Happy Day 2024. 02. 13.

Kezdődik a Happy Day, a Hit Rádió napi hit életi válogatása. Hallhatóvá tesszük a halhatatlant. Happy Day! Hitvallás, megvallás. Mondjuk ki közösen Isten igényt, most a Hit Rádióba. Velem együtt, hogy szívemből hiszek, az igazságra, és számmal teszek vallomást az üdvözségre, mert hiszem, hogy hit nélkül lehetetlen Istennek teszenem, hiszem, hogy ő létezik, hiszem, hogy Jézus Krisztus a harmadik napon föltámadott a halálból, és él örökkön örökké. És hiszek abban, hogy egyszeri áldozatával mindörökre eltörölte a bűnöket.

Ezért nem szükséges, hogy az ő engeztelő áldozata meg legyen ismételve. Mert hiszem, hogy a föltámadása után fölment a mennyekbe, tulajdonvérével megjelent az atya előtt mindannyiunkért, és megszerezte Istenek a javait, áldásait. És hiszem, hogy ő az eljövendő javaknak a főpapja, aki által az élő Isten hitáltal a kegyelmét rám áraszja.

Mert hiszek Jézus Krisztusban, mint a kegyelem urában, dicsőség urában, akiben a világban megjelent a kegyelemnek a teljessége és az igazság. És hiszem, hogy ő a kegyelemnek a közvetítője. És mai napon is az ő engeztelő áldozatával, föltámadásával azonosulok, hogy Krisztusban a pozícióm megerősödjön, megújuljon, hogy Istenek az áldásai rám szálljanak, és hatalmad veszek az ellenség minden ereje fölött, és kivetem az életemből a gonosz szellemeknek a befolyását, jelenlétét, terheket, igákat, fájdalmakat, betegségeket, gondokat.

Ráhelyezem a gondviselő Istenemre, aki hordozza az én gondjaimat, és az úrban bízok. Mert megvan írva, hogy aki az úrban bízik, olyan, mint a víz mellé ültetett fa, amely idejében megadja az ő termését. És az is megvan írva, hogy aki az úrban bízik, ereje megújul, szárnyak el, mint a saskeselyű, fut és nem lankad el, jár és nem fárad el.

És hiszem, hogy a názati Jézus Krisztus mai napon is megerosít engemet az ő szellemével, erejével és igazságával. Mert igazsága által leszek erős, és veszek erőt a Szentlélek által. Mert a názati Jézus Krisztus föltámadása által megnyitotta előttem Isten az ő természetfölötti erejének a birodalmát, hogy megújuljak és vegyek erőt, és megálljak az úr Jézus Krisztusban, és tanúskodjak ő mellette egész földi életemben.

És magasztalom dicsőítem őt, most és mindörökké, testemmel, lelkemmel, szellememmel. Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah! Hallelujah! Amen! Kronikák első könyve. Első rész.

Ádám, Sét, Enós, Kénán, Mahalalél, Jered, Énók, Metusélach, Lámek, Noé. Noé fiai Sém, Hám és Japhet. Japhet fiai, Sém, Hám és Japhet.

Japhet fiai, Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Tubal, Mesek és Tirász. Gómer fiai, Askenáz, Rífat és Tógarmá. Jáván fiai, Elisá, Tárzisz, Kittim és Ródánim.

Hám fiai, Kús, Mircraim, Pút és Kánaán. Kús fiai, Seba, Havila, Szabtá, Ramá és Szabtecá. Ramá fiai, Seba és Dédán.

Kús fia volt Nimród, aki a föld legerősebb és legbátrabb harcosa lett. Mircraimtól származtak a következő országok népei. Lúd, Anám, Lechád, Navtúr, Patróz, Kasztúr és Kaftur.

A filiszteusok Kaszlukból jöttek. Kánaán elsőszülött fia volt Szidón. Kánaántól származtak a következő népek.

Hettiták, Jebúsziak, Emóriak, Girgásiak, Hivviek, Arkaiak, Színiek, Arvádiak, Cemáriak és Hamátiak. Sém fiai, Érám, Assúr, Arpaksad, Lúd és Arám. Arám fiai, Úc, Hul, Geter és Mesek.

Arpaksad fia volt Szela, az ő fia pedig Héber. Hébernek két fia volt. Az egyiket Pelegnek nevezték, mert az ő idejében osztották fel a földet.

Testvérét Joktánnak nevezték, akitől származtak a következők. Almódád, Selef, Hacarmávet, Jerach, Hadórám, Úzál, Dikla, Ébál, Abimáél, Seba, Ófír, Havilla, Jobáb. Ők mindannyian Joktán fiai voltak.

Sém leszármazottjai, Arpaksad, Szelah, Héber, Peleg, Reu, Szerug, Náhor, Tári, Abrám vagyis Ábrahám. Ábrahám fiai, Izsák és Izmáel. Izmáeltől származtak elsőszülött fia Nebájót, azután Kédár, Abdeél, Mipsám, Mismá, Dumá, Massá, Hadad, Témá, Jetúr, Náfis és Kédmá.

Ezek voltak Izmáelfiai. Ábrahám fiai, akiket Keturá, Ábrahám szolgálója szült, Zimrán, Joksán, Medán, Midian, Jisbák és Sua. Joksán fiai, Sebá és Dédán.

Midian fiai, Éfá, Éfer, Hanók, Abida és Eldá. Ezek Keturá fiai voltak. Ábrahám lett Izsák apja.

Izsák két fia, Ézsau és Izrael. Ézsau fiai, Elifáz, Reuél, Jeús, Jalám és Kórach. Elifáz fiai, Témán, Ómár, Cefi, Gatám, Kenaz.

Elifáz fia volt Amálek, akit Timná szült. Reuél fiai, Nahat, Szerach, Sammá és Mizzá. Széjér fiai, Lótán, Sóbál, Cibon, Aná, Disón, Éczer és Disán.

Lótán fiai, Hóri és Hómám. Lótán leány testvére volt Timná. Sóbál fiai, Alján, Mánahat, Ébál, Cefi és Ólám.

Cibon fiai, Aljá és Aná. Aná fia, Disón, az ő fiai pedig Hamrán, Esbán, Gyitrán és Kerán. Éczer fiai, Bilhán, Zalván és Jakán.

Disón fia volt még Úc és Arán is. Ezek a királyok uralkodtak Edomországában, még mielőtt Izrael népének királya lett volna. Bela, Beor fia.

Bela városa Dinhábá volt. Bela halála után a bocrai Jobáb, Zera fia lett a király. Jobáb halála után a témáni Húsám lett a király.

Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki legyőzte a midiániakat Moab mezején. Hadad városa Avíd volt. Hadad halála után a maszrékai Szamlá lett a király.

Szamlá halála után Saul lett a király, aki Rehobótból származott az Euphrates folyó mellől. Saul halála után Baalhannán, Agbor fia lett a király. Baalhannán halála után Hadad lett a király.

Az ő városa Pályi volt, felesége pedig Mehét Abél, Matrét leánya. Matrét Mézáháb leánya volt. Hadad halála után a következők lettek Edom mezetői.

Timma, Aljá, Jetét, Oholibáma, Élá, Pinón, Kenaz, Témán, Miczbár, Magdiel és Irám. Ezek voltak Edom vezetői. Következik Németh Sándor napi üzenete.

Tékozó fiú esetében is az atya, hogy elveszett, de megtaláltatott. Halott volt, de földtámadott. Tehát értsétek meg, hogy az Isten így néz bennünket.

