A nyugat meggyengült, Kína úgy érezheti, hogy eljött az ideje - Robert C. Castel

Európa gyengeségét látva Kína megtámadhatja Tajvant? - Kína indítékairól és a lehetséges kimenetelekről is kérdeztük Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt. Az oroszok nagy erőkkel toboroznak afgán kommandósókat, így az amerikai kiképzést kapott közel-keleti harcosok küzdhetnek majd Oroszország oldalán az ukrán fronton. Belarusz szerepéről és a román védelmi miniszter lemondatásáról is szó esett.

Szerkesztő-műsorvezető: Fekete Rita

Az alábbi a beszélgetés szöveges változata. A gépelésben előfordulhatnak pontatlanságok.

Fekete Rita: Oroszország nagy erőkkel toboroz afgán kommandósokat. Belarusz és Magyarország EU politikai helyzetéről is szó lesz, többek között a mai Tűzvonalban. Köszöntöm a kedves hallgatókat! Én Fekete Rita vagyok és állandó vendégünk pedig Robertik Eszter biztonságpolitikai szakértő. Jó napot kívánok!

Robert C. Castel: Jó napot kívánok Jeruzsálemből!

Fekete Rita: A mai napra is igyekeztem érdekes, izgalmas híreket összeválogatni. Édesen megbeszéltük az elején azt is itt a műsor előtt, hogy Ön mit tart ezek közül érdekesnek, úgyhogy ezekről fogunk ma beszélni. Az első ilyen hírünk pedig Oroszország nagy erőkkel toboroz azok között az Afgán kommandósok között, akik a tálib hatalomátvételt.

T követően voltak kénytelenek elhagyni az országot. Ezt a Foreign Policy n lehetett olvasni. Mennyire érdekes tény az, hogy most ezek a kommandósok kerülhetnek be ebbe az ukrán orosz háborúba.

Robert C. Castel: Mert azt hiszem, hogy ennek a hírnek sok hírértéke nincs. A háború eleje elején már beszéltünk arról, hogy úgy Ukrajna, mint [00:01:00] Oroszország megpróbálnak zsoldosokat toborozni Fekete-Afrikában, mint a Közel keleten, mint Észak-Afrikában.

És volt egy egész sor súrlódás is. Úgy azokra az ukrán kormány és különböző afrikai kormányok, mint az orosz kormány és különböző közel keleti államok között, és a Keleten. A hozzáállása ehhez az, hogy hogy itt meg is jelent az egyik közel keleti híres közel keleti újságban egy véleménycikk erről, hogyt nem a mi háborúk és a közel keleti fiatalok ne menjenek háborúzni egy másik kontinenst, egy másik nép háborúját megharcolni Ukrajnából.

Ukrán diplomatákat ki is utasítottak Fekete-Afrika különböző országaiból nagyon nagyon agresszív toborzási kísérletek miatt. Etiópiában volt egy ilyen súrlódás. Már nem emlékszem, hogy ez Oroszország és Etiópia közt, vagy Ukrajna és Etiópia között. Mindkét fél nagyon nagyon markánsan igyekszik zsoldosokat toborozni.

Ügyelnetalán

Fekete Rita: az az érdekességgel egyébként ennek a hírnek, hogy ezeket az afgán kommandósokat az amerikaiak képezték ki, és most lehet, hogy orosz [00:02:00] oldalon fognak harcolni.

Robert C. Castel: De hogy érzi a légkört? mondta. A tudás az útlevél nélkül utazik abba a pillanatban, így ki képeztünk valakit. Ez olyan, mint egy akna.

Tulajdonképpen ezt a tudást fölhasználhatja bárki erre bárki ráléphet erre az aknára és bárkit megölhet. Tehát ez az egyik veszélye annak, hogy mikor nemcsak mikor hadianyagot, hanem katonai tudást átadunk egy egy bizonyos félnek, akkor azt soha nem tudhatjuk, hogy hol köt ki. ezért

Fekete Rita: is lehetnek olyan óvatosak a nyugatiak azzal kapcsolatban, milyen fegyverrendszereket adnak át Ukrajnának.

Mert azt látjuk, hogy kapnak ugyan valamennyi modern haditechnikát, de nem egész fegyverrendszereket.

Robert C. Castel: Igen, van itt egy nagyon komoly kétely vagy félelem, mondjuk úgy a nyugati döntéshozók körében, hogy hova is fognak kerülni ezek a ezek a fegyverek. Ez az egyik és a plauzibilis. A veszély az, hogy mi lesz, ha Ukrajna holnap elveszti a háborút, és ez az egész fegyvercsomag az oroszok kezébe kerül.

Ez az első félelem. A másik az, hogy [00:03:00] még hosszú idővel azelőtt, mielőtt Oroszország elvesztené a háborút, lehetnek korrupt elemek az ukrán hadseregben, vagy az ukrán. Civil vezetésen belül, akik egyszerűen eladják ezeket a fegyvereket úgy az oroszoknak, mint mint Harmadik bizonyos harmadik félnek. Ezek lehetnek bűnszövetkezetek, terrorszervezetek.

Tehát soha nem lehet tudni. És mi láttuk ezeket a kísérleteket, hogy mennyire, mennyire vagyunk képesek ellenőrizni azt a fegyverrendszert, amit egyszer átadtunk. Ez nem működik se az oroszoknak, se az amerikaiaknak. Ez egyszerűen nem működik abba a pillant, vagy átadtál valamit, vagy ellenőrzésünk fölötte már

Fekete Rita: nincs.

De az ige Ide kapcsolódik. Az a hír is egyébként, hogy nemrégen döntöttek arról, hogy NATO kiképzésben fognak részesíteni ukrán katonákat itt Európa szerte. Ugye Magyarország ehhez a programhoz nem csatlakozott? Egyéb. ként, de Európa szerte lesznek ilyen NATO kiképzőpontok, ahol majd ukrán erőket fognak képezni, akik nyilván az ukrán fronton fognak harcolni.

Ezt hosszú távon [00:04:00] mennyire éri meg, hogy egy nem NATO tagország most még nem NATO tagország A katonáit képzik ki és adják át ezt a tudást?

