Ugrás a tartalomra
Illás kornél

A Happy Day mai adásában:

  • 00:00 Megvallás Németh Sándorral 
  • 03:08 Bibliaolvasás EFO: II. Krónikák 22-23. rész
  • 12:15 Szeretetből is lehet gyűlölet - Németh Sándor prédikáció részlet
  • 13:20 Demos Shakarian - A föld legboldogabb emberei: Ötödik fejezet fejezet 5.rész
  • 21:32 Engesztelés - Illés Kornél 

Az adás gépi átirata:

[Szignál]
Oh, happy day!

[Szignál]
Kezdődik a happy day! A Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant.

Happy day!

[Szignál]
Oh, happy day! Az a heti day!

[Szignál]
Hitvallás, megvallás! Mondjuk ki közösen Isten Igéjét, most a Hit Rádióba!

[Németh Sándor]
Mondjátok velem együtt, hogy szívemből hiszek, az igazságra, és számmal teszek vallomást az üdvözségre, mert hiszem, hogy hit nélkül lehetetlen Istennek teszenem, hiszem, hogy ő létezik, hiszem, hogy Jézus Krisztus a harmadik napon föltámadott a halálból, és él örökkön örökké. És hiszek abban, hogy egyszerű áldozatával mindörökre eltörölte a bűnöket. Ezért nem szükséges, hogy az ő engeztelő áldozata meg legyen ismételve.

Mert hiszem, hogy a föltámadása után fölment a mennyekbe, tulajdonvérével megjelent az Atya előtt mindannyiunkért, és megszerezte Istenek a javait, áldásait. És hiszem, hogy ő az eljövendő javaknak a főpapja, aki által az élő Isten hitáltal a kegyelmét rám áraszja. Mert hiszek Jézus Krisztusban, mint a kegyelem urában, dicsőség urában, akiben a világban megjelent a kegyelemnek a teljessége és az igazság.

És hiszem, hogy ő a kegyelemnek a közvetítője. És mai napon is az ő engeztelő áldozatával, föltámadásával azonosulok, hogy Krisztusban a pozícióm megerősödjön, megújuljon, és hiszem, hogy Istenek az áldásai rám szálljanak. És hatalmad veszek az ellenség minden ereje fölött.

És kivetem az életemből a gonosz szellemeknek a befolyását, jelenlétét, terheket, igákat, fájdalmakat, betegségeket, gondokat. Ráhelyezem a gondviselő Istenemre, aki hordozza az én gondjaimat. És az Úrban bízok, mert megvan írva, hogy aki az Úrban bízik, olyan, mint a víz mellé ültetett fa, amely idejében megadja az ő termését.

És az is megvan írva, hogy aki az Úrban bízik, ereje megújul, szárnyak el, mint a saskeselyű, fut és nem lankad el, jár és nem fárad el. És hiszem, hogy a názati Jézus Krisztus mai napon is megerősít engemet az ő szellemével, erejével és igazságával. Mert igazsága által leszek erős és veszek erőt a Szentlélek által.

Mert a názati Jézus Krisztus föltámadása által megnyitotta előttem Isten az ő természetfölötti erejének a birodalmát, hogy megújuljak és vegyek erőt és megálljak az Úr Jézus Krisztusban és tanuskodjak ő mellette egész földi életemben. És magasztalom dicsőítem őt most és mindörökké.

[Németh Sándor]
Testemmel, lelkemmel, szellememmel. Hallelujah! Hallelujah!

Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah!

Amen!

[Diószegi Dávid]
Jéruzsálem népe Jórám után a legkisebb fiát, Ahazját, más néven Jóáhház tette királya Jódában. Ugyanis Jórám többi fiát megölte az arabló csapat, amely az arabokkal együtt betört Jódába. Így került Róra 22 éves korában Ahazjá, Jórámnak, Jóda királyának a fia és egy évig uralkodott Jéruzsálemben.

Anyját Ataljának hívták, aki Omri unakája volt. Ahazjá is Akháb családjának útját követte, mert az anyja tanácsára hallgatott, aki gonoszra vezette. Ezért Ahazjá is olyan dolgokat tett, amelyek az örökké valószerint gonoszok voltak, akárcsak Akháb és annak családja.

Ugyanis miután Jórám meghalt, ezek a rokonai voltak Ahazjá tanácsadói, akik végül is vesztét okozták. Ahazjá azonban mégis az ő tanácsaikat követte, és így csatlakozott Jórámhoz, Akháb fiához, Izrael királyához. Együtt vonultak fel hazájél Arám királya ellen Rámót Gileádba.

Ott azonban a csatában az arámiak megsebesítették Jórámot, aki visszatérti Ezréelbe, hogy a sebe meggyógyuljon. Ezután Ahazjá, Jórám fia, Jóda királya elmenti Ezréelbe, hogy meglátogassa a beteg Jórámot, Akháb fiát. Azonban Isten akaratából ez lett Ahazjá veszte.

Ugyanis éppen akkor jött oda Jéhú, Nímsi fia, akit az örökkévaló azzal bízott meg, és fel is kent, hogy pusztítsa ki Akháb egész házanépét. Ahazjá Jórámmal együtt kiment Jéhú elé. Amikor pedig Jéhú végrehajtotta az ítéletet Akháb házán, találkozott a Jódával jött fejedelmekkel, Ahazjá testvéreinek fiaival, akik Ahazjá kísérletét alkották, és őket is megölte.

Ahazjá elmenekült, és megpróbált elrejtőzni Jéhú elől Samária városában. Jéhú azonban kereste, az emberei meg is találták, és eléjezették. Akkor Jéhú megölte Ahazját, és megparancsolta, hogy temessék el.

Azt mondták Ahazjáról, mégiscsak unokája volt Józsefátnak, aki teljes szívvel kereste és követte az örökkévalót. Így hát Ahazjá családjából senki sem maradt, aki képes lett volna az uralkodásra. Amikor Ahazjá anyja Atalja látta, hogy fia meghalt, elhatározta, hogy Júdakirály családjának minden tagját megöleti.

Majdnem teljesen véghez is vitte a tervét, de Ahazjá egyik fiát, a csecsemő Jóás, a király leánya, Jósabat megbentette. Titokban kilopta a kis Jóás testvérei közül, amikor azokat megölték, és dajkájával együtt elrejtette az egyik hálószobában. Így bentette meg Jóást a saját nagyanyja, Atalja elői Jósabat, Jórám király leánya, Ahazjá húga, Jójádál főpap felesége.

Ezért nem sikerült Ataljának Jóást is megadatni-e. Jóást 6 évig az örökkévaló templomában rejtegették. A tényleges uralmat ez alatt Atalja gyakorolta.

A 7. évben Jójádál főpap felbátorodott és szövetséget kötött a katonai parancsnokokkal. Ezek a következők voltak Azaryáhú, Jeróhán fia, azután Ismáél, Jehóhánán fia, azután Azaryáhú, Obed fia, azután Maszélyáhú, Adályáhú fia, és Elisáfát, Zikri fia.

Ezek a parancsnokok összehívták Jeruzsálembe Júdavárosaiból a lévitákat és a nemzetségfőket. Valamennyien összegyűltek az örökkévaló templomában és szövetséget kötöttek a gyermek Jóás királyjal. Jójádál ezt mondta nekik.

Látjátok? A király fia fog uralkodni, ahogyan azt az örökkévaló megígérte Dávid leszármazottjairól. Most pedig ezt tegyétek!

A papok és a léviták harmadrésze, akik szombaton állnak szolgálatban, őrizzék a kapukat. Másik harmadrészük álljon ört a királyházánál, a harmadik rész pedig a Jeszót kapunál. A nép maradjon az örökkévaló temploma udvaraiban.

A templom épületébe senki más ne menjen be, csak azok a papok és léviták, akik éppen szolgálatra vannak beosztva. Ők bemehetnek, mert szentek, de a többiek tartsák tiszteletben az örökkévaló törvényét, és ne lépjenek be oda. A léviták szorosan vegyék körül a fiatal királyt.

