Ugrás a tartalomra
Grüll Eszter

A Happy Day mai adásában:

  • 00:00 Megvallás Németh Sándorral 
  • 04:32 Bibliaolvasás EFO: II. Krónikák 19. rész
  • 07:31 Az örökkévalóság közel van - Németh Sándor prédikáció részlet
  • 09:10 Demos Shakarian - A föld legboldogabb emberei: Harmadik fejezet 3.rész
  • 18:37 Ezért más a Biblia görögül (folytatás) - Grüll Eszter

Az adás gépi átirata:

[Szignál]
Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day!

Hitvallás, megvallás. Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióba.

[Németh Sándor]
Mert mondjuk közösen az igaz ember hitből él. És én nem a meghátrállás embere vagyok, hogy elvesszek, hanem azért, hogy életet nyerjek. Mert nem látás szerint járok, hanem Isten igénybe vetett hitből élek.

És nagyobb az, aki bennem van, mint aki a világban van. És hiszem, hogy lehetetlen dolog hit nélkül Istennek tetszeni. Hiszem, hogy ő létezik, megjutalmaz engem, mert én őt keresem.

Hiszem, hogy ez én hitem. Jézus a Krisztus, aki legyőzte a világot. És ez a hit, a győzelem, amely által a világot én is Isten áldásával, kegyelmével legyőzöm.

Mert hiszem azt, hogy a názati Jézus Krisztus lefegyverezte a fejdelemségeket, hatalmasságokat, étélet alá helyezte a világnak az urát, és győzelmet aratott mindazok fölött, amely a világban van. A testkívánságát, az életkevéségét, a szemkívánságát is legyőzte, hogy engemet is győzelemre vezessem. És hiszem, hogy Isten szelleme az, amely megújít, megerősít engemet, és betölt engemet Isten természetveti erejével, és győzelemre vezet, és hatalmat ad nekem az Úr, hogy kigyókon és korpiókon tapossak az ellenségnek minden erején, és semmi nem ártat nekem.

Ezért ellenállok az ördögnek, és meg van írva, álljatok ellen az ördögnek, és elfutaszt tőletek. És én a mai napon is oda szentelem a testemet az Úr Jézus Kisztusnak, élő, szent, jó illatú áldozatul, hogy igazság fegyverének, hogy használjon engemet a Szentlélek az Isten dolgainak a szolgálatára megcselegvésére. Mert hiszem, hogy Istenek a szelleme az, amely megelevenít, és én nem a kárhoztatás szolgálatába vagyok, hanem Isten dicsőségének a szolgálatába vagyok, mert a szellem szolgálata sokkal dicsőségesebb, mint a halálnak a szolgálata.

Mert Isten a törvényének a szellemét beírta az én szívem hústáblájára, ezért nincseni már semmi kárhoztatásom, mert Krisztus Jézusban vagyok, és nem test szerint járok, hanem szellem szerint. A testnek a cselekedeteit pedig megöldöklöm, hogy ne haljak meg, hanem éjek. És hiszem, hogy a szellemem él az igazságért, és hiszem, hogy a szellemem a Szentlélekkel együtt tehez bizonyságot arról, hogy én Isten gyermeke vagyok.

Mert Jézus Krisztus befogadtam, és Isten hatalmat adott nekem arra, hogy Isten fiává váljak. Mert nem pesttől, vértől, hanem Istentől születtem. És Istenhez tartozó ember vagyok, és Isten országának a polgára, amely igazság, békesség és Szentlélektől való öröm.

Amen.

[Diószegi Dávid]
Miért segítetted az Istent elent? Az szeretted, aki gyűlölte az örökkévalót? Ezért haragszik rád az örökkévaló.

Ugyanakkor talált benned valami jót is, hogy kiírtottad az országodból az asarabáványoszlopokat, és hogy szívedet az örökkévaló keresésére és követésére szántad. Jósafát Jeruzsálemben lakott. Onnan járt ki a népközi újra meg újra.

Bejárt a országát Bersabától egészen Efraimhegy vidékéig, és visszatérítette népét az örökkévalóhoz, ősei kistenéhez. Városról városra ment Judában, és minden fallal körülkerített városban bírákat nevezett ki. Ezt mondta nekik.

Nagyon gondosan és körültekintően ítélkezzetek, mert nem az embereknek, hanem az örökkévalónak szolgáltok a bírói hatalmatokkal. Az örökkévaló veletek lesz, amikor ítéletet hoztok. Az örökkévaló félelme és tisztelete legyen rajtatok, és vigyázzatok, hogy mit tesztek.

Mert Istenünk az örökkévaló igazságos, és nem tűri az igazságtalanságot. Nála nincs személyválogatás, részrehajlás vagy megvesztegetés. Amikor visszatért Jeruzsálembe, ott is kinevezett Jósafát lévitákat, papokat és Izrál népéből való nemzetségfőket, hogy ők ítélkezzenek az örökkévalóra tartozó és egyéb ügyekben.

A király nekik is meghagyta. Az örökkévaló iránti félelemmel és tisztelettel szolgáltassatok igazságot. Tökéletes szívvel és hűségesen végezzétek munkátokat.