Robert C. Castel: Én azt hiszem, hogy Ukrajna messze a háború kitörése előtt egyre inkább egy de facto NATO országgá vált. Tehát ami a NATO, ami a NATO doktrínának az áttt átvételét, a különböző nyugati fegyverrendszerek átvételét illeti, a képzés, amit a Nyugat nyújtott Ukrajnának.

Ezek voltak azok a dolgok többek között, amik arra vezetik Oroszországot, hogy itt kialakulóban van egy de facto NATO tag a küszöbükön, és. Ez volt az egyik oka ennek a háborúnak. Tulajdonképpen most tudom, hogy vannak, akik ezt nem szeretik hallani, de kétségtelen, ez volt az egyik oka. Nem volt az egyetlen oka ennek a háborúnak, de az egyik kiváltó oka a háborúnak ez volt.

Fekete Rita: Na, kicsit tovább hajózunk akkor innen. Alekszandr egy Nyevzorov orosz újságíró azt javasolta, hogy orosz hadifoglyokat használjanak fel arra Ukrajnában, hogy megakadályozzák az Oroszországot [00:05:00] és ukránenergetikai létesítmények támadásában. Ugye azt lehetett olvasni. Több mint 14 ezer orosz hadifogoly lehet ukrán kézen, és ezeknek a hadifoglyoknak a használatára adott jó tanácsot ez az újságíró, hogy ha az energetikai létesítmények köré csoportosítanák ezeket az embereket, akkor nyilván oda azt nem érhetné támadás, vagy az oroszok kétszer meggondolnák, hogy lőjék le azokat.

Ennek milyen? Hogy mondjam, múltja van annak, hogy így használjanak fel esetleg hadifoglyokat, illetve valóban meghatná e ez az orosz erőket.

Robert C. Castel: Én nagyon nem vagyok egy nagy híve ennek. Ha nem vagy nagy nagy, nincs túl nagy bizalmam a nemzetközi jogba, meg ezekbe az humanitárius egyezményekbe. De tény az, hogy van egy olyan darab papír, amit úgy hívnak, hogy a genfi egyezmény, és annak van egy 23.

cikkelye is, vannak még további. cikkelyek is, mely úgy látszik sok papír volt, és el kellett használni. De a 23. cikkelyben az áll, hogy hogy a hadifoglyokat semmilyen közvetlen veszélynek kitenni nem szabad. [00:06:00] Erre akkor föltevődik a kérdés miért ne kötik? Miért ne kötözzük rá őket a gépnek a motorházára, és akkor hátha nem lőnek ránk?

Tehát tehát ezt el lehet vinni egész ilyen ilyen emberi falakat. Lehet képezni belőlük, aki így harcol. Tulajdonképpen ez egy terrorista harcmód. A terroristák szoktak az emberi pajzsok mögé bújni és úgy úgy háborúzni. Tehát a civilizált országok ezt nem teszik meg. És nem véletlen, hogy ezt egy újságíró javasolta, és nem egy nemzetközi jognak az egyik ukrán szakértője.

Én nem hiszem, hogy ezek ezek hasznos ötletek lennének, és jobb ezeket a dolgokat, jobb ezeket a dolgokat félretenni. Ezek a múlt háborúihoz tartoznak, és nem a nem a Modern Háborúkhoz.

Fekete Rita: ebben a tervnek, a terrorista hadviselésnek. Egyébként Izraelnek ebben van úgymond tapasztalata, hogy úgy tudom, a palesztinok is hasonlóképpen próbálkoztak, tehát hogy iskolákba telepítettek olyan dolgokat, amik aztán célponttá válhattak, és a többi.

Robert C. Castel: Igen, itt két dolgot kell erről elmondani. Tehát egy. Nyilvánvaló, hogy a a terrorszervezetek mindig megpróbálnak a civilek háta mögé [00:07:00] bújni, és akkor azt mondják, hogy az a civil, akit én öltem meg, az egy tiszta haszon, és az a civilek, amelyiket én pajzsnak használok, és a másik fél ölte meg, az is tiszta haszon nekem.

Tehát bármelyik oldalról halnak meg civilek, az nekem haszon. Ez a terroristáknak a hozzáállása. De viszont Izraelt is érték vádak avval kapcsolatban volt egy ilyen eljárás, amit úgy hívtak, hogy a a szomszéd a szomszéd segítsége. Hogy megkérték a mondjuk a Terroristának egy szomszédját, hogy menjen és próbáljon elő egy családtagját, ne próbáljon a lelkére beszélni.

Ez nem ugyanaz, mint elbújni a háta mögé, de ebben is van egy bizonyos, és bizonyos veszélynek tették ki ezeket az embereket, akiket ilyen parlamenternek használtak. Természetesen nem lehet belekényszeríteni senkit, de de még fölajánlom neki, az se teljesen. Talán nem teljesen humánus, mert egy bizonyos veszélynek van kitéve.

Tehát ezek mindig mindig, mikor civileket is és katonákat keverünk össze egy ilyen katonai helyzetben, akkor gyakorlatilag megsértjük a háborúnak, a modern háborúnak az egyik legalapvetőbb elvét, hogy igyekszünk ezeket elválasztani egymástól, és soha nem lehet teljesen [00:08:00] elválasztani. De de igyekezni kell elválasztani ezeket a dolgokat.

Fekete Rita: Ugye? Akkor itt beszélünk civilekről, katonákról? És a hadifoglyok hova

Robert C. Castel: tartoznak? Igen, hát a hadifoglyok. Én nem vagyok a nemzetközi jog szakértője, de abban a pillanatban, mikor egy katona megadja magát és és hadifogoly státuszt kér, akkor elvben egy sor védelem illeti meg, ami előtte nem illette meg.

Tehát abban a pillanatban, mikor látok egy ellenséges katonát háborúban, az egy legitim célpont, és nem kell a bíróság előtt bebizonyítanom, hogy nem tudom miért bűnöket követett el, és akkor akkor megölöm, Nem? Maga az a tény, hogy az ellenség egyenruháját viseli, egy célponttá teszi. Most, abban a pillanatban, hogy ugyanezt a katonát én elfogom, hadifogoly lesz.

Abban a pillanatban a státusza sokkal jobban hasonlít egy civilnek a státuszára, mint egy, mint egy hadviselő félnek a státuszára. Nem lesz teljesen civil, mert mert egy sor korlátozás van, nem mehet oda, ahova akar, és mégis egy hadifogoly adja a neve mondja kifejezést, hogy egy fogoly tulajdonképpen. De ugyanakkor nagyjából azok a jogok illetik meg, mint egy egy [00:09:00] köztörvényes.

