ELEMZÉS: A progresszívek véleményháborújának újabb célpontjai

ELEMZÉS: A progresszívek véleményháborújának újabb célpontjai

Caroline Glick

Amerika egy progresszív forradalom halálos ölelésében van. Ahogyan Victor Davis Hanson történész megállapította: szinte minden intézmény progresszív kézbe került – a Wall Street, A Szilícium-völgy, az egyetemek, az állami iskolák, a tanárok érdekvédelmi szervezetei, a szórakoztatóipar, a média jelentős része, az igazságügyminisztérium, az FBI, az amerikai hadsereg, és jelenleg a Fehér Ház és a Kongresszus is.

A liberálisok az intézmények fölött megszerzett hatalmukat arra használják, hogy megváltoztassák az Egyesült Államok hagyományos jellegzetességeit és a rendszer játékszabályait, hogy az szavazópolgárok akaratától függetlenül is képesek legyenek megőrizni hatalmukat.

A progresszívek revideálják az amerikai történelmet. Támadás alá vették Istent, az istenhívő embereket, illetve a hagyományos családokat. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekeket a családjaik és nemzetük ellenségeivé tegyék. Az emberi létezésnek nincs olyan szférája, amelyet a progresszívek ne politizáltak volna át.

Az egyik utolsó intézmény, ahol a konzervatívok még tartják az állásaikat, a Legfelsőbb Bíróság. Május másodikán aljas támadás érte a Legfelsőbb Bíróságot, amelynek célja az intézmény függetlenségének a felszámolása volt. Az amerikai történelem során először a médiában (Politico) megjelent a bíróság egy határozattervezete, amelyet Samuel Alito bíró fogalmazott meg. Alito a bíróság konzervatív többségéhez tartozik. Az intézményben jelenleg öt konzervatív, egy centrista és három liberális bíró van. Alito a tervezetben kifejtette, hogy az 1973-ban meghozott Roe vs Wade döntés miért alkotmányellenes. (A mérföldkőnek számító döntés elvette az államok hatásköréből a jogot, hogy a terhességmegszakításokat jogellenesnek minősíthessék – és ezzel az abortuszt az egész ország területén legalizálta.) Amennyiben Alito tervezete – amelyet a konzervatív bírák mind támogatnak – elfogadásra kerül, a terhességmegszakítás engedélyezése vagy betiltása ismét az egyes államok hatáskörébe kerül.

Az abortusz sarkalatos pontja a kultúrharcnak, amely 1973 óta zajlik az USÁ-ban a liberálisok / progresszívek és a konzervatívok között. A téma olyan alapkérdéseket feszeget, mint hogy mit jelent embernek lenni, illetve, hogy az élet szent-e avagy sem.

Újságírók – mindkét oldalon – egyetérteni látszanak abban, hogy a szivárogtatás forrása minden valószínűség szerint az egyik bíró irodájában dolgozó progresszív munkatárs lehetett. Az újságírók abban is egyetérteni látszanak, hogy a szivárogtatás kettős célt szolgálhat. Az egyik a konzervatív bírák megfélemlítése – a hír hatására aktivizálódó erőszakos tüntetőkön keresztül. Ilyen tüntetők a tervezet megjelenését követően szinte azonnal meg is jelentek a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, ezért rendőröknek barikádot kellett állítaniuk az épület köré.

A másik cél egyfajta szent düh kiváltása a liberális beállítottságú emberekben, illetve a szenátus demokrata többségében a két mérsékelt szenátor nyomás alá helyezése – hogy ők is a republikánus obstrukció érvénytelenítésére szavazzanak. Az obstrukció megakadályozásával a demokrata többség radikális új szabályozást tudna keresztülvinni, még mielőtt a novemberi kongresszusi választáson – várhatóan – pozíciókat vesztenének.

Amennyiben sikerül megakadályozniuk az obstrukciót, a progresszívek megnövelhetik a Legfelsőbb Bíróság létszámát kilencről tizenötre. Ha elég gyorsan lép, Joe Biden fel tudná tölteni az intézményt további hat liberális bírával, így hosszútávú kontrollt szerezve a intézmény felett.

Ami a kongresszusi választásokat illeti, a mérvadó felmérések szerint a progresszívek óriási, történelmi vereségnek néznek elébe mind a képviselőházban, mind a szenátusban. Az ilyen felmérések – Obama elnökségét megelőzően – arra ösztönözték volna a demokratákat, hogy hagyjanak fel a radikális politikájukkal és éles fordulattal egy mérsékeltebb irányba mozduljanak el. De napjainkban a közvélemény ellenállása csak tovább radikalizálja a demokrata forradalmárokat. Tavaly, amikor szülők felháborodásukat fejezték ki, hogy állami iskolákban gyermekeiket Amerika-ellenes, rasszista és pornográf tartalmakkal indoktrinálják, Merrick Garland főállamügyész arra utasította az FBI-t, hogy a tiltakozó szülőket “belföldi terroristákként” kezeljék.