Sokféle ügy fog elétek kerülni. Gyilkosság, törvények, rendeletek, parancsok megszegése és hasonlók Izrál népéből való testvéreitek fognak előttetek állni, akik valamennyien városunkban laknak, hogy szolgáltassatok nekik igazságot. Ilyenkor minden alkalommal szigorúan figyelmeztessétek és tanítsátok őket, hogy ne vétkezzenek az örökkévaló ellen.

Így nem fog rátok és testvéreitekre szállni az örökkévaló haragja. Így ítélkezzetek, és akkor nem fogtok vétkezni az örökkévaló ellen. Nézzétek!

Amar Jáhúpap lesz a vezetői közöttetek az örökkévalóval kapcsolatos dolgokban. Zebad Jáhú, Ismáel fia, Júda törzsének fejedelme pedig a király dolgaiban lesz a vezetőtök. A léviták fognak segíteni nektek, mint írnokok és hivatalnokok.

Legyetek erősek és határozottak tisztségetekben. Az örökkévaló azok mellett áll, akik igazságosak.

[Szignál]
Következik Németh Sándor napi üzenete.

[Németh Sándor]
Nyilvánvalóan tudni kell, hogy a kegyelmi ajándékoknak a használata mindenért cselekedetnek hívő életben. Isten dicsőségét kell szolgálni. Egyértelmű tehát, hogy van különbség a kegyelmi ajándéka karizmák között.

Különböző módon részesülnek, különböző mértékben a hívő karizmákból, és a különböző mértékben való részesedést létrehoz különbséget, de nem szakadék, mert ugyanaz a szellem osztogatja a karizmákat, a kegyelmi ajándékait a szentléleknek, és nem az a célja a szentléleknek, hogy a karizmák között lévő ellentéteket, vagy különbségeket ellentétbe állítsuk, hanem azért, hogy megtartsuk a szellemnek az egységét. Ugye ebben hibázt a korintusiak, csak legfeljebb te nem voltál ott a felházba, hanem valahol vagy Budapesten, vagy máshogy voltál, és lehet, hogy szuverén módon kaptad a szent szellemet, vagy valaki más, rátette az Úr Jézus nevében a kezét szellemi célból azért, hogy a szentlélek betöltekezzen, de a lényeg az, hogy nem szabad a kettő között ellentétet létrehozni, hanem higgyél abban, hogy te ugyanazzal a szellemmel vagy betöltekezve. A názati Jézus Krisztus nyilvánvalóan mindennek az alapja, és senki nem lett volna se Péter, se Pál, se Apollo, se te, se én, nem lennénk azok, akik vagyunk. A názati Jézus Krisztus engesztelő áldozata és feltámadás által dicsőség Istennek.

[Sárosi Renáta]
Így hát tüzetesen átnéztem a város működésére vonatkozó szabályzatokat, és megkönnyebb ülésemre azt tapasztaltam, hogy a Lincoln Park közhasználat céljára pihenésre van fenntartva, magán célra nem vehető igénybe, akármilyen jellegű is legyen az. Róza zonban, aki önnálókutakodásba fogott, az út túloldalán felfedezett egy üres telket, ahonnan teljes rálátást nyílt a parkra. A terület egy struc farm tulajdonosáé volt, amit azzal a reményen létesített, hogy vásárlókat csalogasson oda a parkból.

Ám az üzlet nem ment valami fényesen, ezért örömmel adta bérbe a farm melletti üres részt vasárnap délutánokra. Így egyszeriben – még most is alig értem, hogyan is történt pontosan – arra eszméltem fel, hogy már nyakig benne vagyok ebben az őrültségben. Eleinte annyi gyakorlati részletre kellett figyelni, hogy nem volt időm félni.

Rendőrségi engedélyeket kellett beszerezni, pódiumot felállítani és hangosító felszerelést bérelni. Róz arra gondolt, megkér néhány lányt a gyülekezetből, hogy jöjjenek el énekelni. Ami a beszédet illeti, azzal nyugtattam magam, hogy annyi prédikációt hallottam már életem során, hogy csak ragad rám valami belőlük, és hogy az idő nagy részét amúgy is a zene fogja kitölteni.

Ám, ahogy közeledett az első vasárnap, egyre többször fordult elő, hogy éjszakánként teljesen leizzadva ébredtem fel. Mindig ugyanazt álmodtam. Egy nevetségesen magas emelvényen állok, kiabálok és hadonászok a kezemmel, miközben elszörnyedve mered rám egy férfi, akivel épp aznap üzletet kötöttem.

Mi van akkor, ha ez tényleg megtörténik? Tegyük fel, hogy néhány üzleti partnerem tényleg ott lesz a parkban. Vajon mit gondolnak majd?

Itt voltam sikeres fiatal üzletemberként, és épp kezdtem meghívásokat kapni jó nevű civil szervezetekbe, valamint hír névre szert tenni az üzleti életben tanúsított helyesítélő képességem miatt. Mi van akkor, ha olyan szóbeszéd kap szányra, hogy aféle vallási fanatikus vagyok? Ez nem csupán az én jó híremet tenné tönkre, hanem mindazt, aminek felépítésén édesapám oly sokáig dolgozott.