D azonosított egyént. Mondjuk úgy.

Fekete Rita: Hát akkor mi értelme, vagy milyen érdek fűződik ahhoz, hogy egy ilyen háborús konfliktusban hadifoglyokat ejtsenek el, és tizennégyezer emberről van szó? Eszerint általában

Robert C. Castel: általában az, hogy valakit é elfogadjanak, mint hadifogoly, ahhoz is egy nagy szerencse kell. Nem minden körülmények között tud a támadó fél hadifoglyokat ejteni, itt az az elképzelés, hogy most meguntam a harcot, és akkor hirtelen, mint a fogócskában, azt mondom, hogy akkor most nem ér a nevem, most nem játszok.

Ez nem így működik. Háborúban nem így működik. Egy támadó fél nem mindig tud minden körülmények között foglyokat ejteni. Sokan ezt általában másképp oldják meg. Ezt a problémát egy teljesen egyértelmű és. De azok, akiket már hadifogolynak tett, fogságba ejtette az előrehaladó hadsereg azokat a. A háború törvénye azt mondja, hogy minél hamarabb ki kell őket vonni a harci övezetekből, hogy ne legyenek veszélynek kitéve, s elszállítani egy olyan olyan pontokra, ahol olyan.

táborokba, vagy olyan [00:10:00] ellenőrzőpontokra, ahol, ahol a vagy a másik hadviselő fél képviselői, vagy a Nemzetközi Vöröskereszt vagy más semleges hatalom meglátogathatja őket, és meggyőződhet arról, hogy a személyük biztonságban van. Most azt, hogy golyófogónak használjuk őket egy egy hőerőmű mellett. Hát én nem vagyok benne biztos, hogy ez a nemzetközi jog joggal összeegyeztethető e.

Biztos vagyok benne, hogy nem. Akkor egy kicsit

Fekete Rita: tovább megyünk. Ügyesen gyors. Friedman Geom stratéga. Amerikában élő, egyébként magyar születésű geo stratéga adott egy hosszú interjút egy magyar újságnak, és nagyon sok érdekes dolgot mondott. Többek között arról is beszélt, hogy úgy él, úgy gondolja ő, hogy nem Oroszország fogja megnyerni ezt a háborút.

pontosan azt mondta, hogy az oroszoknak két gyenge pontja van az emberhiány és a gyenge kiképzés. Szerinte az oroszok felkészültek arra, hogy tömeges vereségeket. Szenvedjenek el, s addig tudják húzni a háborút, ameddig csak akarják, de nem hiszi, hogy győzni tudnak. Ön például egyetért ezekkel a [00:11:00] pontokkal?

Valóban az emberhiány és a gyenge Kiképzés? Hát nagyon sok szakértő pont arra szokta felhívni a figyelmet, hogy emberből aztán van ott bőven. Tehát van kit mig a frontra

Robert C. Castel: bevinni. Tisztába kell lenni valamivel. Én mélységesen tisztelem Gottfriedmannt. Tényleg elolvastam azt hiszem minden könyvét, és nagyon sokat tanultam tőle.

Én azt hiszem, hogy ebben a témában senki nem lehet az amerikai vagy a nyugati én véleményformáló. Tisztább és mennek a részei, és olyan véleményt fogalmazfogalmazott meg, hogy Oroszország el fog, itt fogja megnyerni ezt a háborút. Tehát ilyen nincs. Olyan cikket én nem olvastam az a Ft e percben például az egyik ilyen mértékadó szaklapban, hogy ezt a háborút Oroszország fogja megnyerni.

Egy ilyen cikket nem közölnek le, ilyet senki nem mond tehát. Hogyha én az előadásaimat mondjuk Amerikában próbálnám eladni, meg se próbálnák egy ilyen ilyen véleményt hangoztatni, mert abban a pillanatban soha senki nem mer nyitni. Nincs, nincs vevő erre a kérdésre. Van egy régi. Van egy régi mondás, ami azt mondja, egy régi kínai mondás, ami szerint minél tovább [00:12:00] lovagolja valaki a tigrist, annál nehezebb leszállni lóra.

Tehát a Nyugat már olyan hosszú ideje lovagolja ezt a tigrist, hogy nagyon nehéz leszállni róla. És akkor, ha most gyors Fridman azt mondta volna, hogy hát ő úgy gondolja, hogy bizonyos körülmények között az oroszok megnyerik ezt a háborút a végén, akkor én azt hiszem, hogy ez egy nagyon rossz marketing stratégia lett volna részéről.

De gyakorlatilag az élet minden eleme és az egy termék is, amit eladok, és arra van egy célközönség, és hogy ha azt nem akarja ez a célközönségünk ezt nem akarja hallani, akkor nem túl bölcs dolog ezt, ezt, ezt eladni. Most sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ilyen megfontolások is vannak. De az elemzésnek mindig van egy.

Egy szakmai szakmai aspektusa van, és szociológiai aspektusa, hogy egyszerre, hogy ki utálnak a jó társaságban, mi miért fáj? Mert vagy nincs kis ingert, vagy ha nem üvöltesz együtt a farkasokat mai gazdasági aspektusai is, aki az elemzéseiből él meg, nem úgy, mint én, az az azt kénytelen olyan terméket gyártani, amit el lehet adni.

És én miért mondom ezeket a dolgokat? Én azt hiszem, hogy Gottfried Mannak az állításaiban már egy belső ellentmondást. Tehát abban a [00:13:00] pillanatban, hogyha az oroszok bár bár bármeddig elhúzhatják ezt a háború. A háború bármeddig tarthat, akkor miért ne változtathatnának a kiképzésen egy fél év alatt? Egy nagyon jó, nagyon jó gyalogos katonát, egy év alatt egy tökéletes lövész katonát vagy egy harckocsizót és tüzet lehet kiképezni.

Ha a háború most elhúzódik hosszú évekig, akkor miért ne változtathatnának meg a kiképzési módszereiket, ahogy Ukrajna is változtatott a kiképzési módszerein. Láttuk majd már a háború folyamán is. És ami az emberanyagot illeti, hát azt hiszem, elég megnézni a a stata demográfiai adatait úgy Ukrajnának, mint Oroszországnak.

