Svédország miniszterelnöke nemrégiben egyfajta „igazságbeszédet” tartott, melyben kijelentette: országa képtelen volt a bevándorlókat integrálni, melynek következtében párhuzamos társadalmak jöttek létre. Húsvét környékén komoly zavargások törtek ki egy Korán-égetés után, de mai napig látni, hogy kisebb tüntetéseket szerveznek.
Speidl Bianka szerint állandósult problémáról van szó Svédországban, mely időről időre a felszínre tör. Nagyon sok feszültség gyűlt fel a társadalomban. Tömegesen kaptak bevándorlók állampolgárságot, mivel nem szabtak szigorú feltételeket.
Ha szélsőséges magatartásokra van igény egy társadalomban, az mindig azt jelenti, hogy a bevett demokratikus-politikai rendszerek nem működnek - jegyezte meg a szakértő, a Korán-égetésre utalva.
Franciaországban időről-időre jellemzőek voltak a hasonló zavargások. Most úgy tűnik, hogy Svédország érte el azt a krízispontot, amikor robbanásig feszült a helyzet.
Ott, ahol gettók alakulnak ki, a gettókban élők számára is veszélyessé válik. Klánstruktúra alakul ki, ugyanakkor az illegális tevékenységek is megsokszorozódnak egy ilyen közegben. Ez a hierarchia láncolat biztosítja gyakorlatilag a túlélésüket. Az ilyen helyzetek viszont komoly gazdasági kárt is okoznak az adott országoknak.
A feszültség a régió összes országára jellemző.
Dánia az egyetlen kivétel. Dániában lecsökkentették a segélyezési jogosutágot, valamint a családegyesítési szabályokat is megszigorították. Ezen kívül egyértelműen az az elvárás a bevándorlók felé, hogy tanuljanak, álljanak munkába. Azok számára pedig, akik kiköltöznek ezekből a NoGo zónákból, különféle kedvezményeket biztosítanak.
Interjúnkban szóba került Svédország és Finnország NATO-csatlakozási terve is. Szándékukat meghiúsítani látszik Törökország belebegtetett vétója, melyet a kurd kérdés miatt lépne meg. Erdogan szerint Svédország a terrorizmus melegágya, mivel nem adott ki olyan kurd személyeket, akiket Törökország terrorizmussal vádol.
Gyakorlatilag nincsenek statisztikai adatok arra vonatkozóan, hogy mennyi kurd van Svédországban, magyarázta Speidl Bianka. Mivel a kurdok nem alakítanak államot, ezért állampolgársági országa alapján van számontartva a rendszerben az adott személy. Ezen az alapon azonban Erdogan megvádolhatja bármelyik nyugati országot is.
Speidl Bianka szerint Erdogan minden lehetőséget megragad a zsarolásra. Minden eszközt bevet, amivel Európát sakkban tarthatja.
Ha szélsőséges magatartásokra van igény egy társadalomban, az mindig azt jelenti, hogy a bevett demokratikus-politikai rendszerek nem működnek - fogalmazott a szakértő.