Végül elérkezett 1940. júniusának első vasárnapja, az a nap, amit az első szabadtéri összejövetel időpontjaként kijelöltünk. A reggeli istentisztelet után átautóztunk a Struccfarm melletti telekre, és felállítottuk a hangosításhoz szükséges berendezéseket.

Meleg és tiszta idő volt az nap, és az út túloldalán lévő Lincoln Park zsúfolásig telt emberekkel. Miért nem tud most esni az eső? gondoltam, miközben Róz egyre csak a szép időről áradozott.

Kezdésként három lányjal együtt elénekelte a Micsoda barátra leltünk Jézusban kezdetű közismert dicséretet. Miután a dal véget ért, felmentem az emelvényre vezető három házilag eszkábált lépcsőn, megmarkoltam a mikrofont, és megköszörültem a torkomat. Legnagyobb rémületemre a hangom hatalmas hangerővel harsant ki a hangszórókból, azonnal hátraléptem néhányat.

Barátaim! Kezdtem, és ismét nagy robanyjal dördültek fel a hangszórók. Eldadogtam néhány mondatot, miközben csak a hangom szörnyen erős, mesterséges vízhangjára tudtam koncentrálni.

Majd kétségbe esetten jeleztem a lányoknak, hogy ismét énekeljenek. Itt-ott néhány ember felszedte a pokrócát, és biztosra vettem, hogy kiüldözöm őket a parkból. Ám meglepetésemre a legtöbben közelebb jöttek, és úgy kerestek maguknak helyet a letelepedésre, hogy jobban láthassanak minket.

A valódi közönség láttán megnőtt a bátorságom. Újra a mikrofonhoz léptem, kiválasztottam egy sárga inges férfit, és a tekintetemet rászegezve egyenesen nekiintéztem a prédikációt. És ekkor egy határozott női hang tisztán és jól érthetően azt kérdezte, – Drágám, az ott nem Démus Chakaria?

Szememmel a tömeget pásztáztam. Hirtelen megpillantottam. Egy piknik kosár felett átnyúlva mutatott rám, miközben ott ült mellette, a rövidlátása miatt hunyorogva, az a férfi, akitől villanypásztort vásároltunk.

– Az nem lehet Chakarian, – válaszolta hirtelen támad csendben. Majd matatni kezdett az ing zsebében, és előhúzta belőle a szemüvegét. – A kis késit az tényleg Chakarian?

A galléroma torkomat szorongatta, a mikrofonnyele pedig nedves és csúszós lett a kezemben. Zokogást hallottam, és azon tűnődtem vajon én sírok-e. Lenéztem, a kis emelvény mellett ott állt a sárga inges férfi, és csak úgy potyogtak a könnyei.

– Mennyire igazad van, testvér, igazad van – zokogta. – Isten, jó volt hozzám! A döbbenettől megrőkönyött bebámultam őt.

Szerencsére Róznak volt annyi lélekjelenléte, hogy felhívja az emelvényre. A férfi kivette az izzadt mikrofont a kezemből, és egy hosszú történet elbeszélésébe kezdett anyagi sikerről és személyes kudarcról. Ekkor egy kisebb csapatnyi ember jött át az út túlaldaláról, és az emelvény köré gyűltek.

– Velem is pontosan ez történt – kiáltott egy másik férfi, majd ő is feljött a három lépcsőn. Teljesen elfeledkeztem a hangszórókról, és arról az emberről, akitől a villanypásztort vettem. Egyedül arra a csodára tudtam gondolni, amit Isten éppen cselekedett ott, közöttünk, a Lincoln Parkban.

Mire estefelé nekiláttunk a felszerelés összekakolásának, hat ember adta át az életét Jézus Krisztusnak. Három hónapon keresztül, 1940. júniusában, júliusában és augusztusában ugyanezt tettük minden vasárnap délután.

Úgy két óra körül érkeztünk a parkon át, és ötig vagy hatig maradtunk. Hamarosan kialakult egy bizonyos menetrend. Rendszerint volt néhány rendzavaró és néhány támogató, akik elhallgattatták az előbbieket.

Valamint egy öreg ember, aki minden héten megszabadult az ivászatból. Az emelvényhez jövők sosem voltak túlzottan nagy létszámban, négyen, tizen, esetleg egy tucatnyian. És bár időnként kapcsolatba léptünk velük, a legtöbb esetben nem átmódunkban megtudni, hogy történtek-e valódi változások az életükben vagy sem.

Még ha a látható hatásait nagyon nehéz is volt felmérni ezeknek a vasárnap délutánoknak, a láthatatlanokat önmagamban nagyon is könnyű volt. Amikor belevágtunk, egy ideig úgy érkeztem az összejövetelekre, hogy a saját méltóságon felül aggódtam. Majd augusztus végére megtanultam, hogy mint ilyen, nincs is.

Isten válassza abbéli félelmemre, hogy valamelyik ismerősöm meglát, az volt, hogy minden egyes vasárnap feltűnt valaki, akivel üzleti kapcsolatban álltam. Mint ha csak azt mondta volna az úr. Na lám, balondot csináltál magadból előtte.