Mindegyikünket így nézett. Ez nem azt jelenti, hogy lemondott rólunk, hanem azt jelenti, hogy keresett bennünket, kereste a lehetőséget arra, hogy megszólítson bennünket. De mi Isten szemébe halott emberek voltunk.

Ebből a halál állapotból csak az újjászületés állapotban tud az ember megszabadulni. Amikor valóságosan újjászületik, és a szentülek ereje behatol az emberbe, és a szelemét kiragadja, és létrehozza az ember szelemében a Krisztusnak az életét. Ez az újraszületés.

Ha nem így történt nálad, jobb, hogyha visszamész erre, és hittel ezt tudod pótolni. De rendkívül fontos, hogy ezt megtedd, mert a természetedben óriási nagy változás tud megtörténni. Le tudod vertni a testi dolgokat.

Ugyanis, hogyha az állapotod megváltozik, akkor meg tudod változtatni a testi szokásaidat. Ha ez valóságosan megtörténik az emberben, és a szelleme megkicserülődik, akkor egészen biztos, hogy nem egy bugdácsoló keresztényként él, nem állandóan visszaesik a bűnbe, majd utána kijön belőle, hanem tud egyenessel járni az Úr Jézus Krisztusra. És az apostolok leveleiben is azért ez a minta, és többnyire erre buzdítják a keresztényeket, hogy érjék el ezt a szellemi erkölcsi szintet.

El kell érnünk, emberek, ha élni akarunk, és azt akarjuk, hogy jövünk legyen, akkor nagyon fontos, hogy ez megtörténjen, és az életünket ne a romlott vágyak, ne a testi gondolatok, a testi döntések határozzák meg, az új ember a szent léleknek a vezetése. Az ötödik rész, az három lépést tartalmaz, az első-második lépéssel foglalkoztunk, és a legutóbbi adásban pedig a harmadik lépést kezdtük el, de ez olyan hosszú volt, hogy inkább két részre bontottam. Most bevezetőként, még szintén a bevezetőhöz, szeretném felidézni az első lépésnek a legfontosabb üzenetét, illetve a második lépésnek, és a harmadik lépésnek is, és utána folytatnám.

Tehát az első lépésnek a legfontosabb üzenete az az volt, hogy meg kell érteni, hogy Isten nem csak tud gyógyítani, hanem akkor is motivált. Aztán ő ugyanúgy, ahogy a földi szolgálata idején lelkesen, szenvedélyesen gyógyította a betegeket, egy olyan kép tárol elénk az evangéliumból, hogy szinte azt lehet mondani, hogy válogatás nélkül nem csak azoknak, akik arra méltók voltak, vagy méltók lehettek, ha egyáltalán lehet méltóvá válni a betegségre, hanem nagyon sokszor azokat is, akikről később kiderült, bevizonyosodott, hogy valójában nem voltak méltók, és az Istennek a jó indulatára, a hírgatvára, gondolok itt a tíz, Leprásnak a gyógyítására, akik távolról kiabáltak Jézusnak, hogy gyógyítsa meg őket, ő elküldte őket a paphoz a törvény szerint, hogy mutassák meg magukat, mert a papoknak kellett leellenőrizni az, hogy egy Leprás meggyógyulta a törvény alapján, elküldte őket, mire oda mentek, mind a tizen meggyógyultak, de csak egytért vissza egy szamáriai, hogy hálát adjon Jézus Krisztusnak, kilenc pedig nem, és ezt szóvá is tette Jézus, tehát erre utaltam, hogy válogatás nélkül gyógyított Jézus Krisztus, és olyanokat is meggyógyított, tehát akit esetleg nem azt várták, hogy megfogja őket gyógyítani, gondolok itt például arra az emberre, aki a Petesdai tónál várakozott arra, hogy egy angyal megjelenjen, és felkavarja a vizet, és utána be tudja menni a vízbe, mert az első, aki beérte, az mindig meggyógyult, és amikor Jézus ehhez az emberhez oda ment, és megkérdezte, hogy mire van szüksége, akar-e meggyógyulni, akkor abból kiderült, hogy való gyógyulást azt akart, de nem úgy várta a gyógyulást, ahogy Jézus adta volna azt neki, vagy ahogy Jézus akart adni, hanem azt gondolta, hogy neki az a segítség, hogyha lesz ott pár markos legény, aki bebiszi úgy gyorsan a vízbe, amikor az angyal felzavarja a vizet, tehát másképp várták nagyon sokan a gyógyulást, nem úgy, ahogy azt Jézus adta számukra, de Jézus mégis megadta is ebben. Ez azért történt, hogy beteljesedjen az, amit Ézsajás proféta mondott, hogy ő vette el a mi betegségünket, ő ordozta a mi bűneinket, ő vette el a mi erőklenkségeiket, az ősejbeiben gyógyultunk meg.

Tehát az első lépés az az, hogy Isten akarja, és az idézet, amit felolvastunk a 93. oldalról, az pedig így szól, lehetetlent hitáltal bátran elvenni azt az áldást, amelyről nem is tudjuk biztosan, hogy Isten valóban felajánlotta, ugyanis az ő erejét csak akkor igényelhetjük, hogyha az akaratával tisztában vagyunk. Tehát a hitel kapcsolatban, illetve a gyógyulással kapcsolatban is a legfontosabb célja az kell, hogy legyen a Biblia tanulmányozásának, hogy valaki megértse, és kételkedés nélkül magáévá tegye, és kételkedés nélkül meggyőződésévé tegye azt a tényt, hogy Isten fia meg akarja őt gyógyítani.

Erre egyébként egy külön fejezetben úgy érve, a Boszfords evangelista, hogy kimutatja azt, hogy ahol gyógyulásról van szó, ott múltidős szerepvel, és olyás 53-nál is hol volt a megváltás előtti, proféciáról van szó több száz évvel, a beteljesedés előtti írodott, és ott is múltidőt használt, hogy az ősebeiben gyógyultunk meg, és a napostól is ugyanígy múltidőben idézi ezt az ige szakaszt, tehát úgy beszél a gyógyulásról, mint ami már megtörtént, hogy az ősebeiben gyógyultunk meg. A második lépésként pedig Boszfords evangelista azt hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy kegyelemből van ígyet, a gyógyulás, mégis feltételeket kell betölteni ahhoz, hogy Istennek az áldását az ember át tudja venni, és nagyon fontos, hogy az, aki igényli Istentől az intést, hogy lerombolja az ördög munkáját a testében, ez a gyógyulás, hogy lerombolja az ördög munkáját a testében, mert az ördög munkája az emberi testben a betegség, tehát aki igényli azt, hogy Isten lerombolja az ördög munkáját a testében, az ne akarja eltűrni mindeközben az ördög munkáját, a lelkében, mi az emberi lélekben az ördögnek a munkája, természetesen a bűn. Tehát legyen az ember következetes, hangsúlyozza a második lépésben, Boszforts evangelista, hogyha azt akarom, hogy Isten meggyógyítson engem, akkor ne akarjam megtűrni az ördögnek a munkáját a lelkemben, tehát ne kössek kompromisszumot, ahogy Jakob is mondja, hogy álljatok ellene az ördögnek, és elfog tőletek, de előtte viszont azt mondja, hogy alázzátok meg magatokat Isten előtt, tehát ha az ember megalázza magát Isten előtt, és kidobja az ördög munkáját a lelkéből, akkor sokkal egyszerűbben tudja átvenni az Istennek a gyógyítását, hogy Isten ledombolja az ördög munkáját a testében.