Mindenkinek kezében ott legyen a fegyvere, és ha valaki más be akarna menni a templomba, azt öljék meg. A léviták maradjanak a király mellett, amikor ő bemegy a templomba, vagy kijön onnan. A léviták és a júdabeliek mindent úgy tettek, ahogy Jójádá mondta nekik.

Minden vezető maga mellé vette azokat az embereit, akik szombaton kezdték a szolgálatukat, és azokat is, akik éppen akkor fejezték be. Ugyanis Jójádá főpap senkit sem engedett haza, akinek letelt a szolgálata. Jójádá vette azokat a dárdákat, kis és nagy pajzsokat, amelyeket még Dávid király és harcosai használtak, azóta ezeket az Isten templomában őrizték, és szétoztotta a parancsnokok között.

Azután minden embert a maga fegyverével a kezében a helyére állított. A templom jobb oldalától a bal oldaláig, azután az oltár mellé, és a király mellé. Azután előhozták a király fiát, fejére tették a koronát, és kezébe adták a törvénykönyv tekercsét, így tették királyá.

Jójádá és fiai felkenték a királyt, és ezt kiáltották. Amikor Atalja meghallotta a néplármáját, amint a templomba futottak, és a királyt éltették, ő is az örökkévaló házához ment a tömeg között. És akkor meglátta ott a királyt a templombejárata mellett, az oszlopnál, és mellette a hadsereg parancsnokait és a trombitásokat.

Az egész nép örvennezve kiáltozott, a papok fújták a trombitákat, az énekesek pedig hangszereitkel vezették az örökkévaló dicsérő éneket. Akkor Atalja megszaggatta a ruháját, és ezt kiáltozta. Árulás!

Árulás! Akkor Jójádá főpap parancsolta századosoknak. Vezessétek ki Atalját a sorfal között, és ha valaki vele tartana, azt azonnal vágjátok le kardal!

A papok figyelmeztették a katonákat, hogy Atalját ne az örökkévaló templomának területén belülöljék meg. Így utat nyitottak Ataljának, hogy kimehessen, és amikor a királypalota mellett a lovak kapujához ért, ott tölték meg. Azután Jójádá szövetséget kötött a királyjal és az egész néppel, hogy valamennyien az örökkévaló népévé lesznek.

Majd az egész nép a Baát templomába tódult, és az oltárokkal és bálványszobrokkal együtt az egészet földig rombolta. Az oltárok előtt megölték Mattánt, a Baá papját is. Jójádá kijelölt egyes papokat és lévitákat, hogy felügyeljenek az örökkévaló templomára annak megfelelően, ahogyan régen Dávid beosztotta őket a szolgálatra.

Hogy bemutassák az égő áldozatokat az örökkévalónak mózes törvényeszerint, és hogy örvendezve dicsérjék az örökkévalót, amit az Dávid elrendelte. Kapujőröket is kijelölt az örökkévaló temploma kapujihoz, hogy aki bármilyen módon tisztátalan, az ne mehessen be a templom területére. Azután Jójádá maga mellé vette a századosokat, a vezetőket, a népfejedelmeit, és az egész sokaságtól kísérve a felső kapunk keresztül lehozta a királyt az örökkévaló templomától a királyi palotába.

Ott Jóás királyt a trónra ültették. Az egész nép együtt örült ennek, és a város nyugodt maradt annak ellenére, hogy atalját fegyverrel ölték meg.

[Németh Sándor]
És ez rendkívül fontos, a Isten szeretetében való járásban, hogy meg tudjuk különböztetni, nem csak kettő, ha megnézzük különösen a görög nyelvű kordítását a Bibliának, akkor háromféle szót is használ, van még egy szó a szeretetre, ez pedig az Erosz. Tehát ami pedig kifejezetten a testre irányuló vonzódás jelent, és a vonzódásnak elsősorban a kielégülés, a vágyaknak, testre irányuló vágyakozásnak, kívánságnak a kielégülése a célja. Mai kulturánkban elsősorban az utóbbit használják szeretetnek, ami a Bibliában nem szeretet igazából, és látjuk azt, hogy nagyon gyakran ebből a szeretetből gyűlölet lesz.

[Sárosi Renáta]
Megdöbbentem. Az örménypüngösdi gyülekezetben, mivel a családok valamennyi tagja járt a gyülekezetbe, a férfiak és nők száma többé-kevésbé megegyezett. A sátorban viszont annyira vegyesen ültek, nem voltak elkülönülve sem-nem, sem pedig életkor szerint, hogy egész eddig fel sem figyeltem erre a jelenségre.

De akkor hol van ezeknek a nőknek a férje, a bátjaik és a gyermekeik apja? Sosem tűnt fel, mondtam Charles Price-nak azon a héten egy lazanya mellett, hogy milyen sok férfi elment erről a környékről. Ha jól sejtem, mindenki a tengeren túlon van.

Demos! Los Angelesben sosem volt még ennyi férfi, mint most, nézett rám Dr. Price csodálkozva kerek, keret nélküli szemüvegén keresztül. Az ország minden államából érkeznek ide katonák.

Több tízezren teljesítenek védelmi szolgálatot. Akkor mégis miért van ennyivel több nő a sátoros összejöveteleken? Dr. Price, hátravetett fejjel nevetett, még nem a szemközti boxokban ülő tengerészek felénk fordulva bámulni kezdtek minket. Isten áldja meg azt az ártatlan örvény szívedet, mondta. Az e-féle rendezvényeken mindig több nő vesz részt. A legtöbb amerikai férfi a vallást, nem is tudom, lányos dolognak tartja, ami nőknek és gyerekeknek való.

Hallottál már valaha is férfiaknak szervezett missziustársaságról vagy férfiaknak szóló biblia csoportról? Amerikában a nők jelentik az egyháza démosz. Kivéve természetesen a hivatásos lelkiszeket, mint például én is.

De ez önkéntes munka, a lelkesedés, az élet mind-mind a nőknek köszönhető. Charles szavaitól éjszakákon át képtelen voltam aludni. Addig addig hánykolódtam az ágyban, amíg Róz, akinek most több alvásra volt szüksége, megkért, hogy költözzek ki a nappaliban lévő kanapéra.

Ahhoz, hogy a nőknek szeretniük és szolgálniuk kell Istent, hozzá voltam szokva, hiszen az örménygyülekezetekben mindig is voltak a profétai szolgálatban működő hölgyek. De a férfiak voltak a fő mozgatóerők, a presbiterek, a biblia tanulmányozói és tanítói, valamint ők feleltek a gyermekek hitéleti képzéséért is. Hogy voltak képesek a más területeken annyira energikus és oly sikeres amerikai férfiak feladni ezt a minden másnál fontosabb elhivatásukat?

Bármennyire is próbáltam, nem tudtam megérteni. 1944. november 1-én megszületett második pici lányunk, egy sötét hajú kis angyalka, méghozzá olyan hosszú, visszapöndörödő szempillákkal, hogy azok szinte az arcát simogatták.

Természetesen minden újszülött különleges, ám a mi kisbabánkban volt valami, ami még az amúgy közömbös nővéreket is arra késztette, hogy meg-megálljanak a kórház csöcsemőszobájának ablakánál. A Karolin nevet adtuk neki. Amikor Rozzal elvittük őt, a már nagyobb acska Ricsárdal és Gerivel az oldalunkon, hogy bemutassuk a Gudrich körúton működő gyülekezetnek, és letérdeltünk arra a bizonyos kis szőnyegre, amelyen a hagyomány szerint a csöcsemőkre szoktak áldást mondani, úgy éreztem, majd szétveszít a családom miatti büszkeség.