Ez egy nagyságrendekkel nagyobb ország, 140 milliós ország és hatalmas hadra fogható emberanyaggal, sok sok milliós hadra fogható emberanyaggal. Európa kényeztet. Ez nem,

Fekete Rita: nem vélemény. Európával kapcsolatban is megszólalt egyébként, és azt mondta, hogy Európában mindig a legrosszabbra kell számítani, és az általában be is következik.

S ugye nem látjuk mi is itt Európában a problémákat, akár az [00:14:00] energiaválságot, akár azt, hogy az itteni hadseregek, tehát az uniónak. Az unió tagállamainak a katonasága milyen állapotban van. És hát nyilván most, hogy ez fontos kérdés, most mindenki rádöbbent, hogy az elmúlt évtizedeket elvesztegették. Tehát látjuk ezeket a problémákat, mégis van egy pozitív várakozásti reménység, hogy azért nem szakad ránk az egész.

Robert C. Castel: Én itt szeretném föltenni a kérdést. Föl is tettem ezt a kérdést már több alkalommal, hogy hogyan akarja a Nyugat megnyerni ezt a háborút. Tehát én sokszor hallom azt a narratívát, hogy Putyin elveszne. Putyin úgy, Putyin úgy, de de. De a Nyugat nem Putyin úrral háborúzik, a Putyinnal. A nyugat az orosz birodalom ellen háborúzik, nem egy ember ellen.

És énnekem sokszor az az érzésem, hogy az elemzéseknek az a célja, hogy bebizonyítani, hogy Putyin úr tévedett, és Fukuyama úrnak volt igaza. Ez a háború nem erről szól, itt arról szól, hogy ez a kor, ez az államoknak ez a konglomerátuma, itt Európában ez erősebben, mint a nagy orosz birodalom. És én ebben egyáltalán nem vagyok biztos.

Én, még [00:15:00] ha túl is észleli Európa ezt a telet, én különösebb problémák nélkül, mire mi lesz utána orosz energia nélkül? Ha keletkezik egy tűzszünet, mondjuk létrejön egy tűzszünet, és nem állítják le azzal a szankciókat, és továbbra se érkezik meg az energia Oroszországból. Egy év múlva, két év múlva, három év múlva mi lesz Európában?

Akkor most nem beszélnek a katonai helyzetről. Tehát ki milyen pénzből fogja? Európa fenntartani ezt a ezt az erőfeszítést Ukrajnában, mikor az ENSZ túl már 30 40 milliárd dollárokról beszél, hogy ezt a gépet, amit úgy hívnak, hogy Ukrajna felesen tartani egyetem, mint államot, nem beszélek hadseregről.

Tehát az lehet, hogy az ukrán hadsereg nagyon győzedelmes lesz, nagyon bátran, nagyon hősiesen fognak harcolni és visszaszorítják az orosz csapatokat 100 200 300 kilométerrel az országhatármögé mélyen behatolnak Oroszország területére. Na és akkor mi van? Semmi. Ez nem oldja meg a stratégiai szintű problémákat, a nagy stratégiai problémákat, az energiát, az ember anyagot, a gazdasági támogatást.

Ezeket mind nem oldja meg. Oroszországnak van egy nagy erőforrása. [00:16:00] Két nagy erőforrása van volt mindig is. Az egyik a tér, a másik pedig az idő. rendelkezésére állt tér és rendelkezésére állt végtelen idő, mert végtelen kert van, szinte végtelen tele van és szinte végtelen emberanyaggal rendelkezik, legalábbis Európához képest.

Tehát én ezért én sokkal sokkal pesszimistább vagyok, mint Fridman úr, és én nagyon szeretném, ha ez a háború holnap véget érne, mert ez jobb nem lesz. Ez az én véleményem, de barbár, bár én tévednék, és Friedman úrnak lenne igaza, szívből kívánok

Fekete Rita: ügyeit. A nézőpontod is változnak, és amire mi azt mondjuk itt Európában, hogy bárcsak ez történne.

Hát én nem vagyok benne biztos, hogy Amerikából is pontosan így látják ezt a helyzetet. És akkor még itt egy kicsit Friedman úrnál maradva, egy 2015 ös előadásában például arról beszél. Félt, hogy Amerikának a legnagyobb félelme az, hogy az erős német gazdaság találkozik az olcsó orosz nyersanyaggal, és hogy aztán az ebből adódó versenyelőnyre tesz szert, akár Európa Németországgal az élén, ugye?

Na most [00:17:00] ez a helyzet tökéletes volt arra, hogy ezt a lehetőséget minél inkább eltávolítsa az európai gazdaságtól és ezen belül Németországtól is.

Robert C. Castel: Most erre két dolgot szeretnék mondani. Először is azt szeretném mondani, hogy ezt én nem így mondani. Mi úgy mondanám, hogy Amerika legnagyobb félelme az, hogy ezt az eurázsiai az óvilágot mondjuk úgy egyetlenegy hatalom vonja hegemón uralma alá, s abban a pillanatban, mikor annak a hatalomnak már nem kell a.

ezen az óriáskontinensen belül máshatalmak ele háborúznia, akkor elég erőforrása lesz ahhoz, hogy akkora flottát építsen, hogy fenyegesse Amerikát a tengeren túl. Tehát általánosabban mondaná, mint Friedman úr. Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig az, hogy én azt hiszem, hogy ezt láttuk, ami amiről ő beszélt.

Ezt láttuk hosszú hosszú éveken át megtörténni. Igenis az oroszenergiát hozó orosz energiahoz lett kapcsolva a német vagy az európai innovációs gazdasághoz, satöbbi. És mi történt? Nem történt semmi, nem történt semmi [00:18:00] olyat, amiről Friedmann úr beszél, az bekövetkezett. Láttuk azt, hogy Európa az európai prosperitásnak a nagy része az orosz energián meg az orosz erőforrásokon alapult.

Látjuk most milyen, milyen nagy problémában vagyunk e nélkül, és mi történt. Évtizedeken át nem történt semmi. Az egyesült orosz német csapatok nem hódították meg az Egyesült Államokat, még a Brit szigeteket se. Nem történt semmi. Hát én azt hiszem egyrészt, hogy teljesen valid ez a ez, ez a félelem a félelme Amerikának attól, hogy ez a világ világ sziget, ez a szíve a kontinenseknek.