Ez pedig a 99. oldalon található ez a szakasz, amely tehát a második lépésnek a lényege. Miközben a testi gyógyulást keressük, nem szabad kompromisszumot kötni lelkünk ellenségével, hiszen ő minden betegség szerzője is.

Lehet, hogy Jézus akkor is lerombolja az ördög munkáját a testünkben, ha mi közben ragaszkodunk az ördög munkájához a lelkünkben, de erre ígéretet soha nem tett. Tehát Isten képes meggyógyítani egy embert, aki ragaszkodik a bűnegyhez, de erre nincs ígéret. Ígéret arra van, hogyha az ember alárendeli magát Istennek, akkor várhatja, hogy Isten beavatkozik a testével és meggyógyítja.

Gyakran Jézus meggyógyított embereket, de utána azt mondta nekik, hogy eregyel és többé ne védkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod. Tehát a betegséget nem tudták megőrizni Jézus korában sem, vagy a gyógyulást nem tudták megőrizni Jézus korában sem az emberek, abban az esetben, ha nem engedelmeskedtek Istennek. Majd így folytatja, a nehéz hitet gyakorolnunk abban, hogy az ördög munkájának egy részétől megszabadulunk, miközben megengedjük, hogy a másik, rosszabb rész továbbra is bennünk maradjon.

És a harmadik lépéssel kapcsolatban pedig egy hasonlatot idéznék fel, veletek együtt a 104. oldalon található ez, az Istennál való kapcsolatunk bizonyos elemeiben emlékeztet a sok játékra, ha az egyik fél már lépett, semmit nem tehet mindaddig, amíg a másik fél is meg nem teszi a maga lépését. Mindkét játékos csak akkor léphet tehát, ha rákerül a sor.

Mindkét játékos csak akkor lépett tehát, ha rákerül a sor, Isten már lépett, amikor biztosította a gyógyulást is, minden más áldást is azzal, hogy elküldte számunkra az igéjét. Tehát Isten kibocsátja az igéjét, és az, tehát az ige, meggyógyítja őket, mondja a 107. Zsoltár.

Tehát nekünk kell léptünk, mielőtt ő újra akcióba kezdene. A mi lépésünk pedig nem más, mint hogy elvárjuk azokat a dolgokat, amiket ő megígért, majd a hitünk alapján cselekszünk, még mielőtt a gyógyulás láthatóvá válna. Tehát a hitnek ezekkel a cselekedeteivel foglalkoztunk a harmadik lépésként az elmúlt adásban, és ezt szeretném folytatni a 111.

oldaltól is azt ígértem az adás végén, egy héttel ezelőtt, hogy rá fogok térni arra, hogy mik azok a konkrét hit cselekedetek, amelyek bizonyítékai annak, hogy valaki egy beteg állapotában ténylegesen eltiszi azt, hogy Jézus Krisztus meggyógyítja őt. Tehát 111. oldal, ha tehetitek és megvan ez a példány, kövessétek velem, egyébként megrendelhető a papas.hu weboldalon, sőt, hangos könyv forbájában is elérhető.

Hitünk cselekedetei Isten tis cselekvése sarkalják. Ez fontos, mert gyakran csak a hitről beszélünk, hogy a hit Isten cselekvése sarkalja, de egészen pontosan, mivel a hit cselekedetek nélkül halott, ez a helyesebb megfogalmazás, hogy a hitünk cselekedetei Isten tis cselekvése sarkalják. Persze nem lehet minden esetben ugyanúgy cselekedni.

A tíz leprás akkor gyógyult meg, amikor úton voltak a Jeruzsálemi templom felé. Jónás a halgyomrában mozdulni sem tudott, de ő is hittel cselekedett, amikor azt mondta, még ott a halban, hogy háladó szóval áldozom neked. A történelem során is mindig, de ma is, hitáltal történő cselekvés az Isten áldásai átvételének általa kiemelt módja, vagyis, hogy az ember már előre hálát ad Istennek és dicsődi őt.

A zsidokozit levél 13-15 is arra tanít bennünket, hogy hála áldozatunkat, a dicséretnek áldozatát, már akkor Isten elé kell vinnünk, mielőtt még megkapnánk az általa megígért és ezért jogosan elvárt áldásokat. Az 50. Zsoltáv 14.

és 15. verse pedig arra búzdit, hogy hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek tedd fogadásaidat, és hívd segítségül engem a nyomorúság idején, és én megszabadítalak téged, és te dicsőitesz engem. Itt is, és máshol is az Isten igénye arra tanít bennünk ezt, hogy már akkor háladással járuljunk Isten elé, amikor még bajban vagyunk, ahogy Jónás is tette.

Talán éppen erre az ígéretre hivatkozott Aszár, a 74. Zsoltáv 21. versének második felében ez így szól, hogy a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.

Azaz, dicsérje Istent előre, amikor még szükségben van. Nem miután meggyógyult, vagy miután kikerült a szükségből, hanem a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet. Ugye a történelem során ezt lehet, hogy sokan úgy értelmezték, hogy örüljön annak, hogy szűkölködik, és ezért dicsérje Istent, de ez egyáltalán nem összeegyeztethető a Bibliával.

Tehát amikor a Zsoltár azt mondja, hogy a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet, akkor nem azt mondja, hogy a nyomorulsága és a szűkölködése miatt dicsérje Istent, ahogy Pálapostal is megjegyzi, hogy mindenben hálásak legyetek, nem azt mondja, hogy mindenért. Van nagyon sok olyan helyzet az ember életében, amiért nem tud hálás lenni. Én azt gondolom, hogy nem várja listen tőlünk az, hogy a koronavírusért adjunk hálát, vagy a koronavírus járvány miatt adjunk hálát, vagy az abból származó hátrányaink miatt adjunk hálát, de azt elvárja tőlünk, hogy a koronavírus járvány tacára és hátrányaink tacára is folyamatosan dicséri félt, és adjunk neki hálát.

Vagy egy másik helyen menjünk elébe háladással. Ez nem azt jelenti, hogy először meggyógyulunk, majd pedig háladással távozunk. Tehát nem menjünk el tőle háladással, hanem menjünk eléje háladással.

Majd háladással persze távozunk is. Tehát, ha nem már akkor háladással járuljunk elé a gyógyulásunkért, még mielőtt meggyógyulunk, menjetek be az ő kapujjén háladással, tornácvaiba dicséretekkel, mondja Százal Zsoltár. Persze elmennünk is háladással kell, de a hitnek nem ott van a legfontosabb szerete.

Tehát nem a gyógyulás után kell hitet gyakorolnia, hanem a gyógyulás előtt. A hitnek már a gyógyulás előtt meg kell lennie. Újabb idézet következik, az egy az Ézsajász könyvének a hatvanadik részéből, amely így szól, és a szabadulást hívod kőfalaidnak és a kapuidnak a dicsősséget.

Tehát a szabadulást hívod kőfalaidnak és kapuidnak a dicsősséget, szabadulás a kőfal, a kapu pedig mi a dicséret vagy a dicsőítés. Dicséret nélkül egy olyan magas kőfal előtt találjuk magunkat, amelyen nincs kapu. De mikor elkezdjük dicsérni az urat, és elfogadni ígéreteit, akkor kapu hívik meg előttünk, amelyen keresztül bejuthatunk.