Természetesen Karolin a legelső pillanattól kezdve édesanyám kedvenc kisbabája volt. Anyámnak egyre nagyobb nehézséget jelentett a járás, még a két szomszédos ház közötti néhány lépés is. Emiatt Róz naponta többször is átvitte hozzá Karolint.

Így ő volt az, aki elsőként fedezte fel a kislány sorra megmutatkozó csodálatos képességeit. Milyen korán kezdett mosolyogni, megfordulni és felülni. Anyám még azt is hallani vélte, hogy négy hónapos korától határozottan a záró hit mondogatta, ám ezt a csodát rajta kívül senki más nem tapasztalta.

Azon a télen, a Charles Price-sal való heti találkozásokon gyakran beszélgettünk arról a jelenségről, amire felnyitotta a szememet. Egészen pontosan arról, hogy miért állnak annyira ellene az amerikai férfiak a vallásnak. De beszéltem neki más valamiről is, amire a gyülekezetünkben lettem figyelmes.

Amikor egy férfi vállalkozása kezd sikeres lenni, dr. Price, egyszerűen nem jön többet a gyülekezetbe. Rengeteg ilyennek voltam már szemtanúja.

Hányszor, de hányszor fordult az elő, meséltem neki, hogy az egész gyülekezet térdre borulva imádkozott, amikor közeledett egy vállalkozás jelzálók hitel visszafizetésének határideje, vagy valakinek hitelre volt szüksége a banktól. Ám amikor ugyanennek a személynek kezdett fellendülni a vállalkozása, a nehéz időszakban vele együtt küzdő gyülekezet, nem látta őt többé. Miért van ez így?

Tettem fel a kérdést. Dr. Price nekitámasztott a hátát a fából készült háttámlának, majd így szólt. Tisztában vagyok a gyülekezetek erre adott általános válaszával.

Világi siker kontra szellemi élet. Isten és a mammon. És ezzel el is intézik.

Ám ez számomra nem kielégítő. Majd végig simított a kezét ritkuló homokszínű haján, és így folytatta. Hogy milyen választ adnak a gyülekezetek azoknak a férfiaknak és nőknek, akik a modernkori üzleti élet rettentő bonyolultságával néznek szembe nap, mint nap.

Emberek óriási felelősséggel, ahol az ő döntéseiktől függ százak munkája. Kerestek már meg engem ilyen személyek, démosz. És őszintén szólva, még csak nem is értettem a kérdéseiket.

Vajon mit tudhatnék én a munkaszerződésekről, vagy az árbefagyasztásokról? Soha nem mozogtam az üzleti világban. Persze a lelkész tud vígaszt nyújtani és tanácsot adni egy anyagilag csődbe ment embernek.

De mi a helyzet azzal, akinek jól megy a sora? Pedig neki éppen úgy szüksége van Istenre, és mi lelkészek még csak nem is ismerjük az üzleti nyelvet. Máskor vidámabb hangulatban teltek a beszélgetéseink.

Démosz, mondta dr. Prász egyik nap, szemtanulja leszel a Bibliában kielentett egyik legfontosabb eseménynek. És lészen azután, hogy kijöntöm szellememet minden testre.

Ez a te életedben fog bekövetkezni, és szereped is lesz benne.

[Szignál]
Best of Hit Rádió. Válagatás spirituális műsorainkból. Best of Hit Rádió.

[Pásztor Tamás]
Itt a Hit Rádió, a mikrofonnál pásztor Tamás, és mint látjátok, halljátok, itt vagyunk a Hit Rádió stúdióban, megérkezett kedves vendégem Illés Kornél, a hitgyülekezete lelkész, a salgótereny gyülekezett pásztor a Szervusz Kornél.

[Illés Kornél]
Szervusz, üdvözlöm a rádió hallgatókat és a nézőket is. És a kedves nézőket.

[Pásztor Tamás]
Igen, mert fenn vagyunk YouTube-on is, illetve Facebook live-on is tudtok minket követni. Nagyszerű ez a mai nap, aki nem tudná, ma este indul a zsidó ünnep, a Yom Kippur, aki ez az engesztelést jelenti. Miről is beszéletnénk másról, mint az engesztelésről?

Ezt fogjuk megvizsgálni Ó és Új Szövetségi vonatkozásban, és nézzük is meg, hogy a Yom Kippur az őszi ünnepekben hogy helyezkedik el, mi a jelentősége.

[Illés Kornél]
Még egyszer köszöntöm a rádió hallgatókat. Ezen egy nagyon különleges ünnepen, és szeretném erre figyelmet felhívni, hogy tényleg, különösen a zsidósárnak az életében ez egy nagyon nagyszerű nap, de van új szövetségi üzenete is természetesen. Ugye ma van a Yom Kippurnak az ünnepe, ahogy hallottátok Tamástól is.

Ha ma állna a templom, akkor szerintem élőbe közvetítenék a Jeruzsálemi eseményeket, de csak abban is nagyon izgalmas belegondolni, hogy évszázadok el ezelőtt, hogyan mentek ott, mik történtek, milyen események voltak Jeruzsálemben, hogy készültek a papság, a főpap, Izrael fiai, hogy készültek. Az egész készülés mindegy nagy esküvőre, szerintem föl lenne véve. Az még egy nagy izgi nekem, hogy a dicsőséget hogyan tudná közvetíteni a televízió, mert szerintem szerintem, amikor bemegy a pap, legyen a kamera, kicsit be tudna nézni a részjét, de lehet, hogy kiégne a képernyő, nem tudom, ez még egy nagy rejtély számomra, de szeretnénk most a kedves rádióhallgató és nézőket ide kalauzolni, kicsit vissza a régmúltban, de utána megnézzük, mondom, a mostani 2018-ban is, hogy egy hit rádióhallgatónak mit jelentett ez, milyen áldás lehet ebből venni, megvalkarja győződve, hogy biztos, hogy egész életeket, sorsokat megvásztottató eredménye lehet, aki csak ezt az igazságot, ennek az ünnepnek az igazságát, a tartalmát megérti.

[Pásztor Tamás]
Mert igaz ez, hogy a zsidóvallás egyik legnagyobb ünnepe? Ez az engesztelés napja? Igen, abszolút így van.

[Illés Kornél]
Tehát nagyon-nagyon komoly, nagyon-nagyon ünnepes, úgy is hívják a zsidók, hogy a nap. Tudni illik, ugye a Jomkipór az az engesztelésnek a napja. És a Jomkipórból érthetjük meg új szövetség keresztények is igazából annak jelentőségét, hogy a messiás kifizette a bűneinknek a büntetését, bűneinkért a büntetést, és örök időkre biztonságbe helyezte Istennek a népét.

Ugye maga ezt, hogy engesztelés, ez egy szó, ez egy kicsit ilyen szokrális kifejezéset nem annyira hoznak a köznyelvben, és elég homályos fogalmat takar sok embernek az életében, de igazából az engesztelés voltaképpen a befedezést jelenti. Hogy valamit elfedünk. Mint amikor letakarunk egy edényt egy takaróval.

Befedni, elfedni, eltakarni, ez jelenti. És ugye ez nem másra vonatkozott, mint Izrael fiainak az előző évben elkövetett összes bűnét, ezek az ártatlan állatoknak a vére, miatt Isten nem tekintett rá. Eltakart Isten elől, és Isten nem tulajdonította nekik a bűneiket, és ezt tudjuk, hogy a vér áldozat volt ennek az eszköze, és ugye a 3 Múzes 17-ben Isten kijelenti, hogy a testnek az élete a vérben van, és mondja, hogy én pedig az oltára adtam azt nektek, hogy engesztelésű legyen a ti életetekért, mert a vér a bennelevő élet által szeresz engesztelést.