Ez az eurázsiai tömb egyetlen uralom alá kerül. Ez egy. Nagyon nagyon legitim félelem Viszont ez az orosz Franz, az orosz német szövetséges, ezt láttuk működésben de facto hosszú hosszú éveken át, s nem esett ki a világ feneke.

Fekete Rita: megyünk tovább akkor a következő hírünkkel. Lemondott Dinko román védelmi miniszter hétfőn, aki azt követően került Romániában bírálatok középpontjába, hogy béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és az orosz.

És [00:19:00] Oroszország között. Úgy tűnik, hogy nem annyira trendi üzenet egyébként a béke. És nagyon sok kérdést felvet ez Romániának a hozzáállását is többek között ehhez a háborúhoz, és majd ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha egy másik hírre is reagálna. De kezdjük ez magával ezzel a hírrel, hogy valaki a békéről beszél, és pár napon belül le kell mondania.

Robert C. Castel: Hát de azt hiszem, jól emlékszek. A román államfő mondta azt, hogy a Az Európai Uniónak van egy hivatalos álláspontja, ami nem, nem, nem, nem az az álláspont, amit aaa a román hadügyminiszter képviselt a nyilat a megnyilatkozásában. Ha jól emlékszek, a román hadügyminiszter azt mondta, hogy erről a békéről Oroszországnak kéne tárgyalnia a.

Az Egyesült Államokkal, és nem, nem Ukrajnában. S ez volt, ez volt szerintem az a dolog, ami, ami nagyon, ami nem, elel a román államfőnek a nemtetszését. És én látok itt egy egy nagy problémát, egy nagy problémát és egy kisebb problémát. A legnagyobb probléma itt az, hogy [00:20:00] az Európai Unió néha úgy viselkedik, mintha egy állam lenne, vagy mintha egy ilyen de facto állam lenne, és néha pedig az a tagállamokra.

hárítják a felelősséget, mert én azt látom, itt elszakadt az Európai Unión belül a hatalom a felelősségtől, tehát a hatalom nem ott parkol, ahol a felelősség parkol. A felelősség teljesen egyértelműen az államok szintjén parkol. Mikor nincsenek kovi oltások, akkor az az államoknak a hibája, mikor van egy csodálatos beszerzés és írunk egy nagyon szép.

500 oldalas rendelkezést is, hogyan kell beadni ezt a kovi oltást, akkor azt mindig az uniónak az a sikere. Tehát én azt hiszem, hogy ez egy nagyon veszélyes tendencia Európán belül, hogy a felelősség és a hatalom elszakadnak egymástól, és erre oda kell figyelni, mert az Unió olyan dolgokba viheti bele a tagállamokat, amik amiket nem feltétlenül a tagállamok érdekeit szolgálják.

És ezt láttuk most is. Szerintem, amit a. A román hadügyminiszter mondotta Őszerinte ez Romániának az érdeke, hogy ez a háború minél hamarább lezáruljon, és ha ehhez az kell, hogy [00:21:00] Amerika tárgyaljon Oroszországgal, akkor akkor a Szobéjt, akkor legyen semmi probléma. Viszont a román államfő képviselte az európai álláspontot, megvédte mondjuk úgy, az uniós egységes álláspontot, és ennek a két nézetnek az ütközését láttuk

Fekete Rita: itt.

És ha már ez a két nézet nagyon érdekes innen Magyarországról nézve, mintha ugyan a magyar miniszterelnök is hasonlókat mondott, hogy Amerikának és Oroszországnak kéne leülnie tárgyalni ahhoz, hogy béke legyen. Ugye ez egy nézet? Vagy mondjuk azt, hogy ez egy, ez egy megállapítás. Ezzel szemben ott a másik megállapítás akik mindig azt hangsúlyozzák, hogy ez Ukrajna és Oroszország háborúja, s nekik kell ezt.

Megoldani. Igazából Amerikának és a Nyugatnak ehhez semmi köze, nincsen, erre semmilyen befolyása. Bár emellett ott vannak egyébként a fegyverszállítások, a NATO kiképzések, amiket ilyen módon ezzel elég nehéz megmagyarázni. Tehát hogy miért nem beszélhet valaki arról, hogy szerinte a Nyugat ennek részese, és a [00:22:00] békekötésben is részt kell, hogy vállaljon.

Robert C. Castel: Hitlert, erre mindig azt szoktam mondani, hogy mikor valaki, egy valakinek van egy egy rokona, egy egy fiatal, akinek van egy nagyon súlyos kábítószeraddikciója, s akkor az ara és az idősebb rokon elhatározza, hogy erre a fiatalra, a kábítószer problémával szenvedőre hagyja rá az egész vagyonát, hogy akik gyakorlatilag aláírta halálos ítéletét vele.

Mert az egyetlen dolog, ami életben tartotta ezt a fiatal, az az, hogy nem volt pénze kokaint venni, mert ez volt az egyetlen dolog, ami életben tartott. És most, hogy végtelen sok pénzt kap, megkapja az örökségét. Akkor most gyakorlatilag jót akartál vele tenni, de aláírtad a halálos ítéletét. De kit akarok evvel mondani?

Hogy van ebben egy morális nihilizmus, azt mondani Nem kérem, én csak adok fegyvert, adok lőszert adok, pénzt adok, katonai tanácsadókat, adok mindent, de hogyha azt, hogy valaki öngyilkos lesz ezekkel az eszközökkel, az nem az érzelmi, nem az én morális felelősségem. Ez nem így van, ez egyáltalán nem így van.

Abban a pillanatban, hogy beleavatkoztunk a háborúba, még ha passzívan is, fegyverrel, pénzzel. És satöbbi, akkor van egy morális felelősségünk a kimenetel felett. [00:23:00] Ez a gyereknevelésnek a lényege. A gyerekeinkkel kapcsolatban se mondjuk azt, hogy nem kérem én, én adtam nekik ételt, szállást, iskolát, satöbbi.

Most akkor ami történik velük, az az ő problémájuk. Nekem semmi felelősségem nincs, ahogy ne lenne felelősségünk. Természetes, hogy van felelősségünk. Ukrajna ezt a háborút nem képes egyedül fenntartani, de abban a pillanatban, hogy mi segít, segítünk Zeleckinek meg az ukrán elitnek tovább lovagolni. Ezt te ezen a ezen a tigrisen.