Tehát a szabadulás, a kőfal, a kőfal mögött van a szabadulás, de ahhoz, hogy a kőfal mögé bejussunk, a szabadulás mögé bejussunk, szükségünk van kapura. Hol van a kapu? Ez a dicséret. Tehát a dicséret az a kapu, amin keresztül virtogba vehetjük a szabadulást.

Hathalja a sátára dicséreteinket. Ez a következő fejezetnek az alszíme. Ahelyett, hogy a hazugság attyára figyelnénk, hathalja ő, tehát a hazugságnak az attya, hogy hogyan dicsérjük az urat az ígéreteért.

1. Zsoltára a következőt mondja. Minden lélek, tehát minden, amiben lehellet van, dicséri az urat.

A betegemberben is van lehellet. A betegemberben is van lehellet, tehát dicsért őt addig, amíg beteg vagy. Azért, mert meg fogsz gyógyulni az ő ígérete szerint.

A dicséret tehát orvosság. Ne nyugtalankodjék a szívet, mondja egy másik helyen a Biblia. Semmifelül ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben, minden alkalommal, háladással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt, mondja Pál a Filipivel jelzettek.

Minden gondotokat őre áll, vessétek, mert neki gondja van rátok. Szintén egy ígéret. Minden beteg kereszténynek a betegsége állapotában is ezersze több oka van, ezerszerte több oka van boldognak lenni, mint a tökéletesen egészséges, legboldogabb bűrösöknek.

Ez, dölgetükkel van szedve ez a mondat, gondolom azért, mert nagyon fontos, úgyhogy ha megengeditek, még egyszer megismétlen, mert nem biztos, hogy első hallásra sikerült megérteni. Tehát minden beteg kereszténynek a betegsége állapotában is ezerszerte több oka van boldognak lenni, mint a tökéletesen egészséges, legboldogabb bűrösöknek. Most újabb igazszakaszok következnek, tehát nem olyan gondolatok, amelyek logikusan kapcsolódnak egymáshoz, úgyhogy idézetekkel folytatom.

Dicsérd Istent, mert a hit, ha cselekedetei nincsenek, meghalt önmagában. Igen, ez a Jakob Levélben olvasható. Tehát a hit cselekedete a dicséret.

Annak a hitnek a cselekedete, hogy Isten meggyógyít engem. Következő, mindenben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata, Krisztus Jézus által ti hozzátok. Ez pedig a Tesszavonika Levél 5. részében található.

Áldom az Urat minden időben, tehát a betegség idején is, dicséretlen mindig az ajkamban van, tehát a betegség idején is, 34. Zsoltás szerint. Mivel Isten azt parancsolta, hogy minden, amiben lehellet van, dicséri az Urat.

Jegy mentséged, hogy ne dicsért az Urat, hogyha nincsen benned lehellet. Hát ez pedig ugye a halálnak az állapota. Újra a zsidókozít Levél 13-mal folytatja.

Ha vigyünk dicséretnek áldozatát, mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallás terű ajkaknak gyümölcsét vonatkozik, mert a szüleikhez a betegség állapotára vonatkozik. Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, ugye ez pedig ismét az 50. Zsoltárból lett idézett.

Dicsérd őt, mert a dicséret visszatartása vagy hitetlenséget, vagy hálátlanságot takar. Tehát a dicséret visszatartására nincs mentség, vagy hitetlenség van mögötte, vagy hálátlanság van mögötte. Dicsérd őt, mert a szentekhez illik a dicséret.

Dicsérd őt, mert Isten az ő népének dicséretei között lakozik. Pál és Silás is dicsértékült éjfélkor a börtönben, mikor a hátuk ütésektől vérzett, lábuk pedig kalodába volt szorítva, lábuk kalodába volt szorítva, és énekükhöz Isten hozta a basszust egy hatalmas földrengéssel, amely megszabadította őket. Az igezi hit úgy örvendezik Isten ígéretében, mintha már tapasztalná és élvezné is a szabadulást.

Józsefát király, ugye egy híres történet krónika könyvéből, Józsefát király és népe, amikor három ellenséges hadsereg vonult fel ellenük, hogy megsemmisítsa őket, nagy fennszóval kezdte dicsőíteni az urat, pedig az imányuk meghallgatásának egyetlen bizonyítéka az Isten beszéde volt, és az is csak egy ember szájából hangzott el. Semmi más bizonyítékuk nem volt. A dicséretre, illetve hogy megszabadulnak, csak egyetlen egy embernek, egy profitának a szava az üzenete.

Mástap, amikor kimentek a csatába, mégis énekelni kezdtek és dicsérték az urat, mert erre az úr is megtette a maga lépését, és ellenséges kenés szerzett az ellenség között, de az ellenség között, Israel pedig fényes győzelmet aratott. Igen biztos nálunk a profétai beszéd is, a szent szellemtől indítatva szólottak az istennek szent emberei olvasható a II. Péter I. 1921-es versével.

Tehát ami le van írva, igen biztos, támaszkodhatunk rá. Ahogy az ellenségnek sikerült az Édenben elterelni a figyelmet Isten ígéretéről, amelyet a tiltott gyümölcs elvételének következményeivel kapcsolatosan tett, úgy most is szereti elterelni a figyelmünket Istennek azokról az ígéreteiről, amelyeket az evangéliumba vetett hit következményeire vonatkozóan adott, egy kicsit hosszú mondat, de nagyon-nagyon fontos igazság. Menjünk tovább, hogy jobban megértsük.

Miután Isten megmondta, hogy amely napon eszel arról, bizony meghalsz, ezt mondta Isten az első ember pár nap, a kígyó azt kezdte erősítgetni, hogy bizony nem haltok meg. Most pedig amikor Isten igéje világosan mondja, hogy a hívők betegekre vetik kezeiket és ők meggyógyulnak, ugyanaz a kígyó arról próbálja meggyőzni őket, hogy nem gyógyulnak meg. Okos dolog-e azonban a hazugságatjának hívnünk, szemben az Isten fiával, aki a megtestesült igazság.

Mikor az ember akár üdvözségért, akár gyógyulásért Istenhez fordul, előre és egyértelműen el kell döntenie, előre és egyértelműen el kell döntenie, hogy nem engedi, hogy a kígyó sziszegése elnyomja Isten angját. Én teszem hozzá megjegyzésként, hogy mert ezt biztos, hogy meg fogja tenni, tehát a kígyó fog sziszegni, ő fogja mondani, hogy nem gyógyulsz meg, ő kétségeket fog benned ébreszteni, ne gondold azt, hogy te neked nem kell átélned akár a gyógyulásod során azt a kísértést, amit át kellett élnie Ádámnak és Évának a paradicsomban. Egy idézet, áldottak azok a fülek, amelyek felfogják Isten halk suttogásának rezgéseit és nem figyelnek a világ sokféle egyéb susogására, Tomasz Kempisznek az idézete volt ez.

Ha már vetted a gyógyulásra való kenetet, és a sáltán mégis azt csuttogja a füledbe, hogy nem fogsz meggyógyulni, Jézushoz hasonlóan mond azt neki, hogy megvan írva, megvan írva, hogy meggyógyulna, megvan írva, hogy az Úr felsegíti őt. Lássuk akkor a 5.15. A 14. versben, ugyanezen a helyen, a 14.

versben szereplő, az Úrnak a nevében kifejezés az azt jelenti olyan, mintha maga az Úr kenné meg olajjal azt az embert. Tehát várjuk el tőle, hogy tiszteletben tartsa saját vendelését, és hogy deváltsa saját ígéreteit. És hogyha már ezzel foglalkozunk, hogy hallja a sáltán vicséreteinket, úgy folytatódik megint egy alpfejezet, hogy miért figyelnénk az ördögre? Az ördög, amikor megkísértette Jézust, csak azt hallotta tőle, hogy megvan írva, megvan írva, megvan írva, Jézus mindig így válaszolt.