Tehát ez az engesztelő áldozatnak az alapigossága, hogy a vérben van élet, és az tud befedezni, az új szövetségben befedez, de majd erre is láthatjuk, hogy az új szövetségben ez hogy fog kijönni. Ami még ezt az ünnephez tartott, a 3 Múzes 23-ból tudjuk, hogy az úr rendelte nekik, hogy sanyargassátok meg magatokat ezen a napon. Tudjuk, hogy ezt a megsanyargottást mindig a böjtelhozták összefüggésben, és tehát ez a nap a böjtelésnek, és az elmúlt évben elkövetett bűnökből való megtérésnek volt a napja.

És a papság életében is, ahogy mondtad, nagyon komoly, rendkívül ünnepélyes nap volt, már csak azért is, mert a főpap tudjuk, hogy egy évben csak egyetlen egyszer mehetett be a templomba, a Szentek Szentjébe, semikor máskor nem mehetett be, és azért egész évben készültek. Ez egy olyan esemény volt, hogy ez nem úgy tudod, hogy minden hónapban meg lehet, vagy minden héten, hanem ez kizárólag, és amit egy évben csak egyszer lehet megcsinálni, annak, hogy mindig van egy nagyobb jelentősége. Sok embernek egy évben egyszer azért gondolja, hogy elmegy nyaralni, és azért is, hogy készül hónapokkal előtte, vagy bármilyen, amit úgy egyszer tudsz csak megcsinálni, arra, hogy az ember úgy nagyobb jelentőséget tulajdonélt, és jobban is készül rá.

Hát ez meg természetesen, mivel az egész életükkel, áldásukkal, családjukkal, munkájukkal mindenre kihatott, hogy kapnak-e bűneikre elfedezést, vagy a bűneikben ragadnak bele, ezért erre nagyon készültem. Még a papok is, maguk is, ők is nagyon készültek, előttem egy héten áldozatokat mutattak be, és ugye a napi áldozatokat az egész évben, hogy a papok mutatják be, de ezen a héten már, ez előző héten is, a főpap mutatja be. És ettől is egy nagyon különlegeshez, és a főpapa bement a templomba, és erről utaltam az előbb, hogy ez egy olyan izgi, hogy a főpapa felkészült, úgy fel kellett öltöznie, fel kellett fennezte, melvérte 12 kő, hogy ő az Izraelnek a 12 törzsért megy be az Isten elé, és szerez nekik bűnbocsánatot.

Pontosan bűnelfedezést, hogy ragaszkodjunk ehhez a kifejezéshez, és gyakorlatilag ezen az egy napon állhat meg az Istennek a dicsőségébe. Ami tudjuk, hogy az Istennek a sekinálja olyan erővel, olyan hatalommal volt jelen, hogy ezt ember nem bírta volna ki, ezért különböző szertartás, megtisztulási szertartáson kellett a papnak átmenni, hogy a halotthoz se érhetett, minden nap meg kellett többször fürödnie, rituálisan, és nagyon fontos volt Izrael számára, ez is nagyon érdekes, hogy nehogy valami baleset legyen, vagy véletül meghal a főpap, ezért ilyen helyettest is beállítottak, talán pont a templom felügyelőjét, hogy ha bármi olyan, mindenképp legyen főpap, aki beáll az Isten elé, de nem tudom, bele gondoltatak a valós, hogy micsoda nagy dolog lehetett az a főpapnak az életében, hogy bemehetett a szentek szentjébe. Ott az Istennek a dicsőségébe, az erejébe ott állhatott. Magáért is, a papságért is, és egész Izraelért.

Ez egész elképesztő, izgi. Tehát mondom, ha most is ez lehetne, akkor ha ez kamerával lehet, úgyhogy szerintem az egész világa most ezt nézni, ezt közvet, nem a szuperbólokat közvetíteni, meg a világbajnoki döntőket szerintem. Mai nap szerintem ez lenne a legizgalmasabb hír, hogy Jeruzsálembe a főpap kibírjáj az úr dicsőségét, meg tudja állni, és elfogadja Isten ezt az áldozatot.

És hát én nagyon kíváncsi lennénk el, hogy ez most hogy lenne, de tudjuk, hogy most nem állnak fel ennek a feltételei. De mindenképp azt tudjuk, hogy ez egy profétukus kép is, Izrael nemzetének a megtérésének a napja, Izrael felvételének a napja is, és a Messiás eljön ezen a napon, és elfogja foglalmaző trónját. És Hósiás beszél erről, hogy a Messiás visszatéra menj be, mikor megváltotta az öveit, és ott várja ki Izraelnak a megtérését.

És mi tudjuk, hogy az úr itt volt, megváltotta Izrael fiajt is, és minden emberért, feláldozhatjuk már, hogy visszatérünk, visszament, azt mondja Izsás 515-be, elmegyek, visszatérek a helyemre, még nem megismerik, hogy vétkeztek, és keresni fogják az inórcámat, nyomorúságokban keresnek majd engem. Tehát amikor a Messiás majd újra eljön, hogy fölállítsa a trónját Izraelbe, hogy ránéznek, Jézusra fognak nézni. És majd azt mondja, akit átszegesztek, és megtér Izrael.

És ezért igazából az Izraelnek a megtérés, ez nem úgy van, mint a nemzeteknek a megtérése, hanem ott nekik lesz egy nemzeti megtérés. Akkor, hogy mondja másnál az Izraelis, hogy egy nemzet egy nap tér meg. Egy nemzeti ébredés fog kitörni, amit most még nehéz elképzelni, de Isten azt mondja, hogy ez így lesz.

És ugye a Zakariás 12-10-be is nagyon fontosség, amit ide tartok, a Dávid házára, és Jeruzségem lakosra pedig kiöntöm a kegyelemnek is, könnyületesednek a szellemét, és rám tekintenek, akit átszegesztek. És siladják őt, amint siladják az egyetlen fiút, és keserednek utána, mint keserednek az első szület után. Igazából ez lesz Izrael engesztelési napjának, a jomkipornak a profitúkus betérsedése, és megtérnek.

És Isten újra fölveszi őket, és elindul egy olyan korszak Izrael életében, amit szerintem nagyon sok zsidóember vár, főleg akik hisznek Isten bakaró szövetségi szinten is, de tudjuk, hogy van sok messiás hívő zsidó is, ők azért várják a rósorszolgálatot, ami ugye az elmúlt napokban volt, és a hósáros 6-1 úgy kezdődik, hogy gyertek, tédjünk vissza az úrhoz. Amúgy, hogy mert ő szaggatott meg, és gyógyít meg minket, megsebesed, de be is kötöz. Valóban Isten van, hogy megsebesz bennünket, de bekötöz, megszakad, de meggyógyít, megint, de megvigasztal, tehát Istenben benn van ez, de amikor az ember büntkövetel, akkor Istenet ő az ítélet is ki tud jönni.

De ha az ember megtér, akkor pedig jön a kegyelem Istenhez. És az, hogy gyertek, tédjünk meg az úrhoz, ezt fogják mondani az Izraelnek a vezetői, vallási vezetői is. Nem tudom, akkor majd pontosan, hogy milyen felállás lesz, a politika és a vallási vezetés között milyen lesz az összhang, de ez egy elképesztő, nagyszerű kép, hogy az Új Szövetség az kilátásba helyezte a bűnért való fizetséget, és az Új Szövetségben ez a fizetség realizálódott.

És igazából ez, ez adja a különlegességét, hogy amit Isten megígért az Új Szövetségben, az az Új Szövetségben maradéktalanul betelsedett. Hogy ki lesz fizetve a bűnért a büntetés, de az Új Szövetségben csak ígéret varrá, hogy ez majd el fog jönni. Addig meg befedezés van.

És ez egy elképesztő, én ma ezen úgy gondolkoztam, hogy ha kértétek, hogy mi legyen, ez volt bennem, hogy mindenképp erről érdemes beszélni, ennyi most aktasabbat, nem tudtam kitalálni, kedves rádiohallgatóknak, és remélem, hogy ők is izgalomban vannak, és ők is megértik ennek a jelentőségét, és az ő életükre is kívánom, hogy a Jomkipornak az engesztelő áldozata maradandó hatással legyen, és át tudják venni a bűnékre a bocsátot. Mert nagyon sok ember, nagyon sok istenfélő ember, sok zsidóember is.

