Zsidókat és lengyeleket mészárolt le a második világháború idején az a nácikhoz köthető önkéntes brigád, akinek létrehozójáról szeretnének egy központi utcát elnevezni Ukrajnában.
A hírre egy zsidó megfigyelő csoport figyelt fel, mely szerint a kijevi tanácsi elfogadta az indítványt, hogy egy utcát Volodimir Kubijovicsról nevezzenek el, aki az ukrán önkéntesekből álló ,,Waffen-SS Galizien” náci katonai osztag megalapításában játszott jelentős szerepet.
Eduard Dolonszkij, az Ukrán Zsidó Bizottság igazgatója szerint a tanács arról indított szavazást, hogy több nemzeti hős közül mely személyről nevezzenek el egy központi utcát Kijevben.
Kubijovics, aki egy zsidóktól és lengyelektől mentes Ukrajnáért küzdött, majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint vetélytársai.
A Waffen-SS ernyőszervezetet amelyhez Kubijovics hadosztálya is tartozott, a nürnbergi perek számos atrocitásért és több tízezer zsidó és lengyel civil lakos kiirtásáért találták felelősnek.
„Az önök hazája sokkal szebbé vált, mióta – hozzá kell tennem, a mi kezdeményezésünkre- elvesztették azokat a lakosokat, akik egy szennyfoltként oly sokszor bemocskolták Galícia jó hírnevét, akiket zsidóknak neveznek”
- mondta 1943-ban Himmler a Waffen-SS katonáinak.
Annak ellenére, hogy az ukrán miniszterelnök zsidó származású, Ukrajnában továbbra is burjánzik a már oly régóta tartó antiszemitizmus, és a zsidókkal szembeni ellenségeskedés. 2021-ben ukrán nacionalisták vonultak fel Kijev utcáin a náci kivégzőosztag tiszteletére, és míg Zelenszkij az orosz inváziót a holokauszthoz hasonlítja, arról nem beszél, hogy az országban milyen tisztelettel illetik a náci kollaboránsokat.
Az 1941-ben végrehajtott Babi Jar-i mészárlást, amely negyven ezer kijevi és környékbeli zsidót életét követelte, a történelem egyik legnagyobb tömegmészárlásának tartják. Először összegyűjtötték az ukrán zsidókat, akiket sokszor saját szomszédaik adtak fel, majd lelőtték őket, és holttestüket egy nagy szakadékba dobták.