Akkor nekünk is van egy felelősségünk, hogy hogy. Megadjuk nekik a lehetőséget le is szállni erről a tigrisről anélkül, hogy Tigris széttépné őket és minket is esetleg. Hát én azt hiszem, hogy ez ez egy, aki, aki ebben látja a moralitásnak a csúcsát, szerintem eltépve elvesztette. Nem, nem ment be a megfelelő előadásokra, amikor a kanti etikát tanították.

Fekete Rita: Ügyét, azonban a román védelmi miniszterről beszéltünk, és míg Romániával kapcsolatban egy hírt hagy hozzak ide. Ugye pár nappal ezelőtti hír a Civilt nyuuszon jelent meg, hogy a 101 es légi szállítású hadosztályt protez Romániában gyakorlatra [00:24:00] küldték, körülbelül egy 4 5 ezer emberről van. Jó, ha jól tudom, és ez egy amerikai elit alakulat, amelyet nagyon sok fontos helyen és rázós helyeken vetettek eddig be.

Ön szerint van üzenete annak, hogy ők most Romániában vannak? Nem messze egyébként a román ukrán határtól? És ha igen, akkor mi lehet ez az üzenet?

Robert C. Castel: Szerintem ez egy nagyon pozitív üzenet a többi NATO államnak, a NATO kis államainak, hogy igenis Amerika itt van, és igenis elküldtünk katonákat, akik ha kell, akkor meg is halnak azért, hogy megvédjék ezeket az európai kis kis államokat, akik azért még mindig valahol a.

Megvan bennük az a kétely, hogy és mi lesz, ha Amerika magunkra hagy minket? Hát annyiszor magunkra hagytak már minket a történelem folyamán. Akkor mi lesz, ha Amerika magunkra hagy minket? És ennek a legbiztosabb, legi, legjobb? biztosíték legjobb módszer arra, hogy ezeket a ezeket a kételyeket, ezeket a félelmeket eloszlásuk az egy amerikai egy amerikai jelenlét.

Van egy jó példa arra a hidegháborúban [00:25:00] Nyugat-Berlinben állomásozott egy egy brit harckocsi. Század a C század. Ezek egyetlen egy feladatuk volt, hogy a kitör a háború a Szovjetunióval, akkor nekik meg kellett halni. Miért kellett nekik meghalni? Mert ebben. Automatikusan kötelezték volna Nagy Britanniát, hogy beavatkozzon a háborúba, és hogy újra hátat üzenjen a az ellenségnek.

Mondjuk úgysem kell kiálljon a szabad világ mellett német némi Nyugat, Németország és Nyugat-Berlin mellett. Ez volt a feladatuk, nagyon erős jelkép, nagyon fontos jelkép.

Fekete Rita: És ha Románia, ugye, hát akkor itt vagyunk mi is, magyarok a szomszédban. És hát érdekes, hogy tudjuk, magyarok még Magyarországon se sokat beszélünk arról, hogy Magyarországnak egyébként mennyire fontos az elhelyezkedése, földrajzi elhelyezkedése geopolitikai szinten, és hogy mit is jelent a NATO nak ez a sokak által kicsinek tartott, de mégis fontos föld.

Robert C. Castel: Magyarország egy nagyon fontos átjáróház. Mondjuk úgy is van ugyebár hálón három pólus [00:26:00] a világnak ezen a pontján. Az egyik pólus az Oroszország, a másik pólus ez Németország, és a harmadik pedig Törökország. Ez az a déli déli vonzerő mondjuk, ami délről jön, Törökország felől, és eközött a három. Pólus között egy ilyen egyensúlyi pont Magyarország, s ilyen szempontból én azt hiszem, Magyarországnak haja nagyon fontos szerepe van.

Ez az egyik dolog. A másik dolog az, hogy a Duna völgye tulajdonképpen, és ez az egész síkság. Ez egy, ez egy, Ez egy hosszú átjáróház, egyben egy ingyenautósztráda európ. Párban, ami elindul Németországban és a Fekete tengerig ér, s Magyarország ennek egy jelentős részén jelen van. Ennek az igen autósztrádának, amit úgy hívják, hogy a Duna és a.

A harmadik jelentőségét, ami a barátom Magyarországnak, hogy ott van a hegyek túlsó oldalán. Tehát itt ez a nagy különbség Lengyelország vagy Románia és Magyarország helyzete között Oroszországgal szemben. Tehát Románia és Romániának egy jó része, legalábbis moldvai része Romániának és Lengyelországnak az egészen nagyon kitett Oroszország felé egy síkság tulajdonképpen.

Viszont [00:27:00] Magyarország itt van, az itt van a hegyeken, itt van a Kárpátok másik oldalán, és ez egy teljesen más kép. Sokkal nyugodtabban, sokkal nagyobb stratégiai türelemmel és megfontolással tudja szemlélni ezt az egész konfliktust a Nyugat és és Oroszország között. És ugyanakkor. Nekünk meg kell értenünk azt, hogy azok a NATO tagok, akik sokat kitett ebek Oroszország felé, mint Magyarország, a balti államok, Lengyelország és Románia eleve sokkal idegesebben reagálnak mindenre, ami ott történik.

Ezt meg kell érteni, és ennek a. Én, én nem látom sok értelmét. De ezeknek a kölcsönös vádaskodásoknak az Európai Unión belül, hogy a NATO n belül egyszerűen el kell fogadni, hogy különböző NATO államoknak mások a ki más a kitettségük, mások az érdekeik, és ameddig azt. Főfenyegetés nem egy atomháború lesz az egy újfajta Szovjetúnióval, mint a hidegháborúban volt, addig teljesen egyértelmű, hogy van egy nagy különbség Portugália és Lengyelország stratégiai érdekei között, mai magyar politikai világnézetek között, mert az egyik közel van, a másik meg messze van.

Mert ameddig nincs egy olyan fenyegetés, ami egyformán fenyegeti [00:28:00] úgy Lengyelországot, mint Portugáliát, addig Lengyelország és Portugália másképp fogja látni a dolgokat, és Magyarország éppen középutat képvisel a két, a két, a két pólus között. S én azt hiszem, hogy érdemes odafigyelni Magyarországra, mert az európai geopolitikai világnézetnek talán a mértani középpontját adja.