Nem is sokszor, igazából elsősorban ezek az embereknek a szívében nagyon erőteljesen, de igazából, mivel Isten kódolja ezt valahogy be az emberek szívében, minden ember szívében ott van egy vágy arra, hogy a bűneire szerezzen bűnbocsánatot. Minden ember valahol érzi ezt, hogy ezt csináltam, ezt elkövettem, nem tudtam berendezni, és valahogy nem működik a dolog. Érzem, hogy bűntudatom van, bűnérzésem van, vádolás, káros, szégyenérzésem van.

A bűnnek az egyik, amit létez, ahhoz, amit a zigen mondta, a szégyen. És ezt mondja, hogy a bűnékről meg nem emlék, hogy ne kell szégyenkezniük. Olyan jó szégyenkezés nélkül élni.

És amikor az ember nem tudja átvenni a bűneire bocsánatot, akkor csak a szégyen marad. Bújkál, titkolózik, hazudozik, ez marad. De az ember megbánja a bűneit, elfordul azoktól, odafordul az igazi bárányhoz, az engesztő áldozat, amiről majd szeretnénk folytatni, vagy nem tudom még pontosan, hogy állunk, de az a lényeg, hogy minden embernek szüksége van a bűneire, a bocsánatára, bűneinek.

Mert a bűn az erőslené teszi az embert. Gyengévé teszi, sőt, démonizálhatja is. Kézoféni teheti, paranoidal.

És olyan hatása van a bűnnek, az embernek a lelkére, szellemére, hogy egyszerűen elveszíti azokat az emberi tulajdonságait is, ami előtte megvolt. Azok is meggyengülnek, meggyengülhetnek a bűnnek a hatására. Összezavarodik.

Az elméje össze tud zavarodni. Mondja is a Biblió, hogy a paráznalság, például a bor elveszi az észt. Tehát az, hogy a bor elveszi, az úgy azért sok ember úgy azért elhiszi, de hogy a paráznalság, hogy veszi el, ezt nem is értik az emberek.

De ez igen egyértelműen mondja, hogy ez egy zavart létre tud hozni, egy gyengülést. És nem azt, hogy egy paráznalságtól egyből, de aki ebben él, az eléggé, eléggé zavaros elméjű ember lesz, Isten ígé alapján. Úgy, mint az alkoholisták, vagy a drogok.

A droga hatása és ezt teszi az emberre, leépíti, személyiségét leépíti az embernek. És hát szétcsúszik igazább az embernek a személyisége a bűnnek a hatására. Sokan érzik, hogy az életük nem abban az irányban, amit szerettek volna 16 évesen, 20 évesen, hogy milyen szép életük lesz, de azt már kevesen tudják, hogy ez a elkövetett bűnös csellekedetük miatt nem sikerül.

És ezért hiába tervező szépet, jó életet nem tudja megvalósítani. És az ördög a bűnön keresztül akadályozza meg, hogy az ember szépen éljen, elégedetten éljen, szégyenkezés nélkül éljen, emelfővel tudja járni. A bűn pedig ellopja ezt az embertől.

És el is választ Isten, ezt is tudjuk a prófédváltól, hogy a bűneink válasznak el bennünket az Istentől, és akkor az Isten, hogy egy ember el van választva, akkor már csak saját maga marad, vagy emberek maradnak, vagy démonokkal a közösség marad. Ez pedig ugye leépíti az embert. Önmagunkat se tudjuk fölépíteni.

A legtöbb ember, azt mondja a Biblió, önmagát se ismeri. Nem is ismerjük magunkat, hogy kik vagyunk igazából. Ezt is a szent szellem mutatja meg.

Az Isten ígér mutatja meg, hogy ki vagyok én. Sokszor tényleg próbában, nehézségben jön ki az, hogy milyen ember vagyok. Hogy gondolkodok?

Hogy intézek el egy dolgot? Sokszor nem kerülsz abba be, akkor nem tudod, hogy ezt hogy oldanád meg? Ez is olyan nem vettem meg azokat, akik valahogy megoldanak valamit, mert ha én nem voltam abban, nem tudom, hogy én hogy csinálnám.

De nagyon nagyra tartom azokat, nagyon tisztelem, akik nehéz helyzetekben is megtalálják a jó megoldásokat, pl. hogyha imádkoznak, keresik az urat, akkor Isten meg tudja nekik mutatni, hogy hogyan építsék fel az életüket, hogyan élnek boldogan, győztesen, már most itt a Földön, és persze, hogyan élnek örökké. Mert ez a fő kérdés, hiába élünk itt a Földön szépen jól, ha végén elszúrjuk, rossz helyre kerülünk, akkor mindent el tudunk feszíteni.

Ezért mondja azt a zige, hogyha valahogy az egész világot is megnyeri, de lelkében kártval, akkor hova jutott? Sehova. Ezért a világnak a dicsőség, az, hogy valaki sikeres, olimpiai bajnok lesz, és tudunk nagyon sok híres ember, sok sportolót, művészt, vagy csucsokon volt, Nobeldiát kapott, vagy meg tudom, ilyen Oszkárdiát kapott, vagy olimpiai bajnok volt, és utána drogos lesz, jább volt pénz, hírnév, sikert.

Ez se hagyja meg azt, amire az embernek belül a szívébe szüksége van. Az embernek bűnbocsánatra van szüksége. Elsősorban.

Minden embernek. Ha elismerjük ezt, ha nem, így vagyunk megterentve, így vagyunk, összerakva, megszerkeszt, csak akkor funkcionálunk jól, akkor jó apák, jó férjek, jó barátok, jó szolgálók, a bűnbocsánatba részesedtünk. Hát tudtuk venni Istentől.

És senki más nem bocsánathatja meg a bűnünket. Jól mondták ezt a farizosok az egyik evangli történetben, hogy ez micsoda káromlás mond, ki bocsánathatja a bűnünket, ha nem egyedül az Isten. És ez valóban így van, hogy az Isten az, aki ezt eltervezte, megszervezte, hogy a bűnökre legyen bűnbocsánat.

És ezzel jomkipúrral van összefüggésbe, és nagyon hálás vagyok ezért, hogy van engesztelő áldozat, van vér, amely kifolyt minden ember bűnért, és hát én nagyon örülök annak, hogy rátérhetünk majd erre, mert az új szövetség báránya az, hogy befedezni tudta a bűnt, és ez a különbség, az új szövetség viszont az Isten báránya képes elvenni a világbűnt. Így mondja a János evangéliumban, hogy János 1.29, hogy másnap látta Jánosi Jézusihozzá menni, és mondja, én meg az Isten ama bárány, aki elveszi a világbűneit. Ugye a Szentpal úgy adja vissza, hogy aki magára veszi a világbűnét.

Ugye az új szövetség bárányok nem vették magukra ilyen módon, nem tudták elhordozni, nem tudták ezt kifizetni, csak elfedezni. Isten ezt rendelte, hogy Isten ezt elfogadta, aki ezt megcsinálta, megsonyargatta magát, böjtölt, megbánt az előző bűneit, azt Isten elfogadta. Sőt, aki meg nem, az még halálos bűncselekmény követett el, tehát elég szigorú ítélet tört ki, akik ízre félközött nem voltak hajlandó böjtönni és bűnbanatot tartani és megtérni, azokra kijött az ítélet.

