Törökország és Görögország között folyamatos a feszültség Ciprus miatt. Erdogan nem támogatja a svédek NATO csatlakozását a kurdokra hivatkozva. Egeresi Zoltán Törökország szakértő átfogóan beszélt Törökország külpolitikájáról Középpont című műsorunkban.
Fontos kérdésnek tartottuk a sokat hangoztatott görög-török szembenállás mélyét is megvizsgálni. A szakértő rávilágított arra, hogy a középkorban a törökök foglalták el a görögök területét, még a görög nyelvet is betiltották, alárendelt állampolgárrá minősítették őket. Az újkorban pedig a görögök függetlenedési harcai ősi török területeket kebeleztek be, ahonnan Musztafa Kemal Atatürk felszabadító hadtestei szorították vissza a betolakodókat.
Ennek lezárásaként létrejött egy nagyarányú lakosságcsere: ez a törökök részéről kétmillió ortodox keresztény áttelepítésébe, míg a görögök oldaláról 400e muzulmán kiutasításába torkollt.
A két ország közötti feszültségforrás újabb táptalaja Ciprus kérdése lett. A sokszáz éve török birodalomhoz tartozó szigeten lényegesen több görög él mint török, akik Görögországhoz szeretnének csatlakozni. Ám ez az angoloktól történő függetlenedés után nem engedtetik meg nekik, így Ciprus önálló állammá válik. A mélyben azonban tovább dúlnak az indulatok. Ezért nem meglepő, hogy 1974-ben Görögország katonai kormányzatának háttértámogatásával Cipruson egy felkelés robban ki, amit persze Törökország sem nézhet tétlenül és bevonul a sziget északi részére. A béketárgyalások követően pedig a sziget 37%-át kebelezi be.
Ez jóval több, mint ami lakosságarányához képest megilletné. ENSZ békefenntartók jönnek, a törökök kikiáltják saját senki más által el nem ismert köztársaságukat, itt is lakosságcsere történik stb. Ugyanakkor Ciprus görögök lakta déli részének sikerült belépnie az EU-ba, és azóta is hatékonyan blokkolja Törökország csatlakozási tárgyalásait.
Jelenleg fegyverkezési verseny is van a két ország között. Görögország erősen kooperál a franciákkal, amerikai bázisokat hoz létre saját területén, izraeli segítséggel fejleszti a dróniparát stb. Törökország pedig eleve nagy katonai hatalom a térségben.
A kurd kérdés is meghatározó, amennyiben Törökországról beszélünk. Kurd állam sosem létezett – szögezte le Egeresi Zoltán. Bár az első világháborút lezáró Párizs- környéki béketárgyalásokra utazott kurd küldöttség, de csakúgy mint hazájukban szervezetlenek voltak, egységes álláspontot nem tudtak képviselni. A különböző klánok egymás ellen harcoltak, ezért területük több országhoz került. Nyilvánvalóan ez a helyzet folyamatosan sok feszültséget okoz.
A beszélgetésben sikerült a török belpolitikáról és az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállásról is kikérdeznünk vendégünket.