Négyévente készítenek ifjúságkutatást Magyarországon: a 15–29 évesek körében felvett, korra, nemre, iskolai végzettségre, településtípusra és lakóhelyre reprezentatív adatokból megismerhetjük a hazai fiatalság élethelyzetét, életmódbeli változásait, az így nyert adatok pedig a közpolitikai döntéseknek is megágyaznak - írta meg a 24.hu.
A legfrissebb, 2020-as ifjúságkutatás eredményeit többek között a Lábjegyzeten is túl című tanulmánykötet szerzői is értelmezték, miután bizonyos kritikák szerint a felmérésről készült gyorsjelentéssel szakmai aggályok adódtak, mivel a szerzők olyan adatokat tartottak homályban, mint a pártpreferencia és a fiatalok politikai beállítódása, továbbá furcsa magyarázatokkal álltak elő például a házasságban élők arányára vonatkozóan.
Az önállóan élő fiatalok aránya emelkedést mutat (különösen a 25–29 éves korcsoportban), de a párkapcsolatba lépés vagy a gyermekvállalás még később valósul meg, mint négy éve.
A férfiak átlagosan 22,5, míg a nők 22 évesen találnak először párt maguknak, a házasságkötés pedig egyre kevésbé meghatározó, inkább az élettársi kapcsolatok válnak dominánssá. Amíg 2000 és 2020 között a házasságban élő fiatalok aránya 23-ról 13 százalékra csökkent, addig az élettársi kapcsolatok száma megduplázódott, 8-ról 16 százalékra. Ráadásul 2020-ban mindössze a fiatalok 18 százaléka nyilatkozta azt, hogy biztosan tervez házasságot, a férfiak közül pedig mindössze öt százalék.
A fiatalok 56 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy gyerek nélkül nem lehet igazán boldog az ember, sőt 49 százaléknyian gondolják úgy, hogy a teljes családhoz több gyerek is kell. A válaszadók 86 százaléka fontosnak érzi, hogy legyen gyermeke.
A korosztály tervezett gyermekszámának átlaga így sem éri el a kettőt: mindössze 1,77.
Jelentős mértékben nőtt a fiatalok körében a nemzeti érzés és emelkedett azoknak az aránya is, akik az életük nagyrészét Magyarországon szeretnék leélni, sőt azoké is, akik szerint Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet.
A 15-29 év közötti korosztály többsége rendelkezik vallásos identitással, a nők 58 százaléka tartja magát vallásosnak, míg férfiak 51 százaléka. Községekben és kisvárosokban mindkét nem esetében 60 százalék fölötti a vallásos fiatalok aránya, az elvallástalanodás pedig elsősorban nem a fővárosban, hanem a megyeszékhelyeken figyelhető meg. Ezek a számok azonban leginkább a belső meggyőződésre vonatkoznak: a szertartásokon naponta, hetente vagy havonta résztvevők aránya egyaránt 4 százalék alatt van, ahogy az egyházi tanítás követése, valamint az intézmény iránt bizalom is csökken.
A fiatalok politikai önazonossága elsősorban a családból merítkezik. A 15–29 éves korosztály 69 százaléka ért egyet a szülők politikai véleményével, és alacsony azoknak az aránya, akik vagy nem értenek egyet szüleik nézeteivel (6), vagy nem ismerik azokat (8 százalék).
Emellett nagyfokú apolitikusság jellemzi a korosztályt: a fiatalok 45 százaléka gondolja úgy, hogy nincs dolga a politikával.
A szabadidős szokások vizsgálatában az elmúlt húsz évben állandóságot mutat a klasszikus kultúrafogyasztás alacsony szintje: a 15–29 éves korcsoport több mint fele semmilyen szabadidős szolgáltatást nem vesz igénybe, és kultúraközvetítő intézményeket sem látogat.
A szórakoztató-elektronikai eszközök rengeteget változtak az elmúlt húsz évben, azonban az állandó, hogy a fiatalok szabadidős tevékenysége dominánsan valamilyen képernyő köré szerveződik.
Európai összehasonlításban a dohányzás és az alkoholfogyasztás jellemzőbb a magyar tizenévesek körében az átlagnál, míg a kábítószer-használat esetében a marihuána átlag alatti, az ecstasy átlag feletti elterjedtsége rögzíthető.