Ekkor elhagyta az ördög. Az emberek viszont leggyakrabban azt mondogatják. Azt mondja az ördög, azt mondja az ördög, azt mondja az ördög.

Nyilván nem ezzel a felvezetéssel, de tartalminak igen. Mint hogy a Krisztus szavai kevésbé volnának érdekesebb, mint az ördög szavai. Szóval az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ördög, amikor megváltoztatták, az ember dolgokat járunk egy sajnos hazé mindig benne.

a biz egyébként, és akkor természeresen elsősorban a bibliai kultúrára is rá fogok kérdezni, hogy áll másképp a munkához, mondjuk, mind akár az európai kultúrában élő emberek? Nagy különbségek vannak. A biblia általam然tett kultúrák egyértelműen ezen a területen élveznek egy elönyt, mert ebben is Istennek az igazságai, az embert boldoggá, kiegyensúlyozottá, harmónikus emberré tudják tenni. Tehát sem a távol-keleti munkamánia, sem pedig a gyakran déli országokban, afrikai országokban vagy közel-keleti nemzetekben is néhol tapasztalható munkakerülés, lődörgés nem vezet célra az anyagi javaknak a megszerzésével kapcsolatosan.

Ebben is Istennek vannak törvényszerűségei, amiket belehelyezett a világba, a világegyetembe, és ezek mentén, a törvényszerűségek mentén működnek az anyagi javakhoz való hozzájutás, és a jó létbevaló bekerülés is. A jó lét, mint egy körülhatárolható gondolat, az egy érdekes és talán egy nagyon plastikus kifejezés, ugye? Mert mutatjuk úgy szubjektív, tehát ki, hogy éli ezt meg. De azért a Biblia beszél ennek önére sarkosan és kifejezetten a jó létről, hogy tehát Isten áldásának egyfajta kivetüléséről, hogy a Biblia tükrében hogy látod egyébként, hogy hogy kell jól megfognunk a jó lét fogalmát.

Ahol Isten képbe kerül egy ember életében, ott beindul a felemelkedés. És azt is nézni kell, hogy az ember honnan jön és hová tart. Isten mindenképpen egy pozitív befolyás az életünkön, és szeretne bennünket előrevinni, szeretni a sorsunkat jobbá tenni, szeretne bennünket anyagilag is jobb helyzetbe hozni, mint ahogy voltak a szüleink, vagy ahogy voltunk, amikor nem ismertük meg őt.

Ez nem azt jelenti, hogy Isten mindenkit dúsgazdaggá akar tenni. Nyilván el fog jönni ez a kor is majd az örökkévalóságban, amikor drága gyöngyök lesznek körülöttünk mindenhol, arany utcákon fogunk járni. A földi életben viszont az anyagi javakhoz való jutásnak sokféle aspektusa van, és ezeket alázatosan Isten félelemben kell megnézzük.

Tehát amikor azt mondjuk, hogy Isten meg akar áldani téged anyagilag, akkor elsősorban arra gondoljunk, hogy Isten szeretne bevezetni a megelégedettségbe abbra, hogy ne legyenek szükségeid, hogy tudjad ellátni nyugodtan a családodat, a környezetedet, legyen pénzed, javaid arra, hogy jótékonykodjál, legyen hol laknod, legyen mit enned, tudjál elutazni a családoddal, pihenni, feltöltödni, regenerálódni, de nyilván meghatározzák a különböző szakmák, a családokon levő áldásátok szelleme, a generációknak mit adnak tovább, mit örökítenek tovább egymásnak, illetve a nemzeteken levő áldás is meghatározza azt, hogy egy ember milyen pénzügyi szintre tud felemelkedni, és még valami, Isten szeret bennünket, és ő jobban tudja, hogy mi az, amit elbírunk viselni, és mi az, amit nem, és ezért is még tisztelettel ajánlom mindannyiunk figyelmébe agúr bölcsmondásait a példabeszédekből, aki azt mondja, hogy táplálj engem hozzám illő eledellel. Se túl nagy gazdagságot ne adj nekem, hogy fel ne fuvalkodjak, és ellened ne forduljak, sepedig nagy szegénységet ne, mind a kettő egy nagy csapda tud lenni az ember életében, de még annyit leszögeznék, hogy a szegénység, a nélkülözés, a nincs-telenség, az sehol sem Isten akarata, és sehol sem az áldás a Bibliában, abból minden esetben Isten ki akarja az embert emelni. Igen, az egy vallásos világnak egy ilyen csaladtatása, hogy a szegénységgel azonosuljál fogadd el, éjjel-ele együtt.

És ez egy feladás gyakorlatilag. A munka az meg önmagában hordoz egy erőt, egy dinamikát, mert ahhoz egy egészség kell, egy jó kiállás kell. Tehát eleve van benne egy ambivalencia, egy ellentmondás.

Így van. Abszolút. Tehát a vallásos életben azt lehet tapasztalni, hogy gyakran az emberek beletörődnek azokba a sor csapásokba is, amik érik őket, és egyből ráhúzzák Istenre, hogy hát ez az Isten akarata, ez az én keresztem, amit viselnem kell, ezt mondják a betegségre, amiből Isten meg akar szabadítani, ezt mondják a szegénységre, mint hogyha Isten verné meg szegénységgel.

Sőt, van egy ilyen középkori vallásos gondolkodás is, hogy igazából a szegény ember a jó ember, a szegény ember az, aki Istenhez közelebb áll, de sok esetben azért ez így nem igaz. Jó, de ugye van egy ehhez vezető út, hogy az árdásba bekerüljünk, ugye gyakorlatilag egyrészt az Istenne való kapcsolat, másrészt pedig a munka, amit majd zene után folytatunk és beszélgetünk róla. Szeretettel üdvözlünk benneteket, Hit Rádió hallgatói és a mai igeidő vendége Pátkai Mihály Szija Misi, folytatjuk a beszélgetést ott, ahol az előbb abba hagytuk, mégpedig a munkáról kezdtünk el beszélni, és arról, hogy Isten nem a szegénységre károztatott bennünket, de ahhoz, hogy viszont bekerüljünk egy anyagi áldásba, ahhoz van egy fogalom, az, amit a munkának nevezünk, a munkával való foglalatosság, és ennek nyilván megvan a szellemi, és hát megvan a fizikai elvárási rendje.

Hogy látod, ugye a kettőnek azért mégis kell egy egyensúlyba lennie, hogy mi az az irány, amit szellemi módon kell a munkával szemben felvállalnunk, megtennünk, és mi az, amit fizikailag meg kell tennünk. Először is annyit mondanék, hogy egy világi embernek és egy hívő embernek a élete nagyban különbözik egymástól. Ugye egy világi ember, az úgy is mondja egy helyen a zsoltáros, hogy sikamlós útra helyezted őket, tehát lehet, hogy felemelkedik, lehet, hogy összeomlik egyik pillanatról a másikra, a sátán tart fönn gazdagságokat, ő is befolyásolja az embereknek az anyagi javait, mivel ő e világnak a fejedelme.