Legalább egyel kevesebben vannak, akikre jó benyomást akarsz tenni ezek után. Később, amikor összefutottam ilyen emberekkel a Lions Club találkozóin vagy egy kivanisz rendezvényen, általában kínos csend lett úrra, és olykor egy-egy nevetést is lehetett hallani. De semmi többet ennél.

Ám az általán vizionált üzleti katasztrófák közül egy sem következett be. Nyár végére olyan leckét tanultam meg, amit sosem felejtek el. Az, hogy mit fognak gondolni az emberek.

Tulajdonképpen nem más, mint a saját önközpontúságunk félelme.

[Petrőcz Katalin]
Így van, folytatódik. Még hozzá Grüll Lesterrel, akivel továbbra is a görög nyelvből beszélünk, amit te nem egyedüli nyelvként ismersz, de valamilyen módon mégis ez így kiugrik a számodra. Még azért, hogy kérdeznem meg, akár nyelvtani, akár más szempontból, az általad ismert nyelvek közül ez hogy kap preferenciát, és egyáltalán hány nyelvet ismersz?

[Grüll Eszter]
Hát most úgy kap preferenciát, hogy ezt tanítom, tehát ebbe vagyok benne napi szinten. Nyilván ez... De szereted ezt, gondolom, nem tagad?

[Petrőcz Katalin]
Szeretem.

[Grüll Eszter]
Ez nem kérdés, és szeretem, nagyon szeretem. És ügyeszem ezt a lelkesedést ráragasztani a hallgatókra is, több-kevesebb sikerre. De hát én az ELTE-n végeztem három nyelvszakon, tehát latint, görögöt és hébert végeztem.

A héber az magába foglalta egyébként a bibliai arámit is. És hát emelett két élő nyelvet tanultam meg ilyen használható szinten, meg még több nyelved ismerkedtem, mert mondom, én annyira szerettem a nyelvtanulás, hogy így hobby szinten, kikapcsolódás szinten is ezt szívesen ősztem. Tehát így ezeket tudnám mondani, hogy angolt és németet tudom használni még ezek mellett.

[Petrőcz Katalin]
Tehát ez azt jelenti, hogy nem kell attól visszariadni, hogy valami nehéz, mert lehet, hogy ennál értékesebb.

[Grüll Eszter]
Nem kell visszariadni semmiképpen a nehézségektől, stb. a nyelvtanulás nehézségeitől sem, de hát nyelvtanulás az mindig úgy működik, hogy lépésről lépésre kell haladni, és hogyha az ember elakad egy ponton, akkor érdemes azt nem tovább, úgy lépni, hanem megvárni, amíg azt sikerül megérteni, el sajátítani, és úgy menni tovább. És akkor igazából nem okozhat nehézséget.

Hát elismerem, hogy a görög igyaragozás rendszer az egy váratlanul nehéz, de nem a legnehezebb a világon.

[Petrőcz Katalin]
És megvan az eredménye ezek szerint, hiszen ezek azért mind rá tudnak világítani egy újabb. Tehát, hogy nem ön célú ennek a nehézsége úgy tűnik.

[Grüll Eszter]
Egyáltalán nem, és tehát ugye az előbb olyan példákat mondtam, amik egy-egy szónak a jelentéséhez kapcsolódnak, és hát elismerem, hogy ehhez igazából ma már nem kell görögöl tudni, mert az ember meg tudja nézni egy biblia programmal is, hogy ott milyen görög szó szerepel. Utána ki tudja keresni a jelentéseit, utána tud nézni a hátterének. Amit az előbb például elmondtam, ugye a szabadosszóról, az apeleutharoszról, ezt már ki tudja keresni.

De vannak olyan érdekességek és fontos árnyalatok, amik viszont nyelvtani ismeretekhez kapcsolódnak. Tehát a minden nyelvben az időnek a szemlélete, az más egy kicsit. Hogyha valaki tanult legalább két idegen nyelvet, akkor ezzel szembesült, hogy más a németben, más az angolban vagy franciában.

Az, ahogy az a nyelv látja az időket, az aspektusokat, tehát más a szemléletmódja. És ez a görögre is igaz. Görögben az a nehézség a magyarhoz képest, hogy már eleve két múltidő van, de van még egy úgynevezett perfektum, ami nem múltidőt fejezik igazából, hanem befejezett cselekvést, lezárt cselekvést.

És ez egy ilyen árnyalatnyi különbség a múltidőhöz képest, de nagyon gyakran azért ebből is lehet kielentést meríteni, például a vérfolyásos asszonynak, meg más meggyógyult személyeknek, és azt mondta Jézus, görögül mondom, elég csúnyán hangzik, ilyen Hé, pistiszu, sze szóken sze. Sok benne az ezbetű. De szépen hangzik.

Szépen. Akkor jó. Szépen hangzik.

Tehát ez a sze szóken, ez úgynevezett perfektumban van, és az azt fejezik ki, hogy te hited, meggyógyított, megszabadított, megmentett téged, de olyan értelemben, hogy ez lezárt, kész dolog, nincs vita többet, te egészséges vagy. Tehát az eredményére teszi a hangsúlyt. Nem pedig a gyógyulás folyamatánra, hogy hát meggyógyultál, de ki tudja még mi lesz, azért vigyázz magadra, nem le van zárva.