Amikor a közvélemény a drámain megnőtt bűnözéssel szemben fejezte ki a tiltakozását, a progresszívek által irányított állami és helyi kormányzatok betiltották az előzetes letartóztatásokat, ezzel erőszakos bűnelkövetőket engedve az utcákra.

Progresszív politikusok a közvélemény ellenállására a közigazgatás minden szintjén elnyomással és rendreutasítással reagáltak.

A liberális arzenál egyik legfontosabb fegyvere a dezinformálás – az információ szándékos eltorzítása céljaik elérése érdekében. Szembetűnő példája ennek az a dezinformációs kampány, amelynek célja a tömeges illegális bevándorlás előmozdítása volt a mexikói határnál.

2021 elején megjelent egy fénykép, amelyen – látszólag – egy határőr bántalmaz egy Haitiből származó illegális bevándorlót az USA déli határán. Biden, Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter, illetve a kongresszus vezető progresszív politikusai a képet arra használták, hogy démonizáljanak és rasszistának bélyegezzenek határőröket és mindazokat az amerikaiakat, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az ország határait szigorúan őrizzék az illegális bevándorlással szemben. Mayorkas igazságszolgáltatást követelve azonnal vizsgálatot rendelt el az állítólagos bántalmazás kapcsán. Mindezt annak ellenére tette, hogy a fotós, aki a fényképet készítette leszögezte: a képet félreértették – a Haitiből származó illegális bevándorlót nem is érte bántalmazás!

Egy év elteltével az ügyet csendesen lezárták. A kép köré szőtt történet kitaláció volt. Ártatlan határőrök lettek megrágalmazva és démonizálva. Eközben – a meg sem történt rasszista támadások hullámait meglovagolva – kétmillió illegális bevándorló áramolhatott be az Egyesült Államokba. És ahelyett, hogy gátat szabna ennek a bevándorlási hullámnak, Biden további engedményekkel tervezi előmozdítani az illegális határátlépéseket.

A dezinformációs kampánnyal elérkezünk a Twitterhez, ahhoz a közösségi médiumhoz, amelyet az elmúlt hónapban vásárolt meg a világ leggazdagabb embere, Elon Musk. Az elmúlt évtizedben a Twitter lett az a közösségi média hálózat, amely a legnagyobb befolyással bír a közgondolkozásra. Egyetlen komoly újságíró, aktivista, vagy döntéshozó sem engedheti meg magának, hogy ne legyen jelen a ezen a platformon.

Húsz évvel ezelőtt az internet és a rajta megjelenő közösségi hálózatok a történelem legnagyobb szabadpiacát teremtették – a gondolatok számára. Ezzel együtt az amerikai konzervatív politikusok sikerének is a katalizátorává váltak. A jelöltek lehetőséget kaptak arra, hogy a liberális-progresszív médiaóriások megkerülésével, közvetlenül kommunikálhassanak a szavazóikkal. De ez – Obama elnökségétől kezdődően – megváltozott, ugyanis a közösségi médiumok egyre több konzervatív hangot hallgattattak el különféle szankciókkal, tiltásokkal. Blokkolták posztjaikat, hogy követőik ne láthassák azokat, vagy akár teljesen kitiltották őket ezekről a platformokról.

Miután Donald Trump megverte Hillary Clintont a 2016-os választásokon, ez a folyamat felgyorsult és egyre szélsőségesebb formát öltött.

Trump győzelme óriási megszégyenülés volt a Szilícium-völgy oligarchái számára. Clinton őket hibáztatta a vereségéért. Ha a Facebook, a Twitter, illetve a Google nem biztosította volna ugyanazt a szabadságot a Trump kampánynak, mint bármelyik más ügyfelüknek, akkor Trump nem győzött volna – érvelt Clinton. Támogatóival együtt hangoztatta, hogy Mark Zuckerberg, Jack Dorsey és kollegáik feladata lett volna megakadályozni Donald Trumpot és követőit abban, hogy “dezinformációt osszanak meg” - vagyis kampányolhassanak – ezekkel a platformokon. Más szóval: Clinton és támogatói szerint a szólásszabadság nem szabadna, hogy mindenkire érvényes legyen…

Bűnbánóan, és hogy megakadályozza Trump 2020-as újraválasztását, Zuckerberg 340 millió dollárt adományozott a saját maga által alapított non-profit szervezeteknek, amelyek feladata az volt, hogy a demokrata szavazók számát megnöveljék olyan billegő államokban, mint Wisconsin, Michigan, Arizona és Georgia. Ezzel egyidejűleg a Facebook és a Twitter brutális cenzúra-kampányt indított Trump és követői ellen.

Ez a cenzúra-kampány a választásokat megelőző hetekben érte el a csúcspontját, amikor a New York Post közölte a Hunter Biden laptopjával kapcsolatos sztorit. Joe Biden elnök marihuána-függő fia egy delaware-i számítástechnikai üzletben felejtette a laptopját. Az üzlet tulajdonosa – miután a laptop visszaszolgáltatására tett erőfeszítései kudarcot vallottak – átadta az eszközt az FBI-nak. Annak tartalma ugyanis arra utalt, hogy Biden és családja több bűncselekmény elkövetésében is érintettek lehetnek.