De ők nagyon készültek erre, hogy ezt le tudják rendezni, és Jézus viszont az Istennek az igazi báránya, aki már nem egy állati vért, hanem igazi, valóságos emberként, igazi vére, emberi vére volt, de szeplőtelenül fogantatott, ezért tiszta volt, Istenütt a vére, ez Istenütt, ez kedves volt, elfogadható volt, magára vett a bűneinket, és elvette az embereknek a bűneit, és ez már az új szövetségnek a szenzációja, hogy hát ez is már kétezer éve lassan azért így van, hogy Jézus Krisztusnak az engeztő áldozata által meg lehet békülni az Istennel. Mert igazából a bűneink miatt vagyunk haragba Istennel. És hogyha az ember átveszi a bűneire a bocsátot, akkor megbékül az Istennel.

És ez az Istennek is az akarata, és ezért mondja Zsidó 9.11, hogy Krisztus pedig megjelent, mint a jövendő javaknak a főpapja, ő volt az igazi főpap, de addigi ószövetségű főpapok, azok mind csak előképei voltak Jézus Krisztusnak, és azt mondja, hogy nagyobb és tökletesebb, nem a kézzel csinált templomba, nem a kézzel csinált szentek szentjébe ment be, hanem az az nem e világból, sátran keresztül, hanem az igaziba ment be, azt mondja. És nem a bakok és a tunkok vére által, hanem tulajdon vére által ment be egyszer, és mindenkor a szentjébe, örök váltságot szerezve.

És úgy mondja, a tizenegyedik, mert egyetlen egy áldozatával örökre tökletesekítette a megszentelteket. És még ezt is elfelevasom, bizonságot teszek pedig erről. Bizonság tesz például a szentszellem is, igazából a szentszellem tud erről meggyőzni bennünket, kívánom, hogy a rádión keresztül is a szentszellem győzze meg a kedves hallgatókat, mindenkután nem elmondta azt, hogy ez az a szövetsége, amit kötög felük, amúl napok után mondja az úr, adom az én törvényemet az ő szívükbe, és az ő elményükbe írom be azokat, ahoz, amit így szól, az ő bűneikről és állagságaikról többi meg nem emlékezem. Ahol pedig bűnök bocsánata van, ott nincs többi bűnért való áldozat. Ez az új szövetségnek a szenzációja, ezt szerezte meg Jézus Krisztus számunkra, mi is ünnepék a Jomkiport, mert igazából ez a bűnk bocsánatunk az ünnepe minden embernek.

Ez nemzetként fog, de egyénenként az új szövetségben nemzetek fiai közül át tudjuk venni. Ha hiszünk ebbe az áldozatba, a véráldozatba, és nincs más igazi bűnbocsánat, sokan próbálják jó cselekretekkel bocsánatot kérni, vagy valami olyan tettel, amivel valahogy átvegyék a bűnök bocsánatot, de nincs. Ma a világ úgy van összerakva, hogy nincs igazi bűnbocsánat, csak Jézus Krisztuson keresztül.

Ez a valóság. Kérlek, kitalálhatom magamnak olyan pót szereket, de a valóság az, csak Jézus Krisztus engesztelő áldozata vére hozhat igazi bűnbocsánatot. Az emberek, akik ezt elfogadják, hisznek benne, azok veszik a bűnyékre bocsátot, akik nem, hát azoknak sajnos önnekik kell kifizetni a büntetést a bűneikért, mert a bűnnek van büntetése.

Ez az igazságosságot hozzátartozik, de hála Istennek, hogy Isten ilyen jó, hogy ezt Jézus Krisztusban engesztő áldozatban elküldte számunkra, és Ézsajást még hagyj hozzám ide, Ézsajás 53.10-ben, mert Ézsajás előrejelezte, hogy az Isten a Messias-t bűnért való áldozatúl adta. Az 53.10, és az Úr akart őt megrontani betegség által, hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz. Tehát ez ma az egyetlen érzvényes bűnért való áldozat, amit Isten az ő fiában, a Messiasban intézett nekünk, és aki ezt elveti, ahogy mondtam, annak el kell szenvedni a saját bűneiért a büntetéseket, a másiknek mondja az ige, hogyha nem térnek meg a bűneikből, akkor fejükhöz verünk az ő csellekedeteiket.

És akkor a büntetést át kell venni, de a jó hír az, hogy megvannak szerezve a bűneinkre a bocsánat, és ezt hitáltal tudjuk átvenni. Jeremias 31-et még hagyja hozzám ide, és nem tanítja többé senkező felebarátját, ez is egy ígéret, senkező attyafiát mondva ismerjétek meg az urat, mert ők mindnyáján megismertnek engem. Kicsinyitva van nagyjig, azt mondja az úr, mert megbocsánatom az ő bűneiket, és védkeikről többé meg nem emlékezem.

Tehát ha Isten megbocsánatja egy embernek a bűnét, azt tudja, és tudja, hogy ezt csak Isten teheti, ez ilyen módon így ismeri meg az ember az Isten. Csak, ha mondjuk ismersz meg az urat, de nem fogsz vele találkozni az úton, kezet fogni vele, de azt tudod, hogy addig nyomott a bűneidnek a terhe, szégyenkezve éltél, most meg valahogy, vagy megbántad, megvallottad a hitedet Jézushoz, és engezted ő áldozatába, egyszerűen felszabadultál bűnök alatt. És jó a lelki ismeretet, és nincs az a szégyenérzet rajtad, hogy bujkálni kell.

Még a régi bűnérdecse szégyen lehet, nem az, hogy prédikánsz róla, mert mindenkinek elmondod, de egyrészt mégis mehet vallani, másrészt meg már nem zavar, mert amikor valaki megszabadul a bűneitől, akkor a többi nem bántja őt azt. Addig bánt, hogy miket csináltunk, amíg tudjuk, hogy annak a terhe rajtunk van, és hogy nincs megbocsátva. Addig nagyon szégyeljük, és nagyon rossz lelkiállapotban tudunk ettől kerülni.

[Pásztor Tamás]
Innen fogjuk folytatni, nem is akartalak és mertelek félbe szakítani, mert annyira összefoglaltad és érezhető volt tényleg Istennek a jelenlétek enete, hogy mindbocsánat szelleme szinte kiment, és remélem, hogy kedves hallgatók és nézők, ti is éreztétek ezt. De fogjuk folytatni, mert el fogjuk azt is mondani, hogy mennyi minden kell még, de csak egy pici döntés első körben, hogy az ember teljes mértékben átvehesse. És ugye az ószövetségi vonatkozásról is még egy szó fog ejteni, hiszen ez volt az egésznek az apropója.

Nagyon tetszett az, hogy csak ebben ezen a napon mondhatta ki a Jehovah, Jahweh nevet. Háromszor. Egyébként még nem.

Úgyhogy nagyszerű ünnep, tényleg azért nem véletlenül. És itt érnénk rá, hogy már elég jelentősen belementünk az ószövetségi vonatkozásban, de ez a lényeg, hiszen ebben élünk, ezt kínálta fel nekünk Jézus. De az alapvető nagy különbség, ugye, ha jól értem, akkor ez, hogy a Jézus bűnbocsánata egyszerű, megismételtetlen, és tökéletes, és nem kell újból bemenni és elismételni, ami a zsidóságnak volt.

[Illés Kornél]
Hát ez feszegeti a pálapostól, hogyha ugyanott lenném, mint az ószövetség, akkor Jézusnak minden évben újra meg kéne halnia, de hát Jézus nem fog újra megint visszajönni, minden évben is újra meghalni, ezért az ő áldozata egyetlen egyszer volt, és örökre tökéletesítette a megszentelteket. Ez nem azt jelenti, hogy utána az emberek bűnben élhetnek, hanem az azt jelenti, hogyha az emberek megmaradnak bűnbocsát kegyelmében, hitben, akkor az örökéleten is megmaradnak.

[Pásztor Tamás]
Még mielőtt tovább megyünk, azért eszeműított fel jött bennem, hogy a világ azért a bűnt szereti relativizálni, meg azért most is éreztem egy kicsit azt, hogy mi, hogy beszélünk a bűnről, hiszen mi is ugyanolyan bűnös emberek vagyunk. Természetesen ez így van, de történt velünk egy nagyszerű dolog.