Más helyen is van, ahol ezt a perfectumot úgy használja az ige, hogy ez nekünk nagyon tanulságos, például az János első levelének a második fejezetében, ott ugye különböző korosztályokat szólít meg az ige, és azt mondja az ifjaknak, hogy többek között, hogy legyőztétek a gonoszt. Először is úgy van a kár, hogy meggyőztétek a gonoszt, hát ez már eleve nem jó, mert a gonoszt nem lehet meggyőzni, hanem csak legyőzni, de ez még a kisebbik gond, mert erre gondolom általában rájönnek a bibliolvasok, de itt is perfectum van, és az azt fejezi ki, hogy olyan győzelem van a kezetekben, ami felülírhatatlan, tehát ez egy lezárt dolog, de nem ti miattatok nyilván, hanem ezt Jézus Krisztus értel ezt a győzelmet. És érdekes, hogy a győzelemről például sokat beszél a jelenések könyvé, sok ígérete kapcsolódik a győztesekhez. És ott azt mondja, hogy aki győz, az ez és ez történik vele.

Például a huszonegyedik fejezetben azt ígérő, hogy az örösségül nyer mindent. Tehát elég komoly ígéret. És ott viszont érdekes módon egy folyamatos ige alak szerepel, tehát ott igazából arra teszi a hangsúlyt az ige, hogy nekünk folyamatosan kell tennünk, hogy ez a győzelem a kezünkben maradjon, hogy megmaradjon.

Tehát nem úgy van azért, tehát egyrészt hitáltal igaz az, hogy Jézus Krisztus megszerezte számunkra, és ez egy eldöntött tény, de ugyanakkor a mi részünkről meg mégis egy folyamatos munkát igényel, mert nem elég az, hogy megtértünk, megszabadultunk, nem ülhetünk a babérjainkon, hanem folyamatosan a győztes pozícióban kell maradnunk, erre kell vigyáznunk. Ebből is látszik, hogy hát ez egy feltételes ígére. Tehát, hogyha nem maradunk ebben a győztes pozícióban, akkor nem fogunk mindent örösségül nyerni, úgyhogy erre nagyon fontos, hogy odafigyeljünk.

[Petrőcz Katalin]
Hát ez már a hitéletünket befolyásoló nyelvtali különbség.

[Grüll Eszter]
Abszolút, így van. Aztán még erről a folyamatos idealakról még szólnék egy másik példát is. Tehát van, ki tudja fejezni azt, különböző idealakok esetében a görög, hogy a cselekvés az folyamatos, vagy pedig egy pontszerű.

És ugye van az ide, ami úgy nevezünk, hogy úgy mondunk görögül, hogy hamartánó. Ez azt jelenti, hogy bűnkövetel, bűnben él, vétkezik. Általában így fordítja Károlyi.

Először is érdekes ennek a szónak a jelentéstörténetét végignézni. Ez még humérosznál azt jelenti, hogy nem talál célba a dárdával vagy a nyíllal. Tehát céltéveszt.

Nem azt jelenti a Bibliában, hogy céltéveszt, tehát nem kell ezt kicserélni, ezt a jelentést, csak benne van az, hogyha valaki bűnben él, akkor az életet céltévesztetté válik. Tehát nem fogja megkapni azt vészesoron, amit a bűnnel el szeretne érni. Ugye beszél is máshol az ige arról, hogy a bűnnek ideig, óráig való gyönyörűsége van.

Nem fogja elnyerni a célját, mert előbb-utóbb bele bukik. Tehát ez érdekes, hogy eredetileg ezt jelenti ez az ige.

[Petrőcz Katalin]
Hát több, mint érdekes. Jókrendben. És azért is érdekes erről beszélni, hiszen valóban tényleg a hitünket befolyásolja, hogy ezt hogyan értjük.

És látni azt, hogy nem az van, hogy vagy erővel megszerzem a hitem célját, vagy hittel szerzem meg, hanem hiterőből nyilván bünt fogok, valamilyen védket fogok elkövetni, és ez törvényszerűen céltévesztettét ez. Azért ez kihozanító.

[Grüll Eszter]
Igen, abszolút így van. És mondanék néhány példát. Tehát amikor ezzel az igével találkozunk, tehát ez elég sokszor használja azt a hamártán óta az új szövetség, más igék is vonatkoznak a védkezik, bűnkövetel fogalomkörre, elég sok szó van a görögben, ez talán a legfontosabb, és például amikor a guta ütöttet meggyújítja Jézus, akkor utána azt mondja, hogy eredj el, és többé ne védkezzél.

És ott egy folyamatos igé-alakot használ, hogy többé ne éj bűnben, tehát angépen szabadon így lehetne fordítani. Tehát ebből az derül ki, hogy ez egy olyan ember volt, aki bizony előtte bűnben élt. Erről itt nem beszél ezen a helyen az igé, hogy milyen bűnök voltak az életében, amik esetleg az állapotát is ilyen helyzetbe jutották.

[Petrőcz Katalin]
Gondolom van ilyen, hogy bűnös életmód.

[Grüll Eszter]
Igen, igen.

