Világra jöttek az Egyesült Királyság első olyan kisbabái, akiket egy kísérleti technológia alkalmazásával három ember DNS-ét kombinálva hoztak a világra, hogy megakadályozzák egyes ritka genetikai betegségek öröklését.
A Humán Termékenységi és Embriológiai Hatóság beszámolói szerint eddig kevesebb mint öt baba született ilyen módon Nagy-Britanniában, azonban további részleteket a családok személyazonosságának védelme érdekében nem tettek közzé.
2015-ben Nagy Britannia lett az első ország, ahol a törvény is engedélyt ad az olyan módszerek alkalmazására, amelyek megelőzik a hibás mitokondriummal rendelkező nők esetében a genetikai rendellenességének továbbörökítését.
Ez a rendellenesség izomsorvadást, epilepsziát, szívproblémákat valamint értelmi fogyatékosságot idézhet elő, amely Nagy-Britanniában átlagosan minden kétszázadik gyermeket érint. Eddig 32 páciens számára hagyták jóvá ezt a kezelést.
A kezelés keretében a tudósok genetikai anyagot vesznek a petesejtből, vagy embrióból, amelyet aztán egy olyan donor petesejtbe, vagy embrióba ültetnek át, amely még egészséges mitokondriumokkal rendelkezik, amelyből a DNS többi részét eltávolították, és áthelyezik a megtermékenyített embriót az anyaméhbe.
"A mitokondriális donációs kezelés a súlyos, öröklött mitokondriális betegségben szenvedő családok számára próbálja lehetővé tenni egy egészséges gyermek világra hozatalát"
- áll a hatóság szerdai közleményében.
Számos kritikus ellenzi a mesterséges reprodukciós technikákat, mivel a kísérleti módszerek még nem bizonyultak biztonságosnak, mások pedig attól tartanak, hogy a genetikai kód módosításának lehetősége végül úgynevezett dizájner babák létrehozásához vezethet ha például a szülők nemcsak az öröklött betegségeket szeretnék elkerülni, hanem magasabb, erősebb, okosabb vagy szebb gyermekeket szeretnének. - az APnews beszámolói szerint.
Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet, egy orvosbiológiai kutatóközpont őssejt-szakértője szerint meghatározó fontossággal bír a babák jövőbeli fejlődésének nyomon követése.
"Érdekes lesz mikor már azt is látni fogjuk, hogy gyakorlati szinten mennyire működött a technika, hogy a babák valóban mentesek a mitokondriális betegségektől, és hogy fennáll-e a kockázat, hogy később problémáik lesznek"
– mondta egy nyilatkozatában.
Európai tudósok egy év elején publikált kutatás révén beszámoltak arról, hogy bizonyos esetekben az anya petesejtjéből a donor petesejtbe átjutott kisebb mennyiségű hibás mitokondrium bizonyos esetekben az anyaméhen belüli csecsemőkben szaporodni kezdhet, ami végül genetikai betegségekhez vezethet.
A kutatással kapcsolatban Lovell-Badge elmondta, hogy ennek okára még ugyan nem jöttek rá, de a kutatóknak arra kell törekedniük, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyekkel csökkentik az ilyen lehetőségek kockázatát.
A világon először Amerikában jelentették be a három DNS-ből származó gyermekek világra jöttét, akik már a tinédzser kort is elérték, és azóta sem mutatnak egészségügyi problémákra utaló jeleket, és az iskolában is jól teljesítenek.
