Egy ügyvédi iroda gyűjtötte össze a lehetőségeket, miután a parlament januárban elutasított egy korábbi javaslatot.
Tavaly a Lund & Co ügyvédi irodát bízták meg a vizsgálattal, amely a norvég gyermek-, ifjúsági és családügyi igazgatóság (Bufdir) hatáskörébe tartozott. Most egy jelentést mutattak be a harmadik nem bevezetésének jogi oldaláról - írja a Vart Land. A jogi szakértők szerint az emberi jogokat nem sérti a harmadik nem, gyanakkor hangsúlyozzák, hogy más emberi jogokat, például a nők és a gyermekek jogait is szem előtt kell tartani.
Az új jelentésben a harmadik jogi nem bevezetésének különböző lehetséges lehetőségeit vizsgálták.
Az első javaslat, hogy az útlevelekben a férfi és a nő választási lehetőség mellé az X opciót is hozzáadnák. A születési nemet ebben az esetben nem változtatják meg a nemzeti nyilvántartásokban. Így hivatalosan a nem bináris nemű emberek, akik nem férfiként vagy nőként azonosítják magukat, továbbra is olyan jogi nemet kapnak, amely nem felel meg annak, amivel azonosulnak.
A második lehetőség egy harmadik jogi nemi kategória felvétele a nemzeti nyilvántartásba. Így a magukat nem-binárisnak tartó emberek nem-binárisra változtathatják a nyilvántartásukat. Az ügyvédi iroda azonban nem tartja reálisnak ezt a lehetőséget, mivel a hivatalos regisztráción kívül semmit sem változtat.
Harmadik opcióként a kormány összekapcsolhatna bizonyos jogokat az országos nyilvántartásba való hivatalos bejegyzéssel - mutatott rá az ügyvédi iroda. Azt azonban nem tudná pontosan megmondani, hogy ez milyen következményekkel járna, mivel ez attól függne, hogy milyen törvények vonatkoznának a nem bináris emberekre is.
A negyedik esetben a kormány úgy oldhatná meg a nem bináris személyek nemi regisztrációjának problémáját, hogy minden nemet kivesz a jogszabályokból. Ez azonban alapvetően befolyásolná a jelenlegi norvégiai jogszabályokat. Többek között olyan törvényeket kellene módosítani, mint a házassági törvény, a biotechnológiai törvény, a krízisközpontokról szóló törvény, a büntetőeljárási törvény, az egyenlőségről és diszkriminációról szóló törvény és a gyermekjogi törvény. Az ügyvédi iroda szerint a több lehetőség kombinálása is lehetséges lenne.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy Norvégia nem köteles harmadik jogi nemet bevezetni, hogy megfeleljen az európai jogi normáknak. Anna Bjørshol, a Bufdir részlegvezetője szerint azonban Európában folyamatos fejlődés tapasztalható a harmadik nem elismerése felé.
