Ugrás a tartalomra

Régészet: meglepő leletekre bukkantak az ősi filiszteus templomokban

Arra is fény derült, hogy mikor rombolhatta le a bibliai Hazáel király a filiszteus Gát városát.

Egy filiszteus templom romjai a bibliai Gát városában. (Aren Maeir)

A bibliai Gát városában, két filiszteus templomban talált étel- és növénymaradványok régészeti vizsgálata új részleteket tárt fel a kultúra hagyományairól.


A Scientific Reports című folyóiratban ebben a hónapban közzétett tanulmány két templomra összpontosított, amelyeket az i. e. 10. században és i. e. 830-ban építettek egymásra, és amelyeket a bibliai Hazael király pusztított el Gát meghódítása során, amely a mai Izrael középső részén, a Júdeai-hegység lábánál található.

A kutatás a templomokban talált növényeket vizsgálta, köztük gabonafélék, gyümölcsök, gyomok és gyógynövények maradványait, amelyeket a kutatók szerint a helyszínen készítettek el a templomokban folytatott kultikus gyakorlatok részeként, és amelyeket megettek, feláldoztak és díszítésre használtak.

A filiszteus templomokban talált edények képe, amelyeket áldozatokra használtak. (Dr. Aren Maeir)

A templomokban talált leletek között szövőszéki súlyok, főzési eszközök és egy jeruzsálemi tárolóedény is szerepelt, ami arra utalt, hogy a templomban található áldozatok egy része a bibliai Júdeai Királyságból származott. A szövőszéki súlyok azt is bizonyították, hogy a templomokban nők szőttek Asherah istennőnek, a kánaáni és filiszteus hagyományok anyaistennőjének.

A filiszteusok az Égei-tengerről származtak, és a Kr. e. 12. században telepedtek le a mai Izrael déli részén. Valamikor az i. e. 7. század körül tűntek el, és bár a Bibliában, valamint egyiptomi és asszír szövegekben is megemlítik őket, hagyományaik és vallásuk nagyrészt rejtély maradt.

A tanulmány társszerzője, Prof. Aren Maeir, a Bar Ilan Egyetem munkatársa a The Times of Israel című lapnak elmondta, hogy a templomok "az első olyan korai időszakból származó templomok Izraelben, amelyek botanikai maradványai mélyreható vizsgálatokon estek át".

Hozzátette, hogy "számos olyan növény felfedezése, amelyekről ismert, hogy Görögországban főként női istenségekhez kapcsolódnak", a filiszteus kultúrára gyakorolt külföldi hatásokról tanúskodik, ami abból eredhet, hogy a filiszteusok egy része egyes feltételezések szerint Görögországból származott.

E növények közé tartozott a szűzfa, vagy más néven barátcserje, amelynek mintegy 100 termését fedezték fel a templomokban. A növény jelentős volt a spártai kultuszok számára, akik Artemisz és Aszklépiosz, az orvostudomány istene tiszteletének szertartásaiban használták. A szamoszi Héraion-kultusz is használta.

Méhek poroznak be egy szűzfát (TammyKayPhoto/iStock).

Egy másik kutatott növény a koronás százszorszép virága volt, amelyet az ókorban gyakran használtak gyógyszerként és rovarölő szerként, virágaiból pedig füzéreket fontak Artemisz szobrainak megkoronázására.

A szűzfát és a koronás százszorszépet ( vagy magyar nevén ehető krizantént), amelyek mindketten színes virágokat hoznak, valószínűleg rituálék részeként és a filiszteus templomok díszítésére is használták, amelyekben a helyszínen talált más növények különböző leveleivel és füzéreivel együtt találták meg őket.

A két növényt a konkolyperje mellett fedezték fel, amely hallucinogén hatású, és amelyet a bábák történelmileg erősítő gyógyszerként használtak.

"Ezek a széles körben elterjedt mediterrán növények összekötik a filiszteusokat a korai görög istenségekhez, például Hérához, Artemiszhez, Démétérhez és Aszklépioszhoz kapcsolódó kultikus rituálékkal, mitológiával és kellékekkel"

- mondta.

A kutatók szerint a filiszteusok rituáléinak része volt a gyógy- és hangulatjavító növények hozzáadása az ételekhez, hogy fokozzák azok spirituális hatását.

A betakarítási időket vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a templomokban talált másik növényt, a szőlőt nyáron szüretelték, és nem volt hosszú életű, illetve nem kereskedtek vele nagy távolságokra.

Ez arra utalt, hogy a templomokat utoljára késő nyáron vagy kora ősszel használták, a kutatók becslése szerint ekkor pusztult el Gát városa.

Maeir kifejtette, hogy ez a felfedezés azért jelentős, mert bár a templomokat körülvevő pusztítás vizsgálata azt mutatta, hogy a várost i. e. 830-ban pusztították el, a tanulmány képes volt leszűkíteni az évszakra, valószínűleg valamikor szeptember körülre.

(TOI)

Legfrissebb