[Petrőcz Katalin]
Nem az, hogy minden nap elkövet bűnt, hanem maga az életmód már eleve.

[Grüll Eszter]
Igen, igen, így van. És a másik, ahol ez sokkal egyértelműbb, a házassatörő asszonynak ugyanezt mondja Jézus, hogy eredj el, és többé ne védkezzél, ne éj bűnben. Hát ott meg tudjuk, hogy a házassatörő az nyilván bűnben élt, tehát ez nem kérdés, hogy egy bűnös életmódot folytatott ez az asszony.

És például, hogyha, igen, tehát a János Levél foglalkozik sokat a bűnbeesett emberekkel, meg a bűnnek a kérdésével, és a második fejezetet úgy indítja János, hogy úgy szól magyarul, hogy fiacskáim, illetve a Károliban, ezeket azért írom nektek, hogy ne védkezzetek. És ha valaki védkezik, van szó szólunk az atyánál, az igazi Jézus Krisztus. Itt is fontos megnézni, hogy ez a ne védkezzetek, hogy itt milyen görögül ez pontosan hogyan fejezik ki, kiknek vonatkozik, kire vonatkozik ez.

Az eléggé barátságos megszólítás és intézs. Hát először is, hogyha fiacskáimnak szólítja őket, a Technia szót használja, az nagyon fontos, a János Levélben különböző megszólítások vannak, hogy ez tulajdonképpen a ujjenszületés utáni állapotra vonatkozik, ez a kisgyerek megszólítás, hogy hát amikor az ember még nem sokat tud a keresztény életről. Tehát hídben kisgyerek, és nem korban.

Hídben kisgyerek, nem korban természetesen, hanem hídben kisgyerek. És nekik, tehát az igjait arra vonatkozik, hogy ne esetek el bűnben, ne kövessetek el bűnben, nem arra vonatkozik, hogy ne éljetek bűnben, hanem hogy elkezdik a nagy lelkesen a keresztény pályafutásukat, és hát megbotolnak, ez előfordul, de akkor ne felejtsük el, hogy van egy szószólónk, egy közben járunk az atyán előtt, és az Jézus Krisztus, hát akkor azonnal segítséget tudunk kapni ilyen állapotban.

Tehát azért nem úgymond szigorúbb ebben az esetben János szerintem, mert nem arról van szó, akik folyamatosan bűnben élnek, majd direkt bűnben élnek. És például az első Timoteus levélben, ott azt a tanácsot adja Pál Timoteusnak, hogy a védkeseket mindenki előtt fedjed meg, ott viszont olyanokról van szó, hogy folyamatos igazlakot használ a görög, akik folyamatosan bűnben élnek. Tehát az egy más bánásponna, nem azt mondja, hogy akkor azok mondják az úrnak azt, hogy bocsánat, és akkor ennyi már rendezve van a dolog, hanem nyilvános megfedés javasolt, tehát egy eléggé kemény és gyakorlatilag megszígyenítő bánásmódot javasol Timoteusnak velük kapcsolatban.

Mert valószínűleg nem lehet velük már másképp elérni a célt.

[Petrőcz Katalin]
Igen, ez is nagyon fontos aspektus, hogy a cél a lényeg, és nem pedig a megszígyenítés.

[Grüll Eszter]
Abszolút, nem a megszígyentés a lényeg, az a lényeg, hogy valahogy megmenteni az embereket. Kit hogyan? És a János levélben is foglalkozik olyanokkal, tehát ott is van egy, a végén, az ötödik fejezetben olyanokról szó, akik úgy tűnik az ige alak alapján, hogy folyamatos bűnbenélőkre gondol.

Hogyha valaki látja, hogy a testvére vétkezik, vagyis bűnben él, folyamatosan bűnkövetel, akkor könyörögjön érte. Tehát nem is azt mondja, hogy menj oda hozzá, és mondd meg neki, hogy térje meg, hanem első, hogy kezdjünk el imádkozni, hogy egyáltalán lehessen lehetőséggel, hogy meglássa azt, hogy ez mennyire nem jó, mint... Mert ugye testvér, tehát ez egy eléggé rossz állapot, hogy megtért ember létére, folyamatosan bűnben él, és onnan...

[Petrőcz Katalin]
És milyen sok fejtörést okoz ez a gyülekezetekben.

[Grüll Eszter]
Biztosan, igen. Hát ezt te jobban tudod, de... Tehát azért...

[Petrőcz Katalin]
De ez egyszerűen egy nyertani fordulat, ez meg tudja értetni, hogy az ember ismeret Isten részéről mennyire nagy, és hogy jobb, ha ahhoz fordulunk, mint ha szimpla humanismushoz.

[Grüll Eszter]
Igen, így van. Tehát, hogy azt látjuk, így a magyar fordítást olvasva, mondjuk a Károlyit olvasva, hogy nem értjük, hogy miért vannak különböző bánásmódok a különböző személyekkel kapcsolatban, akik hát lázolag bűnös, bűnös, bűnös. Igen.