Mi ez? Szóba

Fekete Rita: jött itt az előbb elhangzott az atomkifejezés. Hát úgy tűnik, nem tudjuk egyébként megúszni azt, hogy bármelyik műsorban ne jöjjön elő egyébként ez a téma. Merthogy az elmúlt napoknak a hírei is adnak rá okot, hogy beszéljünk róla. Ugye az orosz? Orosz oldalról jött egy olyan vád Ukrajna felé, hogy piszkos bombát vetne be a saját területén.

Ezt az ukránok cáfolták, és azt mondták, hogy hát éppenhogy az oroszok szoktak azzal vádaskodni, amit ők szeretnének végrehajtani. És egyébként a magyar médiában már most elég sokat is beszéltek erről, hogy mi a piszkos bomba, meg hogy mennyi esélye van ennek, és ez a párbeszéd hogyan zajlott le. Talán ami.

Érdekesebb ennél egy [00:29:00] picit is. Nem sok helyen került szóba a fehérorosz országnak a szerepe és az atomnak a bevetésének a lehetősége. És akkor erre kérném, hogy egy picit beszéljünk erről is.

Robert C. Castel: Ez nagyon érdekes, nagyon érdekes pozíciója van Fehéroroszországnak. Én mindig azt szoktam mondani, hogy Fehéroroszország a Schrödinger macskája ebben az európai politikában.

És miért a főinger macskája? Mert az uniós államon belül egyrészt Oroszországnak a része mondjuk, hogy vagy egy egy 1. Teljes egészet képez Oroszországgal együtt. Az uniós államon belül van egy ilyen állam, aminek a tagjai Oroszország és Fehéroroszország, ugyanakkor egy szuverén állam Oroszország mellett, Oroszország mellett, és nem véletlen, hogy Oroszország nem siet ezt a státust megváltoztatni.

Tehát én azt hiszem, hogy az orosz politikának ez nagyon kényelmes, hogy Fehéroroszország, amikor amikor úgy tetszik, akkor velem van, mikor úgy tetszik, akkor nincs velem. Tehát ezért Stretinger macskája. És [00:30:00] akkor fölteszem a költői kérdést, hogy ha mondjuk egy. Atomcsapást mérnek egy célpontra Fehéroroszországból, ezért ki felelős.

Egy szuverén állam, fehér Oroszország és szuverén állam. Van egy saját politikai vezetése. Saját hadserege nem Oroszország része. Lehet ebből fenyegeti? Lehet e-vel vádolni Oroszországot, vagy hibáztatni Oroszországot, ha egy ilyen történik Fehéroroszországból? Egy jó kérdés. Én nem tudom erre a választ, és nagyon érdekes, hogy a Szovjetunió szétesett.

Maradt négy nukleáris utódállam. Ugyebár Fehéroroszország, Oroszország, természetesen Fehéroroszország, Ukrajna és Kazahsztán, és a három kisebbik. utódállam, azok lemondtak a az atomhatalmi státuszukról egészen a 2022 ig. Mi történt 2022 ben? Február 27 én, három nappal az ukrán háború kitörése után, mikor még mindig minden rózsás volt az oroszok számára, akkor Fehéroroszország egy egyoldalúan eltörölte az alkotmányából azt a cikkelyt, ami atomfegyvermentes övezetté [00:31:00] nyilvánítja Fehéroroszországot.

Most feltevődik a kérdés, hogy miért? Miért? Miért kellett ezt megváltoztatni? Tehát én, én látok itt egy nagyon aggasztó tendenciát abban, hogy hogy Oroszország esetleg újra militarizálná Fehéroroszországot atomfegyverekkel. S akkor van egy. Van egy nagy problémánk ebben a svéd ingermacskájában van egy orosz csatlós, amelyik gyakorlatilag az oroszok irányítása alatt van, de és szuverén állam.

És akkor hogyanunk ehhez hozzá, hogyha. Fehéroroszország. Tört irányából történik valami ezen a nukleáris téren. Kit fogunk hibáztatni ezért, de egyetlenegy, egy hibás vagy egyetlenegy bűnöst ebben a helyzetben már meg is tudnék említeni, azok mi vagyunk tulajdonképpen. Mert hosszú éveken át, hogy ha figyelemmel kísérik Fehéroroszország politikáját, látjuk, hogy Fehéroroszország egy ilyen, egy ilyen kiegyensúlyozó.

Mozgást végzett Oroszország és az Európai Unió között. És ami addig addig diktátoroztuk a fehérorosz uralkodót, ameddig teljesen az orosz táborba került. [00:32:00] Tehát Fehéroroszországot elvesztettük, és megadtuk Putyinnak ezt a Schrödinger macskáját, amelyik amelyik elfenyegetni tud minket úgy, hogy mi nem tudjuk ezért hibáztatni őt.

Fekete Rita: Van itt. Egyébként itt az atommal kapcsolatban egy viszonylag friss hír is, ugye a Politico pont. COM on jelent meg azt, hogy az Egyesült Államok felgyorsítja a korszerűsített atomfegyverek európai tárolásának terveit. továbbfejlesztett gravitációs bomba felállítását decemberre halasztották, itt európai NATO bázisokra való szállításról lehet olvasni.

Ez ennek is nyilván jelzésértéke van. ITtam az atombombával kapcsolatos, vagyis az atomfegyvereknek a bevetésével kapcsolatos kérdésekben is. Hát a laikusembereket riasztja, amikor folyton ez van a középpontban, és ilyen híreket lehet olvasni.

Robert C. Castel: De ha ez riasztja a laikusembereket, akkor úgy látszik a laikusemberek nagyon fiatalok, mert én emlékszem, mikor én gyerek voltam a 70 es, 80 as években a 90 es évek [00:33:00] elejéig ez egy állandó téma volt.

Az atomfegyverek, tehát az atomfegyverek árnyékában éltünk. És mi változott? Nem változott semmi. És ha azt mondjuk, hogy mostanra ez a második hidegháború, ez a kor, amiben élünk, akkor egy ilyen hidegháborúnak Oroszország és és a Nyugat között az atom. Az atom az egy külön dimenziója, az egy épp olyan dimenzió, mint az energiapolitika, vagy a tudomány, vagy a gazdaságpolitika, vagy a hagyományos fegyverzetek.

