Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak több mint kétharmada hétfőn egységesen követelte, hogy a tálibok vonják vissza a nőket és lányokat elnyomó és diszkriminatív politikát és rendeleteket.
A Tanács 15 tagja közül 11-en közös nyilatkozatban egyértelműen elítélték a tálibok 2021 augusztusi hatalomra kerülése óta tartó elnyomását a nőkkel szemben, és felszólították őket, hogy biztosítsák a nők számára is, hogy részt vehessenek a közélet, a politika, a gazdaság, a kultúra és a társadalom minden területén. A nyilatkozat kiemeli a befogadás sürgető szükségességét, különösen a döntéshozatali szinteken, mivel a nemzetközi közösség igyekszik együttműködni Afganisztán de facto uralkodóival.
A nyilatkozatot, amelyet Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana ENSZ-nagykövete közvetített, a Tanács egy zárt ülés keretében adta át, amelyet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár közelmúltbeli, több mint 25 afganisztáni küldöttel folytatott megbeszélése céljából hívtak össze a katari Dohában. Külön kiemelendő, hogy az afgán civil társadalom képviselői, köztük nők is részt vettek a dohai megbeszéléseken, amelyet a Tanács tagjai üdvözöltek.
Annak ellenére, hogy a tálibok nem jelentek meg a dohai találkozón, Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai vezetője tárgyalt a Dohában tartózkodó tálib tisztviselőkkel, amely a szakadék áthidalására és a párbeszéd elősegítésére irányuló diplomáciai erőfeszítést jelzi. DiCarlo a hétfői zárt ülésen tájékoztatta a Tanács tagjait, kiemelve a folyamatos diplomáciai erőfeszítések fontosságát az afganisztáni nők jogait érintő sürgető problémák megoldása érdekében.
A nyilatkozatot támogató nemzetek - Ecuador, Franciaország, Guyana, Japán, Málta, Sierra Leone, Szlovénia, Dél-Korea, Svájc, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok - hangsúlyozta, hogy a fenntartható béke Afganisztánban a befogadó politikai folyamaton és az emberi jogok védelmén múlik, különös tekintettel a nőkre és lányokra.
A Biztonsági Tanács négy országa - Oroszország, Kína, Mozambik és Algéria - azonban nem támogatta a nyilatkozatot, ami rávilágít a nemzetközi közösségen belüli megosztottságra az afganisztáni helyzet kezelésével kapcsolatban.
Guatarres elmondta, hogy a résztvevők - köztük az Európai Unió, az Iszlám Együttműködési Szervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet képviselői - "teljes konszenzusra" jutottak. A konszenzus az Afganisztán globális közösségbe való integrációjának kulcsfontosságú követelményei körül forog.
Guatarres szerint Afganisztán a más országokba átterjedő terrorista cselekmények melegágyává vált, és ezzel kellene első körben leszámolnia. Másodszor, az ország intézményeinek befogadónak kell lenniük, tükrözve a lakosság sokszínűségét, amely magában foglalja az üzbégeket, tádzsikokat, pasztunokat és hazarákat. Végül pedig az integráció egyik sarokköve az emberi jogok, különösen a nők és lányok jogainak rendíthetetlen tiszteletben tartása, amit a "tyúk és a tojás" forgatókönyvéhez hasonló "kényes egyensúlynak" nevezett.
(SP)