[Illés Kornél]
Igen, a különbség szerintem az, hogy aki megtért, elfogadt a bűnbocsánatát, utána nem él bűnbe, de ha mégis megbotlik, eleshet, a legkülönbök is megfáradhatnak, eleshetnek, de nem élnek bűnbe. Az egy nagy különbség. Én is van, hogy védkezem, de megállok, és Isten tőle bocsánatot kér.

És nem élek úgy tovább, hanem akarok azzal a bűnnel tovább élni évekig, ugyanúgy szégyenkezve, megint bújkálva, hanem szerettem azonnal lerendezni az órát, hogy az órát tudjak járni, a szellemben tudjak járni. És igen, tehát nem vagyunk tökletesek. Sajnos.

Nem lettünk angyalok, nem lettünk Istenek se, mert Isten tökéletes. Emberek maradtunk, gyarló emberek maradtunk. Tudunk hibázni, tudunk idegesek lenni, tudunk mondani, amit nem kellett volna.

És majd így más bűnöket is meg tudunk csinálni. És az, hogy Isten ad kegyelmet, hogy kikerüljük ezeket. Tudunk hűségesek lenni, tudunk józanul élni, tudunk lopás nélkül élni.

És most csak egy-egy pár bűnt a tíz parancsatból. Ez nem magunknak tulajdonítjuk, hanem Isten ajándéka. Mert Isten látja a szívünket, és amikor Isten bűnbárnő, és törődelmi szerint nem veti meg, hanem segíti, támogatja.

Ha az emberek szeretnének bűnélkül élni, Isten segítségével lehetséges. Nem az emberi szándéktól lehetséges, hanem az Isten kegyelméből lehetséges. Nem azért élünk bűnélkül, mert mi olyan Jolly Joker-ok vagyunk, hanem Isten látja a szívünket, mi szeretnénk így, kérjük is őt, és megadja a kegyelmet.

Isten a tiszta szívű embereket támogatja, abból szent módon éljenek, hogy Istennek közösségben éljenek, mert a bűn elválaszt Istentől, és Isten jobban szereti az emberekkel, a közösséget, mi szeretjük az Istennek a közösséget. Erről megvagyok győződve az eddigi tudomásaim szerint, és Isten tudja, hogy a bűn elválasztana bennünket tőle, ezért ad kegyelmet, hogy ne éljünk bűnbe, ne kelljen rólunk lemondani a velünkfölül kapcsolatról, a velünkfölül közösségről. Valahogy így tudom elképzelni, de természetesen ezek is nagyon ták dolgok, és nem ilyen exakt dolgok ezek.

Szellemi dolgot nem mehet úgy elmondani, mint egy materista dolgot, hanem sok minden összefolyik, nem lehet úgy szétválasztani. De egy biztos, hogy van bűnökre bocsánat. Ezt vitathattam.

[Pásztor Tamás]
Engesztelés.

[Illés Kornél]
Engesztelés, de ezt szeretném is megmutatni. Két igényt még mindenféleképpen eljutottam a kettő körültös ötből, hogy minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, persze nem a világot, hanem a világban ő embereket, nem tulajdonézve nekik az ő bűneiket. Ránk bízta a békéltetésnek az igéjét, vagy szánkba adta a békéltető beszédet, így egyre szent pál.

De hát Isten önmagával békíti meg az embereket Krisztusban. Igazából nem a mi produktumunk az, hogy megbékéltünk az Istennel, hogy meg lett bocsátva a bűnünk. Ezen is én sokat gondolkoztam, hogy hogy van a bűnbocsánat?

Kegyelemből. És igazából hol kezdődik el? Ott kezdődik el, hogy az ember elkezd például bánkolni a bűnél fölött.

Amíg az ember nem bánja azt, hogy paraználkodott, hogy részegeszkedett, hogy lopott, hogy csak egy pár bűnt, amit a legtöbben az ismernek, ez azt mondja, hogy hát ez semmi nem volt, mert most ezzel mit kezdelem, sokat foglalkozni. Ott biztos, hogy nem lesz bűnbocsánat, mert szerintem a bűnbánat, az előfeltétele a bűnbocsánatnak. De azt is Isten adja, hogy a bűnbánat szellemét.

Én ezt így szoktam imádkozni barántaimért, akiket szeretek, hogy uram, állaszkodj a bűnbánat szellemét először a szívére, és amikor már bánkodik, akkor meg a bűnbocsánatot is ad meg neki.

[Pásztor Tamás]
Ezért majd lehet, hogy fogunk a végén, ha lesz idő. Mit? A bűnbánat szellemét, hogy kiáradjunk.

[Illés Kornél]
Igen, mert nincs bűnbocsánat ott, ahol az emberek nem kérik ezt. Tehát ez nem úgy van, hogy csak járkálkozunk, hogy egyszer csak megvan bocsánata a bűnöm, hanem Isten először arra akar rávezetni, hogy mi a bűn. Mert sokan azt mondja, hogy mi a bűn.

Sok bűnt jó dolognak tart. Azt hiszed, hogy ez tök jó dolog? Van neki ilyen bűnök?

Sőt, még valami élvezetes is. És mégis Isten nekem bűnnek mondja. És ezért vitatkoznak velünk azok, akik soha nem tapasztalták meg még a bűnbocsánat kegyelmét, hogy például a paráznosággal kapcsolatosan, hogy miért rossz az, ami jó?

És miért kell nekem bűntudatom lenni annak? De őszintének kell lenni, hogy amikor az emberek folyamatosan házasságtörzsökben élnek, és mindenféle kapcsolatban belemennek, utána a gyerekeidvel hogy számol el, hogy magyarázz el nekik, hogy az anyjukat miéhatta ott, miért ment szét a család, miért esett szét az életünk. Nem egy percet esnek szét, hanem húsz-harminc évek alatt.

És 40-50 év múlva már mindenki belátja, aki legalábbis ezt őszintén végig gondolja, hogy az, hogy az élet úgy alakult, ahogy alakult, annak valószínű, hogy a bűnös életvezetésének köze van. Persze valaki nem üteli de se. De én ezért imádkozok az én ismerőseimért, hogy ők eljussonak ide.

És valahogy ezt is az isten áldja, ezt a világosnálatot, hogy ezt hát megérti az ember, hogy az én sorsom, az nem a semmitől lett ilyen. Hát én emiatt akartam. Én tök jó életet akartam, tök szép családot szerettem, tök jó gyerekeket akartam, stb., de a gyerekem nem szól hozzám. Hát ez mit ő van? És az igéből lehet ezt is, ezzel kell az igét olvasni, hallgatni, az igéből előhez ki, hogy ezzel is a bűn miatt van. A bűn miatt mennek tönkre a kapcsolatok.

Nemcsak a házasságban, a gyerekkel, a barátokkal. Sok embernek ma nincsenek barátai. Mindenki hülye, csak ő a zseni most is.

És nem tudod eljutni, hogy lehet, hogy az önkészülőkében van a baj, hogy miért taszítja őt el mindenki. Lehet, hogy mégis ő összeféretetlen. Mert az összeféretetlenség is bűnpélda, csak mondtam egyet.

Van egy ilyen fölsorlás. Tehát Isten megbékített önmagával ezt az ő döntése úgy, hogy nem számítja fel nekünk a vétkeinket. De először megmutatja, hogy ez vétek volt, szembesít vele bennünket, kéri, hogy ezt bánjuk meg, határjó kellett őn magunkat, és kérjük Istenet a bocsát, és Isten megteszi.

Ő teszi ezt meg. És Isten szánkba adja ezt a békétet, és ezért ma is jó erről beszélni minden ember számára, aki szégyenkezve él, de aki nem is van olyan, hogy bűnben él, lehet, hogy nem is tudja, hogy ez bűn, de lehet, hogy tudja, de ma annyiszor megcsinálta, ő ma nem szégyenli. Tehát attól is, attól még az bűn, hogy ő a lelkét ma megerőszakolta, hogy a legsősorosabb bűnöket is azt mondja, hogy ez nem bűn, hanem csak mi vagyunk lelkileg, meg ilyen mit tudom én manipulálva, és azért van bűntudatunk.

