Miközben a német katolikus egyház elsöprő többséggel szavazott a melegházasság megáldása mellett, a Vatikán továbbra is hallgat, magánemberként azonban a katolikus papság aggodalmának adott hangot.
A német katolikus egyház nyitottabbá akar válni az interszexuális és transznemű emberek felé. A reformról szavazva pénteken és szombaton Frankfurtban tartott zsinati közgyűlés nagy többséggel elfogadta az erre vonatkozó szöveget, továbbá azt akarják elérni, hogy az egyetemes egyház szenteljen nőket szentségi diakónussá.
Az előző napokban a küldöttek elsöprő többséggel szavaztak az azonos neműek áldásának elfogadásáról, a laikus prédikáció normalizálásáról, és arra kérték Rómát, hogy "vizsgálja felül" a papi cölibátus fegyelmét.
A zsinat azt javasolja, hogy 2026-tól legyen lehetséges az azonos neműek kapcsolata a katolikus egyházon belül. A szöveg, amelyről szavaztak, végül gyengített formában került szavazásra, a most elfogadott szöveg csak az ajánlást tartalmazza.
"Míg a németek ezeket a vitatott intézkedéseket erőltették, addig a közgyűlés visszatartotta magát attól, hogy átlépje a Vatikán által meghatározott vonalat, amely a zsinati tanácsok létrehozására vonatkozik nemzeti, egyházmegyei és egyházközségi szinten"
-írta a Catholic News Agency.
Bár a katolikus reformtervezet messzemenő döntéseket hozott, nem mindegyiknek volt azonnali hatása. Például a német püspökök nem dönthetnek a női diakonátus és a női papság bevezetéséről, erre a Vatikán tartja fenn a jogot.
A Vatikán aggódik a német fejlemények miatt. A La Croix beszámolója szerint egy bíboros négyszemközt aggodalmát fejezte ki, hogy a németek "egy kicsit sodródtak" a zsinati úttal. A Vatikán mégis hallgat. A Trouw holland napilap interjút készített Paul van Geesttel, a Tilburgi Egyetem egyháztörténet-professzorával. Szerinte sokatmondó, hogy a Vatikán részéről továbbra is csend van.
"Ha nem történik semmi, azt én nyilatkozatnak tekintem. Valójában ez a beletörődés hallgatólagos konstrukciója"
-mondta.
A belga püspökök már tavaly bejelentették, hogy megáldják a meleg kapcsolatokat, a belgiumi döntés után azonban feltűnően csendes volt a Vatikán. A Vatikán hallgatásának egyik oka a pénz lehet.
"Ha Németország elkezd bizonyos dolgokat erőltetni, azzal a sok pénzzel, amivel rendelkeznek, az gondot fog okozni"
- magyarázta egy névtelenül nyilatkozó prelátus a La Croix-nak.
"Nekik megvan a pénzük és az úgynevezett teológiai fölényük is"
-mondta.
Annak a 6,7 milliárd eurónak köszönhetően, amelyet a németországi katolikus egyház 2021-ben az ország vallásadójából szerzett, püspökei a világ messze leggazdagabb egyházmegyéi élén állnak.
A Vatikán éves működési költségvetése ehhez képest elhalványul, ez mindössze 300 millió euró körül van.
Túl azon, hogy a német egyház közvetlen finanszírozási forrása a Vatikánnak, a Kúria tisztviselői úgy tekintenek a német egyházra, mint olyan gazdasági hatalomra, amely képes támogatni a keleti keresztényeket - írja a La Croix. A német katolikus szervezetek logói mindenütt ott vannak a Közel-Keleten és Afrikában. Ennek ellenére a vatikáni tisztviselők többé-kevésbé egyértelműen bírálták a zsinati utat.
Korábban Ferenc pápa figyelmeztette már a német katolikus egyházat.
"Azt üzenem a német katolikusoknak: Németországnak van egy nagy és szép protestáns egyháza. Nem szeretnék egy másikat, amely nem lesz olyan jó, mint a másik"
-mondta, ezzel elhatárolódva a németországi római katolikus egyházban folyó vitáktól, amely modernizálni akarja politikáját.
