A közösségi oldalakat a gyermekeket szexuálisan kizsákmányoló csoportok „vadászmezőnek” tekintik. A legtöbb ilyen eset a Facebookhoz és az Instagramhoz kapcsolódik - számolt be az Index.
A tartalom és a kommunikáció moderálása még mindig számos kívánnivalót hagy maga után.
A közösségi média születése óta eltelt 20 évben a gyermekek szexuális kizsákmányolása a technológiai vállalatok egyik legnagyobb kihívása lett. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint az internetet az emberkereskedők „digitális vadászmezőként” használják, amely hozzáférést biztosít számukra mind a vevőkhöz, mind a potenciális áldozatokhoz, és az emberkereskedők a gyermekeket a közösségi médiaplatformokon veszik célba. Ezek közül a legnagyobb, a Facebook a Meta technológiai óriás tulajdonában van, amelynek platformjait − amelyek közé az Instagram is tartozik − világszerte több mint 3 milliárd ember használja.
Az emberkereskedelemmel foglalkozó amerikai székhelyű nonprofit intézet (Human Trafficking Institute) jelentése szerint 2020-ban a Facebook volt az a platform, amelyet a szexkereskedők leginkább (65 százalékban) használtak a gyermekek felkutatására és toborzására, az abban az évben történt 105 szövetségi szintű, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos ügy elemzése alapján. Az HTI elemzése szerint az Instagram a második legelterjedtebb felület ebből a szempontból, a Snapchat pedig a harmadik helyen állt.
A szabályozás szinte lehetetlen.
Luke Goldworm, a Massachusetts állambeli Boston volt helyettes államügyésze, aki évek óta nyomoz emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben, és emel vádat ellenük, azt mondja, hogy számos ilyen tranzakcióval találkozott már. Elmondása szerint 2019-től 2022 októberében történt távozásáig az osztályán a közösségi médiaplatformokon elkövetett, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos ügyek száma évente körülbelül 30 százalékkal nőtt. „Egyre több komoly priusszal rendelkező embert látunk ezen a területen. Ez egy hihetetlenül jövedelmező dolog” − mondta. Egy emberkereskedő akár 1000 dollárt (340 ezer forintot) is kereshet egy éjszaka. Sok áldozat, akit látott, mindössze 11 vagy 12 éves volt. A legtöbbjük fekete, latin-amerikai volt, vagy az LMBTQI+-közösségből került ki.
Goldworm szerint, bár vizsgálatai minden közösségi médiaplatformot érintettek, munkája közben a Meta platformjaival találkozott a leggyakrabban. Hat másik ügyész több különböző államban elmondta, hogy tapasztalataik szerint a Facebookot és az Instagramot széles körben használják a gyermekek felkutatására és a gyermekkereskedelemre. Az ügyészek közül öten arról beszéltek, hogy dühösek voltak amiatt, mert a Meta szerintük szükségtelenül késlekedik a bíró által aláírt végzések és idézések teljesítésével.
A Facebook nagyobb arányban utasít vissza végzéseket, mint bármely más elektronikus szolgáltató. Ami számomra frusztráló, az az, hogy ez akár egy hónappal is késleltetheti az áldozat megmentését
− állította Gary Ernsdorff, a Washington állambeli King megye vezető helyettes ügyésze.
A moderátorok közül öten azt állították, hogy nehezebb elérni, hogy az ügyekkel foglalkozzanak vagy a tartalmat eltávolítsák, ha az zárt Facebook-csoportokban vagy a Messengeren jelent meg. A Meta „kevésbé szigorú, ha valami zárt ajtók mögött történik” − állította az egyik csoportvezető.
A Messengerrel nem igazán tudtunk mit csinálni, hacsak a nyelvezet és a tartalom nem volt teljesen nyilvánvaló
− mondta.
A Meta szerint ezek az állítások „félrevezetőek és pontatlanok”, és azt mondta, hogy külön technológiát használ a gyermekekkel való visszaélések ellen a Facebook privát csoportjaiban és a Messengeren.
2021-ben a Facebook egykori alkalmazottja, Frances Haugen olyan belső dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyek alátámasztani látszanak a moderátorok állításait. Ezek a több ezer oldalas iratok azt részletezték, hogyan kezelte a vállalat a káros tartalmakat. A Haugen által kiszivárogtatott egyik feljegyzésben a vállalat azt állítja, hogy „a 32 főnél kevesebb embert magukban foglaló Messenger-csoportokban teljes mértékben a magánélethez való jognak kell érvényesülnie”.