És aztán kiderül, hogy hát azért már az egyik az, tehát becsapja teljesen magát, mert azt mondja, hogy ő keresztény, és közel pedig bűnben él, a másik pedig hát elesett valamiben, ami hát azért nem sokakkal róla lehet elmondani, hogy soha nem történt meg velük a megtérésük után. Te akkor gyorsan föl kell állni, és megtérni, és tovább menni.

[Petrőcz Katalin]
Ez is egy olyan, mint egy ilyen lámpa, most hirtelen reflektorfénybe került. Nem tudom, milyen példát hoztál, mégis nem szeretném kisiklatni, de viszont én egyről még tudok, amit elmondtál a órákon is, a szentéleknek a gyümölcse, amiről számomra ott derült ki, hogy igazából az egy. Igen.

Holott ugye sokat. Azt hittük, hogy jó, hát ezt megvalósítom belőle, de hát mindet ugye nem tudom megteremni, de legalább egyet-egyet.

[Grüll Eszter]
Igen, így van. Tehát nagyon érdekes, hogy a Galata Levél beszél a szent szellemnek a, mindig úgy mondjuk a gyümölcseiről, meg a gyerekek ugye rajzolnak az óvodában, iskolában ilyen fát, sok-sok gyümölcsel. Igen, semmi baj nincsen, csak igazából ott az van, hogy a szent szellem gyümölcse, és utána ilyen a felsorolás.

És ez számomra nagyon nagy felfedezés volt, amikor megértettem, hogy nem úgy van, hogy nekem mondjuk az öröm az nagyon szimpatikus, vagy van valakinek, akinek nincsen affinitása az örömre. Tehát, hogy ilyen száraz. Ember nem szereti ezt a nagy röhögcsélést, és akkor úgy gondolja, hogy ő azt kihagyja, ott van a másik nyolc.

Hanem ezek együtt növekednek, de persze nekünk nem kell erőlködnünk rajta, ez is biztos. Csak hagyni, hogy a szent szellem kimunkája bennünk, így van.

[Petrőcz Katalin]
Tehát ahhoz viszont gondolom jó mag kell, vagy nem tudom, hogy mi az, amire azt mondod, hogy nem kell hozzá erőlködni.

[Grüll Eszter]
Hát a szent szellem vezetésében kell járni, és annak lesz ez a látható következménye. Mert az, hogy valaki a szent szellem vezetésében jár-e, én azt gondolom, hogy így a... Tehát az igény nem ad ismérve.

Tehát nem mondja meg, hogy az jár a szent szellem vezetésében, aki ezt csinálja, azt csinálja, aki évente öt embert megtérít, vagy nem tudom, hány ruhát ad a szegényeknek, a szent szellem vezetés a feladata szerint.

[Petrőcz Katalin]
De a gyümölcs az ugyanaz.

[Grüll Eszter]
Viszont a gyümölcsöknek, hát igen, valamilyen módon ugyanannak kell lennie, igen. Tehát ezeknek a... A szeretettől a mértékletességig minden benne kell, hogy legyen.

Minden benne kell, hogy legyen.

[Petrőcz Katalin]
Ezt egyébként akkor képílek, hogyha nem tálat rajzolnánk a gyerekekkel, mint gyümölcsöt, akkor te hogyan rajzoltatnád le, valóság hülyen?

[Grüll Eszter]
Hát ez egy nagyon jó kérdés. Hát nem tudom, lehet olyan gyümölcsöt rajzolni, mint minden oldalról más egy kicsit.

[Petrőcz Katalin]
Egyik oldalra banán, másik oldalról alma. Banánál, akkor ez már kicsit olyan, mint ezért ilyen látomás. Igen.

Tehát akkor lehet, hogy a valóság tényleg ilyen, hogy egyszerűen ahonnan nézzük, de mégis mindegyik ugyanazt a lényeget takarja.

[Grüll Eszter]
Igen.

[Petrőcz Katalin]
A nyelv szerinted akkor, tehát a görög nyelvból, tehát azt a lelkesedés most azt mondod, hogy nyilván a többi nyelvet is szereted, amit tanultál. Ez mégiscsak olyan ménységekbe tud elvinni, meg hát el is tudsz vezetni ebben hallgatókat, ami hát látom, hogy azért a szemtényleg öröméhez mindenképpen elvezettéged.

[Grüll Eszter]
Hát abszolút így van, de azért nem állítanám szerintem semmiképpen a híberrel.

[Petrőcz Katalin]
Nem, semmiképpen.

[Grüll Eszter]
Csak tudom, hogy múlt héten. Ez a másik arculata. Múlt héten volt ugye a híberről szó, úgyhogy az csak éppen, csak futólag érintette, mert nem akarom más kenyerét elvenni, de mind a kettőre igaz, hogy ugye jóbb beszél arról, hogy van olyan, amikor az emberek a föld felszínén keresnek kincset, meg ugye le lehet ásni mélyen, mint egy bányába, és azért amikor az ember az idegen nyelvek, tehát a híber és görög nyelven tanulmányozza az igét, akkor ezt az utóbbihoz hasonlítanám, de nem mondom azt tehát, hogyha valakinek végképp nincs lehetősége, módja, vagy úgy jelzi, hogy semmi képessége nyelvtanulásra, akkor azt mondom, hogy ha csak szavakat ismer meg az eredetiből, tehát azzal is nagy kincseket talál meg, hát ott van a Szent Szelem, aki elvezet minket minden igazságra, tehát én ezt nem akarom így mindenek fölött valóba tenni, hogy tessék görögül és híberül olvasni a Bibliát holnaptól kezdve. Tehát erről jó bizonságaink vannak a gyűlökezetben, és hogy amikor úgy tűnt, hogy a prédikáton nem nézett utána híberül és görögül, hogy mégis azt prédikálták, ami ott van az eredeti szövökben.

