A gyakorló keresztények és a Szentírás iránt elkötelezett hívek szkeptikusabbak a mesterséges intelligenciával szemben, mint az amerikai közvélemény egésze - derül ki egy új felmérésből.
Az Amerikai Bibliatársulat múlt héten tette közzé a State of the Bible USA 2024 jelentés második részét. A "Hit és technológia" című második fejezet a válaszadók véleményét vizsgálta a mesterséges intelligencia és annak a hitükben betöltött szerepéről.
"Az amerikaiak inkább félnek, mint reménykednek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban"
- mondta John Farquhar Plake, az Amerikai Bibliatársulat programigazgatója és State of the Bible főszerkesztője a The Christian Posttal megosztott nyilatkozatában, amelyben összegezte az eredményeket.
"Felmérésünk nagyfokú bizonytalanságot is mutat"
- tette hozzá.
"Az emberek egyszerűen nem tudják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja megváltoztatni a kultúrát, de enyhe nyugtalanságot éreznek emiatt"
- tette hozzá.
"És hogyan vélekednek a hívő emberek? Ugyanígy - bizonytalanok, nyugtalanok - de még inkább, mint nemhívő társaik"
- fejtette ki.
"A gyakorló keresztények és a Szentírás iránt elkötelezett hívők még jobban aggódnak a mesterséges intelligencia miatt, mint a közvélemény, és nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a mesterséges intelligencia rossz hozadékai felülmúlják majd a jót. A legnagyobb bizonytalanság a hit és a mesterséges intelligencia metszéspontjában van."
Az amerikaiak többsége nem értett egyet azzal, hogy "a mesterséges intelligencia segíthet az erkölcsi gondolkodásban" (58%), hogy "a mesterséges intelligencia használata elősegítheti a "lelki egészséget" (68%), és hogy "a mesterséges intelligencia képes olyan jól megírt prédikációt készíteni, mint egy lelkész, pap vagy pap" (57%). Másrészt az amerikaiak többsége (51%) egyetértett azzal, hogy "a mesterséges intelligencia használata a munkanélküliség növekedését fogja eredményezni".
A válaszadók véleménye azonban megoszlott azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy "a mesterséges intelligencia használata ellentétes-e a bibliai tanítással": 40 százalékuk jelezte, hogy egyetért az állítással, illetve bizonytalanságot fejezett ki ezzel kapcsolatban. Hasonlóképpen a megkérdezettek 37 százaléka nem értett egyet azzal, hogy "optimisták a mesterséges intelligencia használatának jövőbeli előnyeit illetően a világunkban", míg további 37 százalékuk azt mondta, hogy bizonytalan a mesterséges intelligencia jövőbeli előnyeit illetően.
A válaszadók többsége bizonytalan volt abban, hogy "a mesterséges intelligencia használatából eredő rossz felülmúlja-e az esetlegesen keletkező pozitív hatásokat" (39%), és egyetértett azzal, hogy "kedvezőtlenül tekintene arra, ha egy lelkész vagy pap mesterséges intelligenciát használna prédikációk vagy homíliák kidolgozására".
Ha a "szentírással foglalkozó" válaszadók véleményét az amerikaiak egészéhez viszonyítjuk, a felmérésből kiderül, hogy a szentírással foglalkozó amerikaiak valamivel jobban aggódnak a mesterséges intelligencia miatt, mint társaik.
Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a válaszadók összességében 2,8-as átlagpontszámot adtak például arra a kijelentésre, hogy "optimista vagyok a mesterséges intelligencia használatának jövőbeli előnyeit illetően", míg a Szentírással foglalkozó hívők körében az átlagpontszám 2,5-re csökkent.
Azzal az állítással kapcsolatban, hogy "A mesterséges intelligencia segíthet az erkölcsi gondolkodásban", a válaszadók összességében 2,3 átlagpontszámot értek el, míg az elkötelezett hívők körében ez a szám 2,0 volt.
Továbbá úgy tűnik, hogy a gyakorló keresztények kissebb arányban(1,9 pont) értenek egyet azzal az állítással, mint a teljes nyilvánosság (2,3 pont), hogy a mesterséges intelligencia képes olyan minőségben megírni egy prédikációt, mint egy lelkész. Átlagosan 3,1 pontot értek el azzal a meggyőződéssel kapcsolatban, hogy "a mesterséges intelligencia használata ellentétes a bibliai tanítással", szemben a teljes közvélemény 2,7-es értékével.
A Szentírás iránt elkötelezettek nagyobb valószínűséggel értettek egyet azzal is, hogy "a mesterséges intelligencia által okozott rossz meghaladja az esetleges pozitív hatásokat" (3,4), mint a teljes minta (3,1).
A felmérés 2506 felnőttől gyűjtött válaszokon alapulnak, a hibahatár +/-2,73 százalékpont.
(CP)
