Az egyik legolvasottabb orosz bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda egy színes térkép kíséretében cikkezett az esetleges háború utáni területi felosztásokról - írta meg a Pesti Srácok.
Ugyan a nyugati sajtó leginkább a kegyetlenkedő oroszokról cikkezik, az orosz oldalon megjelent írásban és a beágyazott videókban viszont a Donyec-medencéből 2014 óta elmenekült, hazatérni vágyó emberekről, az ukránok fosztogatásairól és az orosz hadsereget felszabadítóként fogadó orosz lakosságról van szó.
A cikk szerint az eddigi Ukrajna nem fog többé létezni, az ország politikai térképének átszabása elkerülhetetlen és három lehetséges forgatókönyvet sorol fel megoldásként.
Az első forgatókönyv esetében is, amely szerint Ukrajna egyben marad, csupán a két keleti szakadár köztársaságot veszíti el és Krím elcsatolását kell elismernie, kormányváltással és új parlamenttel számol az írás, amely alkotmányban rögzíti az ország semlegességét és atomfegyver-mentességét, illetve további kitételekként megemlíti a háborús bűnösök kiadását Oroszország vizsgálóbizottságának kérésére, és az orosz nyelv második államnyelvvé nyilvánítását is.
A cikk írói szerint azonban ez nem teljesítené be a jelenlegi háború célját, ugyanis az ukrán nacionalisták veszélyeztethetik a kialakult helyzetet és egyezményeket a későbbiekben.
„Az Oroszországtól elszakított területekből és területi ajándékokból összeállított, néhány évtizeden át fennállt Ukrajna-mozaik nem maradhat egységes”
-olvasható a cikkben.
A második felvetés szerint több önálló állam alakulhat Ukrajna orosz lakta részének történelmi térségeiben: Dnyepropetrovszk, Zaporozsje, Kherszon, Nyikolajev és Odessza központokkal. Ezek az újdonsült államok – kiegészülve a donyecki és a luganszki szakadár államokkal – az egyesülés útjára léphetnek,
és létrehozhatják Novorosszia (Új-Oroszország) államot a Fekete-tenger partvidékén, szoros szövetségben az Orosz Föderációval.
Az ország többi része egy új Ukrajna területére (a cikk alapján Kis-Oroszország, az eredeti Ukrajna, jelentése: határvidék, vagyis a XVII. századi Lengyelország délkeleti végében orosz nyelvű kozákok által megszerzett rész a Kijev, Szumi, Zsitomir, Kirovograd, Poltava, Csernyigov és Cserkasszi városokhoz tartozó területekkel) és Halics és Volhínia (régi magyar nevükön Galícia és Lodoméria) területeire oszlana.
"Ebben az esetben nem teljesen világos Kárpátalja és Bukovina (Csernyovci terület) sorsa, de legvalószínűbb, hogy Magyarország, illetve Románia teljes vagy részleges protektorátusaivá válnak”
-fejtegeti a cikk.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint Kárpátaljában 1,25 millióan élnek, ebből mintegy 150 ezer a magyar lakos és több mint 1 millió az ukrán és ruszin népesség. A becslések szerint azóta a teljes népesség feltehetően arányosan csökkent.
A cikk harmadik és legradikálisabb opcióként Ukrajna teljes megszűnését említi, Új-Oroszország és Kis-Oroszország területei talán egyszerűen belépnek az Orosz Föderációba tagköztársaságként, területként vagy régióként. Mint írják, Románia és Magyarország ebben az esetben is megszerezheti Bukovinát, illetve Kárpátalját, míg Lengyelország az 1939-ig hozzá tartozó hat nyugati területet (Halics és Volhínia).
A rendezkedés közben viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Nyugat-Ukrajna a banderisták, vagyis a szélsőjobboldali ukránok fő bástyája, akik a világháborúban az Ukrán Nacionalisták Szervezete kötelékében brutális népirtásokat hajtottak végre galíciai lengyelek, oroszok és zsidók körében - figyelmeztet a Pesti Srácok újságírója.
Mint írja,
ha a magyarok egy ilyen, nacionalista ukrán állam határain belül rekednek, akkor rajtuk állhatnak bosszút az eddigi Ukrajna széthullásáért. Ez pedig katasztrofális eredménnyel járhatna egy olyan országban, ahol éppen most fegyvereztek föl boldog-boldogtalant.