Egy keresztény, amikor valaki újjá születik, egyből kikerül egy ellenséges harcmezőre a sátánnal szemben, és ellene elkezdenek hatni olyan erők, amelyek nem akarják, hogy ő a javakhoz jusson, mivel veszélyezteti az ördögnek a királyságát. Tehát ezért nagyon fontosak a szellemi oldalon is tudatosítani, harcolni az ördöggel szemben, mert az embernek nem egy légüres térben vagyunk, hanem van ellenség, aki hátráltatni akarja a mi javakhoz való hozzájutásunkat. Tehát vannak szellemi igazságok a Bibliában, és van egy másik része is, amire utána rátérhetünk.

A szellemi igazságok közé tartozik például az embernek először is az Isten félelem, a bűngyűlölet, hogy Istennel jó kapcsolatban legyünk, hogy az Istennek az áldása, az Ábrahám áldása elkezdjen rájönni a mi életünkre. Fontos igazság az adakozás, hogy adunk Isten céljai számára, illetve jótékonykodunk azokkal az emberekkel, akik szükségben vannak. A tized fizetés nagyon fontos, hogy nem lopunk Istentől, hanem ami az övé, azt elismerésként visszaadjuk neki, és ezzel is úgymond megpróbáljuk őt, ahogyan mondja Malachiás, és az áldásnak megnyitjuk a csatornáit.

Ezeket, hogyha betöltjük a szellemi igazságokat, akkor olyan, minthogyha ilyen dinamókat beindítanánk, erő hatások elkezdenek ránk hatni, és ha ebben engedelmességben járunk, és Isten félelemben, akkor ezek az erők fölé kerekednek, az átkok fölé, a szerencsétlenség fölé, a nélkülözés fölé, és az legyőzik az életünkben. Ilyen az az igazság is, hogy hűnek kell lennünk a másén, hűnek kell lennünk a kicsin, és hűnek kell lennünk a hamis mammonon ahhoz, hogy az Isten ránk bízza az igazi kincset. Nem szabad irídnek lennünk, hanem a másembernek az értékeit tisztelnünk kell, elismernünk kell a másnak a teljesítményeit, és legyünk őszinték, ez gyakran nehéz, ha a másik embernek több java van, mint nekünk, vagy valamilyen területen áldottabb, akkor a legnehezebb az embernek jó szívvel megdicsérni, kifejezni a szeretetét és az elismerését az eredményei felé.

Az ember ilyen, hogy mindig a nála kisebb, nála rosszabb állapotú, nála szegényebb emberfele tud könnyebben jót mondani, de a krisztusi természetben benne van az, hogy az ember képes tiszteletet kifejezni és szeretetet annak az embernek is, aki egy bizonyos területen előrébb jár őnála. Tehát ezek ő a szerelem igazság. Ez egy kulturális hozzáállás is, tehát ez egy gondolkodás kulturális hoválló hozzáállás is, hogy a jót észreveszem, és el is ismerem, méltányolom.

Igen. A beszéd nagyon fontos, hogy megtanuljuk a hálaadást, hogy amink van, azért hálát adunk azonnal. Azt mondja az ige, hogy akinek van, annak adatik, és ebbe benne van az, hogy elismerjük, hogy igen, Istenem, nekem van.

Te már nekem adtál. Elismerem, hogy van testem, hogy van egészségem, hogy működnek a szemeim, hogy működik a fülem, hogy jól működik az orrom, hogy tudok étkezni, hogy ruháko vannak rajtam, most is, hogy tudok hol aludni, hálás vagyok neked, Istenem, azért, hogy van gépjárművem, tudok közlekedni, vagy munkahelyem. Annyi mindenért lehet hálát adni, és ez teremti meg azt az atmoszférát, amiben Isten elkezd még adni, még adni az embernek, mert látja, hogy jó befektetés nekünk adni, mert hálás szívű emberek vagyunk.

Igen, igen. Ugye most, hogy ahogy felsoroltad gyakorlatilag ezeket a hálaadási területeket, aspektusokat, amit aztán még lehet, hogy a műsoridő végéig nyugodtan sorolhatnánk, és átmenne egy hálaadásba a mai igeidőnk. Azért felsoroltál már egy csomó fizikai adottságot, ami már azért valamilyen értelemben annak a hozadék, annak az eredménye, hogy ezért valamit teszünk is.

Tehát elkezdünk gyakorlatilag, akárha pályakezdők vagyok, akkor egy jó pályaválasztás irányába menni, akárha munkavállalás előtt állunk, akkor a munkahelyet megtalálni, hogy mi lesz az én exiszenciális pályán. Van ebben Istennek elhívása. Igen, ahogy Zolival beszélgettünk itt a műsor előtt is erről, hogy talán a keresztény karizmatikus világban nagyon jól hangsúlyozni tudjuk a szelemi feltételeit az áldásba való bekerülésnek, de talán annyiszor nem hangzik el az egyéb feltételek is, amik szintén benne vannak a Bibliában, és ezt kihagyva nem tudunk bekerülni az áldásba.

Ilyen például az, hogy feladjuk a passzivitást, feladjuk a közömbösséget, a lustaságot, a tohonyaságot, a lazázást, és penge emberekké válunk, és dolgozni kezdünk, teljesíteni kezdünk, céltudatosakká válunk, és dinamikusan belevetjük magunkat a kemény munkába. És különösen fiatalon, ahogy mondja a Biblia, hogy jó, ha a fiatal ember az terhet visel, és rajta van a teher, mert ahogy a pálma is teher alatt nő, ugyanúgy az embernek a erkölcsi szelemi növekedéséhez szüksége van egy ilyen leterheltségre és értékcentrikus életre. Tehát a példabeszédek könyve is nagyon sok helyen bátorít bennünket a dinamikus munkára.

Azt mondja a Biblia, hogy hat napon átmunkálkodjál, és végezd minden dolgodat a tíz parancsolatban, ezt halljuk, és a hetedik napon pihenjél meg. Tehát itt is, illetve Isten is a teremtéskor egy olyan példát hagyott nekünk, hogy ő is hat napon át végezte a teremtésnek a dinamikus munkáját, és utána pihent meg. Illetve Ádámot, amikor elhelyezte az Edenkertben, ott is mit mondott neki? Hogy őrizze a kertet, és gondozza a kertet.

Tehát mezőgazdasági munkát végezzen, illetve őrzővédő munkát végezzen, illetve az állatokat elnevezni, nem hiszem, hogy azt a néhány tízezer fajt elnevezének kismunka lett volna. Úgyhogy, és még valami, hogy az Ezeréves Királyságban is komoly munkát fogunk végezni, nem rózsaszín felhőkön fogjuk a narancslét iszogatni, hanem uralkodni fogunk a Krisztussal, igazgatni, kormányozni fogunk városokat, falvakat, régiókat felfejleszteni, és igazságot szolgáltatni. Ebben rengeteg munka van, de itt megjegyezném, hogy a munkának több típusa van a Bibliában.

Van olyan, ami nem annyira jó, és van, ami pedig kifejezetten jó. Kíváncsian fogom várni a gondolataidat, hogy milyen típusú munkák vannak, addig elmegyünk most egy kicsit zenélni. Szeretettel üdvözlődjük a Hit Rádió hallgatóit és Pátkai Mihálya lehetek újságírójával, az új Exodus publicistájával beszélgetünk a munkáról, és a munka típusairól, a munka fajtáiról hagytuk az előbb azon gondolatot.