Nem. Az egészséges lelkiismeret, ha bűnt követel, bűntudata van. Ha már vele kell kötni egy bűnt, és nincs bűntudata, ott baj van.

A lelkiismerettel van baj. Ott már megvan erőszakolva, ott már valami elment. És amíg az emberek van bűnézése, sokszor csak az ember rosszat néz, ma akkor is bűnézése van, az egy élő lelkiismeret.

Az jó dolog, hogy olyat mondta, vagy csak olyan hangsúlya, és már is nyomásra, vagy új, nem így kellett volna, és kicsit bűntudatod van. Ez azt jelenti, hogy él a lelkiismeretet. De meg lehet ölni a lelkiismeretet.

Az azt jelenti, ha az ember bűnt követel, gátvástalanul. És még rosszul se érzi magát. De ettől még az bűn.

Istenigen szerint, és ebből nincs kiszabadulás, és ennek a következménye rossz élet lesz. Akkor milyen fényes is most, rövidtávon lehet valaki bármilyen gazdagban, bármilyen fényes élete, de ott ellenőbb-utóbb annak meg lesz a büntetése. Ez tanítséstnek az igénye.

Úgyhogy ezt mondtuk, ez ma az egyeslen érvényes bűnért való áldozat, amit Jézus Közös bemutatott, aki ezt elveti, annak magának lehet szenvedni a saját bűnért, a büntetést, aki ezt elfogadja, az meg egyszerűen átveheti, és fog működni az életében, a bűnbocsátnak a kegyelme. És például ezt boncolgatja a korinthusiaknak a 15. részben, hogy mindenki így lett hívővi, azt mondja.

Azt mondja, ám akár én, akár ők, így hirdetjük nektek az igét, ti is így lettetek hívőkké. Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy föltámasztatott a halottak közül, hogyan mondják közöletek egyzesek azt, hogy halottaknak nincs feltámadásuk. Hisz ha halottak feltámadása nem létezik, akkor Krisztus sem támad fel.

Ha pedig Krisztus nem támad fel, akkor hiába valónak bizonyult, ami ige hirdetésünk, és hiába való, a ti hitetek is, sőt, mi több, Isten hamis tanújnak is bizonyulunk, mert Istenről tanúbizonyságot tettünk, hogy föltámasztotta a Krisztust, aki valójában nem támasztatott föl, ha nem támadnak fel a halottak. Mert ha halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támad fel. Ám ha Krisztus nem támad fel, akkor hiába való a ti hitetek, mert még a bűneitekben vagytok.

És akkor azok is odavesztek, akik Krisztusba húntak el. Amen. Tehát pál ez korintusban is el kellett magyarázni az embereknek, hogy hogy van ez az egész történet.

Ha nincs halottak föltámadása, ha nincs véráldozat, nincs halál, és hogyha nincs abból föltámadás, akkor mi Istennek, tényleg, akik ebben nem hisznek a halottak föltámadásában, Krisztus, mert azok bennünket hamis bizonságtervjüknek tartanak. Gonosz embereknek tartanak bennük. Én lehet, hogy nem esek hanyat, tudom, hogy ez rendben van így, de azért van a világnézetek, akik itt ütköznek.

Ön nem hisz a föltámadásban, én meg hiszek benne, mert megtapasztalta a bűnbocsánatot. Találkoztam Isten jósága, megismertem az úr jóságát, és ezért teszek bizonságot arról, hogy Isten feltámaszza a halottakat. És van halottak föltámadása, és ha van halottak föltámadása, akkor van bűnbocsánat is.

Akkor Jézus értelmhalt meg, az ő vére értelm folyt ki, és el tudom fogadni ezt, amit Isten elkezdett számomra. Úgyhogy hiszem ezt, hogy a bűnbocsánat csak annak van, aki elfogadja Jézusnak az Isten bárányának az örök áldozatát. Akinek nincs, aki ezt nem fogadja el, vagy nem hallotta, vagy hallotta, de után se fogadta, annak tényleg nincs bűnbocsánata, azok előtt mi teljesen bolondoknak tűnhetünk, de nem vagyunk azok, csak megtapasztaltuk Istenigét, hogy működik, és ezt szerettem így gyorsan befejezni és elmondani, mert a Róma 10 mondta, hogy ez milyen könnyű ezt igazából megcsinálni, mit mond, közelhozad a beszéd a szádban, a szívedben van a hitbeszéde, amit mi hirdettünk, mert a szádban a vallást tesz el az Úr Jézusú, szívedben hiszed, hogy az Isten fölcámasztott a halálból, megtartatol. Szóval valaki hisző benne, meg nem szégyenül, mert ekkel az Urat hívja, segítsünk, mind megtartatik, mivel Zsirás előre mondta, hogy hit alapján teszi igazzá a nemzetekből származókat, ez maga alatt a három-nyolc, tehát amit szerettem elmondani, hogy hit által lehet átvenni csak a bűnbocsánatot.

Ez pedig az Isten igéből származik, és a 32. Zsoltár, 103. Zsoltár minderőszül boldogok, azok, akinek a hamissága megbocsátatot, védkeelfedezetet, másik, aki megbocsátja minden bűnözet, meggyűjtje minden betegségre.

Erre most már nem tértünk, hogy még a betegségi sokszor a bűnök a következménye lehet, nem minden betegség, de sokszor az is azzal van összefüggésbe. És ezt kívánom minden kedves rádiohallgatónak, hogy vegye át a bűnőre a bocsátot, legyen egészséges, és legyen annyit boldog, sikeres, és legyen üdvözsége, és ilyen örökké.

[Pásztor Tamás]
Hiszen Jézus megszerezte az engesztelést. És ez nagyon nagyszerű dolog. Ha egy rövid imával be tudnánk fejezni, hogy a bűnbánatra tudjon jutni, az a hallgató esetleg, aki hallgatott minket, és elindult a lelkében valami, hogy legyen esély erre.

Kérlek, egy imával fejezzük be, Kornél.

[Illés Kornél]
Atyám, az Úr Jézus nevében hálát adunk neked, a te fiadért, Jézus Krisztusért, aki engesztő áldozat volt a mi bűneinkért, és köszönöm, hogy az ő vére kifolyt minden embernek a bűnért, és Uram, mi most azokért a kedves rádió hallgatókért, imádkozók, akik hallgattak most bennünket, és szégyenkezve élnek, bűntudattal élnek, de végig is végighallgattak bennünket, vagy még esetleg ellenérzésük volt bennük. Uram, áraszd ki a szívükre a bűnbánatnak a szellemét. Adj nekik fölismerést, hogy az életük miért tart ott, ahol tart, és mi a bűn.

És Uram, utána áraszd ki a bűn ismerett szellemét, és a bűnbánat. Azt, hogy amíg megismernek, hogy bűn, azt meg tudják bánni. Ne, elfedezni akarják, ne csak együtt akarnak vele élni, hanem el akarnak szakadni attól.

És megismerjék önöket a kegyelmedet. Ezért imádkozók. Bocsánass meg oda minden kedves rádióval, minden bűnét, amit elét visz, megbán előtted, és mutasd meg neki, hogy megismeresse a te jóságodat, irgalmadat, kegyelmedet, bűnt eltörlő véredet.

Mutasd meg ezt Uram mindegyikünknek, a te kegyelmed által. Előre hallhatodok ezért a Jézus nevébe. Amen.

[Pásztor Tamás]
Amen. Köszönöm szépen, Kornél, hogy rendelkezésre álltál a témában.

[Szignál]
A Háttérben Ez volt a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása.

Legfrissebb