A laptopon található információk minimum azt bizonyították, hogy Hunter Biden és nagybátyja, Jim Biden dollármilliókat kerestek olyan külföldi cégekkel kötött üzletekből, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a kínai, az ukrán és az orosz kormánnyal. Hunter Biden több emailje is utalt apja befolyására ezekben az ügyletekben.

A Post cikke nagyot szólt, ugyanis igaz volt. Hunter Biden laptopjáról volt szó. Az üzletekkel kapcsolatos információk hitelesnek bizonyultak. Befolyással való üzérkedésről rántották le a leplet, ráadásul ellenséges kormányokkal, amiből világossá vált, hogy Biden és családja könnyen zsarolhatóak ezen kormányok részéről. Ahelyett, hogy megengedték volna, hogy az amerikai emberek tájékozódjanak minderről, a közösségi hálózatok – a Twitterrel az élen – blokkolták ezekhez az információhoz való hozzáférést. A Twitter törölte a New York Post cikket és minden olyan privát bejegyzést is, amely a cikkre mutatott. A Facebook is követte ezt a példát. Ötven nyugalmazott titkosszolgálati és katonai vezető adott ki nyilatkozatot arról, hogy a sztori “orosz dezinformáció”.

Egy évbe telt, hogy a New York Times és a Washington Post beismerje, hogy a laptop valóban Hunter Bidené volt és a New York Postban megjelent információk igazak voltak. De ezalatt az idő alatt a Twitter, a Facebook, a Google és más internet óriások a “dezinformáció” elleni küzdelem jegyében megakadályozták, hogy az amerikai polgárok ezt megtudják. A választásokat követő felmérésekből nyilvánvaló lett, hogy nem így cselekednek, Donald Trump nyerte volna a választást.

A Biden kormány az első perctől fogva nyomás alatt tartja a technológiai óriásvállalatokat, hogy alkalmazzanak szigorúbb cenzúrát a konzervatívokkal szemben. Szerintük az elhallgattatás és elfojtás szükséges a rasszizmus és álhírek elleni küzdelemben. A közelmúltban nagy visszhangot váltott ki a progresszív kampány, amelynek célja az volt, hogy a szupersztár podcaster Joe Rogan legyen kitiltva a Spotify platformjáról.

És akkor megjelenik Elon Musk, és lélegzetelállító 46 milliárd dollárért megvásárolja a Twittert azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felszámolja a platform progresszív cenzúráját, hogy a Twitter újra a gondolatok és információ szabad piacterévé váljon.

A liberálisok nem véletlenül érzik egzisztenciális fenyegetésnek Musk akcióját. Annak következményei nyilvánvalóak. Ha a Twitter felhagy a konzervatívok, az ideológiai és poltikai jobboldali hangok cenzúrájával, akkor a progresszívek elveszítik monopolhelyzetüket a közösségi médiában.

Három nappal azt követően, hogy Musk lezárta a Twitter megvásárlását, a cenzúra alkalmazását az amerikai kormány hivatalos politikájává tette. Mayorkas miniszter bejelentette a a Dezinformáció Ellenes Hivatal (Disinformation Governing Board) megalakulását, amelynek élére a 33 éves “dezinformációs szakértő”, Nina Jankowitz lett kinevezve. Jankowitz nyíltan kiállt amellett, hogy a közösségi média cenzúrázza a Hunter Biden laptop sztoriját. Emellett két könyv szerzője, amelyekben a politikai cenzúra mellett érvel, mindezt a “dezinformáció” – értsd: a progresszív narratívát aláásó információk – elfojtása érdekében.

Amennyiben a republikánusoknak sikerül többségbe kerülniük a kongresszusban novemberben, Biden lehetőségei némileg szűkülni fognak. De amíg a kulcsfontosságú amerikai intézmények a progresszív forradalmárok kezében maradnak, a republikánusok politikai győzelmei kevesek lesznek ahhoz, hogy az Egyesült Államok megmeneküljön, hogy a polgárai ismét szabadságban éljenek. Ahogy a Legfelsőbb Bírósággal szembeni lázongások ezt jól szemléltetik, a forradalom folytatódni fog, az ereje pedig egyre nagyobb lesz.

(Fordította: Pátkai Mihály)

Nyomj ESC-t a kilépéshez!

© 2022 Hit Rádió

Sikeresen előfizettél, csomagod: Hit Rádió
Nagyszerű! Már csak a fizetés van hátra! Hit Rádió
Jó újra látni! Sikeresen bejelentkeztél!
Szuper! A fiókod aktív és mindenhez hozzáférsz!.
Sikeresen mentve a számlázási információk!
Sikertelen mentés!
A link sajnos elévült.