Folytass, légy szíves, mert. Tehát a Bibliában ugye nem minden munka jó. Amikor Isten elkezdte a teremtés munkáját, az egy csodálatos, kreatív, érték teremtő, örömteli munka volt.

A mesiás is azt halljuk, hogy ott játszott úgymond az emberek fiaival a teremtéskor. A Szentlélek is ugye együtt munkálkodott az atyával, hogy hogy jöjjenek létre a hegyek, völgyek, folyók, tengerek, óceánok. Ez a fajta kreatív, teremtő munka, erre más szót használ a Biblia, mint arra a munkára, amit a zsidók például Egyiptom földjén kellett, hogy végezzenek, amely úgy fogalmaz, hogy ugye Egyiptom kemény munkái alól megszabadítalak téged.

És érdekes megfigyelni, hogy mi vezet el a munka eredeti, értékes tartalmától eddig a típusú elnyomó munkáig. És azt látjuk, hogy amikor az ember bűnbe esett a teremtés után, akkor Isten megátkozta a Földet, illetve Kainnnál is ismét megátkozta az embernek a munka végzését, és ezekben az átkok vonatkoztak arra, hogy a Föld ne adja többé az ő termő erejét neked, és hogy fáradtsággal éljél belőle életednek minden napjában. Tehát ezek nem áldások voltak, hanem átkok, ami a bűnnek a következménye.

Ugye a Földben benne van az Istennek a termő ereje. És megadta azt, hogy az ember, hogyha vet, akkor arasson belőle. De ha átok működik, akkor ez nagyon nem hatékonyan működik.

És ugyanígy ma is a kedves hallgatóknak az életében is működhet áldás és átok a munka végzésük során. Hogyha nagyon sokat dolgozol, és kevés értékhez jutsz hozzá, pénzhez jutsz hozzá, akkor egyfajta átok működik az életeden. Ha pedig rendkívül hatékony a munkád, és sok értéket tudsz létrehozni, akkor már egy áldás működik az életeden.

Istennek az az akarata, hogy Jézus Krisztusban, az ő engeztelő áldozatában felszabadítson mindannyiunkat az átkok alól. A betegségnek az átka alól, elsősorban ugye a pokolnak, a kárhozatnak az átka alól, de ugyanígy bele tartozik az anyagi átkoknal alól való felszabadulás is, és ez alól pedig Isten adott nekünk hatékony eszközöket, hogy hogyan jöjjünk ki az átok alól, hogy a mi munkánk az ne legyen olyan, mint a rabszolgamunka, ami a máról holnapra élés, az a típusú munka, ami nem örömöt okoz neked, hanem kizárólag izadságot, fáradtságot hoz létre, és nagyon kevés boldog pillanat, kreatív pillanat van benne. Mondhatjuk azt, hogy azért a mai 21.

században főleg azért a profitorientált multinacionalis társaságoknál a foglalkoztatás mögött mégis kishelylik egy ilyenfajta rabszolgahangulat, tehát hogy az a máról holnapra dolgozom és élek is, mert az eredménye is arra elég, és nem ad megelégedést. Tehát nem nyújtja azt a fajta megelégedést, amit egyrészt maga a munka, mint kihívás adna, meg hát az eredménye sem. Abszolút.

Ahogy említettük, hogy ugye sokféle hatás ér minden embert, és lehet ugye a családokon átok, a nemzeteken átok, de amit mondasz, az is egy nagyon fontos terület, ez pedig ugye a korszellem által létrehozott gonosz rendszer. És ez alól is Isten meg akar szabadítani bennünket, hogy ne legyünk alárendelve egy istentelen rendszernek. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet elhelyezkedni egy multinál, nem tudott az ember egy ideig felemelkedni, sőt, van akinek ez a pályája, és Isten egy ilyen cégen belül is nagyon meg tudja őt áldani.

De nagyon sok esetben azt látjuk, hogy az embereket csak egy ideig emelik, úgymond fel, utána viszont lentartják szándékosan, és egy olyan életmódot engednek csak meg nekik, amiben nem jutnak szabadságra. Ahogy a mai nap szokták sokan mondani, hogy anyagi függetlenségre nem engedik az embereket eljutni, hanem meg tartják őket egy bizonyos szinten, hogy függőségben legyenek attól a vállalattól. Egyfajta modernkori rabszolgasság ez is, és az a rossz, hogyha ez hátráltatja az embernek az Isten szolgálatát.

De fontos azt látni, hogy az is hátráltatja az Isten szolgálatát, ha nincs telenek vagyunk, és ha alapszükségeink vannak, és nincsenek betöltve, és ha a családunk a feleségünk emiatt megkeseredik, a gyermekeink fellázadnak, ha azt látják, hogy az apuka nem dolgozik, hanem egy kicsit vallásos módon fogta föl a dolgokat, és emiatt nem jutott egyről kettőre. Tehát ez is lehet egy véglet. Én erre is fölhívom a figyelmet, hogy imádkozzunk, küzdjünk, szelemi harcoljunk, de mellette tegyünk meg mindent, ami a kezünk ügyébe is esik a munkában, és Isten akkor meg fogja áldani a munkánkat.

Igen, és rámutat azokra a helyekre, ahol aztán lesz majd még nagyobb áttörés, igen. Magáról ez az odaszánásról, tehát a munka megtalálás és a munkában már a bent létünknél, mondtál egy nagyon fontos gondolatot, hogy az olyan mértékű legyen, hogy ne távolítson el bennünket Istentől. Tehát ennek azért a mai kor egyik másik betegsége, hogy ez a kiégés, ez a work out, tehát amikor gyakorlatilag annyi koramértékű terhet húz magára valaki a munka révén, amiben gyakorlatilag kiég, kifárad.

Ugye ennek a Biblia szemszögéből, ugyan egy korábbi beszélgetésünk menetében már utaltál a hat napnyi munkára és az egy napi erőletet, a szabbat megtartására, hogy ennek a napszakon belül is, vagy akár a napi élet során is megvan a szerepe. Igen, és az élet korokban is ez különböző. Tehát néznünk kell arra, hogy valaki éppen az egzisztencia teremtésnek egy korai szakaszában van, amikor erre kell hangsúlyt tenni, és nem pedig más dolgokra, vagy esetleg már alakul át a sorsa, és más dolgokra akar Isten hangsúlyt tenni az életében.

Nagyon fontos, hogy a munka ne váljon Istenné. Tehát nem a munka miatt álld meg bennünket Isten, de használja a munkát. Ahogyan a vetés-aratás törvénye is egy Isten által behelyezett valóság a világban, tehát vetnünk kell Isten mezejébe anyagilag is, és ezen keresztül áldáshoz jutunk, de vetnünk kell az izomerőnket, az intellektuális erőnket, a munkaerőnket bele a munkába, és ez gyümölcsöt fog hozni.

Ahogy mondja a példabeszédek könyvvel, hogy minden munkából nyeresség származik, azaz profit származik, az ajkak beszédéből viszont csak szűkölködés. Tehát az embernek az áldáshoz való jutásának az legalapvetőbb eszköze, amit Isten használni szokott, az a munka. Nyilván van olyan, hogy valaki örökséget kap, van olyan, hogy kap egy rendkívüli ötletet, és akkor abból nagyon sok pénze lesz, ilyen is történhet, de azért ez az általános.