A kedvenc történetünk erről, amikor Sándor egyszer felolvasta, ez még nagyon sok évvel ezelőtt volt, és akkor még erről nem beszéltünk, a Szent Páló, mert aztán ez többször szóba került, a Tiatira Beli Gyűlökezetnek írt levelet. És ugye ott szerepel az, hogy mondja a Szent Szelem, hogy az az üzenetet, hogy írd meg, hogy van egy kevés panaszom ellened, mert hagyod azt az asztalint, hogy Jézabel tanítani. És akkor így megállt Sándor, és mondja, hogy ez nem kis panasz.

És akkor így összenéztünk, akik ismertük az eredeti szöveget, mert az a helyzet, hogy itt többféle szövegvariáns van a különböző kézíratokban, de igazából az, hogy kevés, az alig-alig fordul elő, és sokkal valószínűbb az, hogy ott eredetileg azáltal, hogy súlyos panaszom van ellened. Ami nem ugyanaz. Ami egyáltalán nem ugyanaz, és a Sándor erre ráérzett, tehát úgy beszélte róla az igelhelyről, hogy Szent Szelem által ráérzett, hogy itt igazából mi áll, és mi az igazi szöveg.

Egyébként egy nagyon érdekes dolog, hogy ugye az új szövetség az, hát nem így maradt fönt, ahogy itt van a kezemben egy ilyen modern, kiadású kiskötet, hanem sok, sok ezer kézirat, valami törhedék, valami pedig egész új szövetséget tartalmazó, így maradt fönt ránk, és bizony vannak eltérése, tehát előfordulnak különbségek, és ez az egyik nagyon érdekes hely, amit az előbb említettem, tehát a Jelenések könyvének második fejezetéből, amit idéztem, hogy ott van olyan szöveg, ahol csak annyira, hogy van valami bajom veled, vagy panaszom ellened, van olyan, ahol súlyos panaszod, panaszom van ellened, ez a többségi, és előfordul, de csak nagyon késői kéziratban az, hogy kevés panaszom van ellened.

Tehát ez nagyon gyanús, hogy ez egy talán szándékos, vagy mindegy most, hogy hogyan magyarázzuk, de egy olyan változatás volt, ami nem állja meg a helyét, és érdekes módon a fő kézirat, amiben ez fönnmaradt, az egy ellenreformációs vulgátakiadás, tehát egy katolikus, ellenreformációs kiadás, amit aztán sajnos tovább vittek nem csak a katolikus bibliaforítások, hanem még a protestantus bibliaforítási hagyományba is belekerült.

[Petrőcz Katalin]
Tehát akkor az eredeti mindenképpen egy más dimenziót vett föled.

[Grüll Eszter]
Hát igen.

[Petrőcz Katalin]
Ilyen dologban is.

[Grüll Eszter]
Igen. Tehát itt egy csomó komolyabb figyelmeztetésről van szó, mint hogy ilyenkös. Hát ez nem tetszik nekem, hanem ez nagyon komoly probléma volt abban a gyűlökezetben.

[Petrőcz Katalin]
Én azt gondolom, hogy nem csak nekem csináltál kedvet, de nagyon fontos dolgokat lehet azért fölfedezni nyelvtanulás szempontjából. Én ugyancsak élő nyelveket beszéltem eddig, most igyekszem én is olvasni ezeket, amiket ajánlatok, de abba is nagyon fontos világnézeti kérdések merülnek föl, hát még akkor, hogyha a Bibliának az eredeti világnézetét akarnánk megérteni, márpedig talán ez cél lenne. Nagyon köszönöm, Eszter, hogy itt voltál vele.

Én is köszönöm szépen. Bálaltad ezt a beszélgetést. Tehát Grülti-Borni Eszterrel beszélgettem, és ezzel gyakorlatilag a középpont végére is értünk, nemcsak ennek a beszélgetésnek.

Nagyon köszönöm a munkatársaim segítségét, illetve munkáját. Tamás Csilla szerkesztők, Ántor Fanni hírszerkesztők, Amer Jonathan technikus, Ján Borlászló zenei szerkesztő, illetve Szobota Zoltán főszerkesztő részéről. A hallgatóknak megköszönöm ezúttal is a figyelmét, és kérlek benneteket, hogy továbbra is hallgassátok a HIT rádiót, hiszen ezzel az adás nem ért véget, hanem tovább folytatódik, és délután is lesz élőműsor, illetve aki erről lemaradt volna, azt este hétkor megismételjük a HIT köznapok adásában.

Én már elköszönök. A mikrofonnál Petrőc Katarint hallottátok. Nagyon szép napot kívánok minden kedves hallgatónknak.

Legfrissebb