Nem szabad túlzásba vinni a munkát. Ugye erről is kérdeztél most. Mit jelent ez a gyakorlati életben? Én azt gondolom, ha Istent első helyre helyezzük a napunkban, és mindig megalapozzunk a napunkat imában és bibliaolvasásban, és őt tartjuk az első helyen, a Szent Szellem vezetni fog mindannyiunkat abban, hogy mikor esünk át a lótúl oldalára.

Mikor kezdünk már abban bízni, hogy na, még ezt az öt órát belerakom, még ezt a tíz órát belerakom, és akkor több pénzem lesz, vagy pedig letesszük a nap végén, és azt mondjuk, hogy uram, én dolgoztam, végigküzdöttem a napot, de most már benned bízok, és most inkább időt töltök a feleségemmel, a gyermekeimmel, elmegyek Isten tiszteletre, nem azon a négy órán fog múlni, hogy megálld-e Isten engem, vagy nem, illetve azon a négy órán fog múlni, hogy Isten megálld-e engem, csak fordítva, gondolkodva. Tehát menjél el Isten tiszteletre, és add meg Istennek, ami az Istené, és akkor ő pedig építeni fogja a te házadat, hogyha beleteszed ezt az energiát is, figyelmet is. De fiatal embereknek azért én mindenképp azt javasolnám, hogy dolgozzák végig a napot.

Összeszedetten, keményen, nem mindig csak nyolc órát, hanem azért néha egy picit többet is oda kell az embernek magát tennie, nem feltétlenül kell két-három napos hétvégéket tartani, hanem érdemes egy kicsit akkor is kreatívnak lenni, összeszedetnek lenni, és befektetni az embernek ezeket a fiatalkori, ifjukori éveit, mert ez utána nagyon meg tud térülni. Sőt, hát gyakorlatilag talán én is a saját munkámból is ilyenkor kiindulok, amikor most ezt a kérdést felteszem neked. Azért vannak olyan periódusai, akár egy hét folyamatának, amikor pont arra még nincs időm, hogy egy kicsit a munkámmal kapcsolatosan akár megújuljak, akár új gondolatokat végigvigyek, egy ötletet végiggondoljak.

Ahhoz biztos, hogy kell egy kicsit a nyolc órán túl is gondolkodni, vagy akár a hétvégében egy napszakot rászállni arra, hogy a, úgymond a csörgőtelefont félretéve, és tényleg abban is elmerülni. Ugye én 15 éve építem én is a vállalkozásomat, és az első 12 év az rendkívül sok munkával járt. Tehát nagyon sokszor voltam távol a családomtól, utaznom is kellett, és nagyon sokszor volt 10-12 órás munkanapok is előfordultak.

Ezt csak azért mondom, hogy ugye a realitás azért ezt mutatta az én esetemben is, hogy Isten megáldott, de szükség volt ehhez arra is, hogy az ember is szívvel, lélekkel oda tegye magát. És akkor, amikor most egy jó példát hoztál fel a vállalkozás, ugye az egy független megnyilvánulási módja a munkának, tehát amikor nem egy alkalmazott státuszban, amiben nyilván ugyanúgy ki lehet teljesedni, hiszen erre utaltál eddig inkább, de egy vállalkozásba kiteljesedni, aznak azért vannak periódusai, akik főleg ebben foglalkoznak, hogy egy vállalkozás fejlesztésnek milyen időszakai vannak. Hát azért annak az első időszakai nem mindig arról szólnak, hogy ilyen rakétapályára állítottam magamat, és onnantól kezd, aztán minden működik.

Mégis itt is van Istennek szerintem üzenetel, hogy akkor mit tegyen az illetőt, mi az, amiben meg kell állni, amik azok a tulajdonságok, amik bibliailag kellenek egy vállalkozásindításhoz. Én azt gondolom, először is azt mondanám különösen a nagyon fiataloknak, tehát a húsz év körüli barátainknak, hogy először érdemes elhelyezkedni egy másik cégnél, és mások hibájából tanulni, az ottani rendszerekből rengeteg mindent meg lehet tanulni, el lehet sajátítani, mielőtt az ember bármibe belevág. A másik dolog, amit tudatosítani kell, hogy a vállalkozások nagy része csődbe megy, tehát nem abból kell kiindulni, hogy biztos, hogy az első menni fog, hanem, és az én életemben is így volt, hogy több olyan dolog is volt, amire pofára estünk, sok pénzt vesztettünk rajta.

Ezt is meg kell nézni, hogy van-e lehetőséged arra, hogy elveszíts pénzt, reálisan nem el fogod veszélyeztetni az egzisztenciádat, nem elkerülsz be egy olyan spirálba, hogy utána abból 10-15 év, mire kijössz. Tehát ezeket át kell gondolni, hogy a szüleid például hagynak erád pénzt, amit kockára tudsz-e tenni, szabad-e kockára tenni a feleséged, a mennyasszonyod tudatába van-e ennek, és megbeszéltétek-e ezt, hogy minden vállalkozás kockázattal jár, akkor becsapod magad, ha azt mondod, hogy nem. Nagyon fontos, hogy ezeket tudatosítsad, és utána pedig szintén megfeszített munka, és Isten kereséssel kell próbálkozni, elvetni úgymond a magadat reggel és este, mert nem tudod, melyik fog kikelni.

Ahogy így beszélsz, erről azért talán azt lehet mondani, hogy a vállalkozás, mint tudomány, az szakma a szakmában. Tehát, hogy egyrészt értek valamihez, amiben a vállalkozásomat alapítom, és ezen kívül még a vállalkozást is, mint tudományt el sajátítom. Utólag ezeket a kudarcokat megéled, úgyhogy az Isten szeretőknek minden javára válik? Abszolút igen.

Tehát ez is egy mentalitás kell, hogy legyen, hogy kicsit mint a biciklizésnél, hogy elfogunk esni egy párszor, és utána tanulunk megbiciklizni. Aki vállalkozó mentalitással rendelkezik, az nem fogja föl ezt nagy tragédiaként, hanem inkább tanulópénzként tudatosítja ezt magában, és utána feláll, és megy tovább. De én nagyon sokat tanultam ebből az időszakból.

Volt, amikor mohó voltam, nagyon sok pénzt akartam gyorsan, elhittem, hogy ez sikerülni fog, és nem sikerült. Volt, amikor a saját fejem szerint mentem, és mondtam Istennek is, hogy Uram, áld meg ezt a dolgot, mert ez tőled van. Ezt hidd el, Uram, hogy ez tőled van.

És tehát ilyen akarnok módon, erőszakosan rá akartam Istenet beszélni, és persze nem jött be. Volt, amikor olyan emberrel fogtam össze, akivel nem szabadott volna, már az elején éreztem egy békétlenséget, de mégis meg szédített a dolognak a profit lehetősége, és nem sikerült. Tehát ezekből az ember mind tanulni tud, és ahogy mondtad, a vállalkozás az egy tudomány.

Tehát én ugye más területekről jöttem, én angol nyelvtanár vagyok, illetve értékesítőként dolgoztam sokáig, és vezetni egy vállalatot, az teljesen más képességeket igényel, és tanulást igényel, és ezt is sok évbe telt, mire a mostani szintre eljutottunk, ami még nyilván nem a legmagasabb szint. Nagyon szépen köszönjük a beszélgetést, Mizi. Én is köszönöm szépen.

Azt gondolom, hogy építőjeleng volt, és további sok sikert kívánok neked és családodnak is. Köszönöm szépen. A Háttérben Ez volt a Happy Day, a Hit Rádió napi hitéleti válogatása.