Ez egy olyan dimenzió, amiről beszélni kell. Tehát én, én, én nagyon meg vagyok döbbenve arról, hogy azon, hogy mennyire mennyire kitörlődött a kollektív memóriája memóriából. Hogy 80 éven át nagyon aktívan menedzseltük ezt az atom fenyegetést, hogy megtanuljunk együtt élni az ezekkel a fegyverekkel, és ezt tovább kell menedzselni.

Valószínűleg teljesen mindegy, hogy hogy végződik ez a háború Oroszországgal. Ezek a fegyverek ott maradnak, és ezekkel meg kell tanulnunk együtt élni. És. El kell mondani, hogy sajnos épp hosszú évek óta az orosz nukleáris fegyverzet növekszik és az amerikai pedig csökken létszámra. És ezeknek a dolgoknak van egy nagyon politikai [00:34:00] jelentősége.

Egy politikai politikai üzenet van ebben, hogy mennyire vagyok hajlandó megnem megvédeni magamat. Ezek nagyon fontos, szimbolikus dolgok, és a mi célunk az kell legyen a célunk, hogy örökre csak szimbolikusak maradjanak, megtartsuk őket a szimbolikus fegyverek kategóriájában örökre.

Fekete Rita: Akkor fogadjuk el, hogy ez még téma lesz a következő időszakban.

Úgy tűnik, mi azért kapunk időnként kritikát, hogy folyton az atomról beszélünk. De valóban, ha ilyen hírek jelennek meg, illetve nem csak mi, hanem nyilván politikai vezetők meg védelmi miniszterek, meg a NATO is beszél az atomról, tehát mi sem tudjuk kihagyni ezt a témát itt. A hardcore. A híreket próbáljuk elemezni, de akkor egy kicsit távolabbra menjünk el.

Kína is egy vita?

Robert C. Castel: Rita Igen. Még valamit evvel kapcsolatban. Én azt hiszem, hogy ez egy nagyon gyerekes, amolyan infantilis álláspont, hogy azért, mert nincs egy jó válasz, ami politikailag kényelmes. Válaszom az orosz atom fenyegetésre, akkor inkább nem beszélek róla. Mi láttuk ezt ahoz, hogy láttuk ezt a hozzáállást.

Ez már, mert [00:35:00] volt egyszer egy ilyen. Ez a felállás egyszer a történelemben, mikor az amerikaiaknál volt az atommonopólium és az oroszoknak nem volt. Akkor az oroszok mire nem volt jó válaszuk, erre megpróbálták elbagatelizálni ezt a problémát és kicsinyíteni ennek a jelentőségét, mint taktikai húzást. Hát én.

Én ezt teljesen. helyénvaló volt akkor, de azóta eltelt egy pár évtized, és tanultunk egy sordolgot. És azért, mert azt mondjuk, egy probléma nem létezik, vagy igyekszünk nem beszélni róla. Azért az az asztalon marad. És ha látjuk, hogy a. A brit hadügyminisztert sürgősen, sürgősen elutazik Washingtonba tárgyalni atombomba ügyben, ő atomfegyverügyben az amerikai biztonsági döntéshozókkal, akkor úgy látszik, hogy ez igen igen aggasztja a Nyugatot, a nyugati döntéshozókat ez a dolog.

Hát azért, mert nem kényelmes, azért még kell róla beszélni.

Fekete Rita: Akkor most evezzünk egy picit messzebbre, Kína és Tajvan nak a vidékére. Nemrég volt a kínai pártkongresszus. Nagyon sok érdekes dolog történt ott is. Lehetne PO akár a politikai oldaláról is sokat [00:36:00] beszélni, de most koncentráljunk arra, hogy Tajvannal kapcsolatban milyen, milyen irányt látunk Kína részéről.

Ugye többen azt mondják, hogy egy amerikai admirális a haditengeri. TI műveleteknek a főnöke például azt nyilatkozta, hogy az amerikai haditengerészet egy akár már a mai napon is kirobbanó háborúra kell, hogy felkészüljön Kínával szemben, és hogy Kína már idén is megszállhatja Tajvant, mások ezt erre az évtizedre teszik, tehát egy tíz éven belül történhet ez meg.

Talán ez most annyira. Nem is érdekes, hogy most, 5 év múlva vagy 10 év múlva kerül erre sor. Egyáltalán azt, hogy látjuk ezt a ezt az irányt, illetve ezt a Kínának ezt a

Robert C. Castel: szándékát? A szándék, az teljesen egyértelmű. Ez kinek kinek több van így egész sor ok arra, hogy miért. Miért akarja elfoglalni Tajvant. Az első a történelmi okok a kínaiak.

A kínai kommunista vezetés úgy gondolúgy, úgy [00:37:00] látja Tajvant, mint mint Kínának a szerves részét. Annak ellenére, hogy hosszú hosszú évszázadokon át Tajvan nem volt Kínának a része. De mondjuk az utóbbi évszázadok alatt leszámítva a japán megszállás éveit Tajvan tényleg Kínának a része volt, és vannak politikai okok, és amennyire a.

Minél jobban áttolódik az a kínai ideológia a kommunista ideológia ból egy ilyen ultranacionalista ideológia felé, hát egyre kevésbé a kommunista eszme az, ami megmozgatja a tömegeket, hanem mely egyre inkább egyre ultranacionalizmus. Annál nagyobb súlyt kap ezzel. A Tajvan elfoglalásának a kérdése. És akkor hallok olyan véleményeket, hogy hát ennek nincs semmi értelme gazdaságilag, meg a csipgyártás, meg hogy ha lerombolják Tajvant, akkor.

Kína úgyse fog egy egy aranytojást tojó tyúkot kapni, de ez nem egy gazdasági kérdés. Tehát amikor Kína el akarja foglalni Tajvant, akkor ez nem egy gazdasági lépés, itt nemzeti büszkeségről van szó, itt jelképekről van szó, itt presztízsről van szó, nacionalizmusról van szó, nagyon potens, nagyon potens [00:38:00] érzésekről van szó, s ezeket próbálja a modern kínai vezetés megmozgatni a tömegeket.

Ez az egyik dolog. A másik dolog Kínában van hegyelt, hogy egyesek viccesnek fogják találni. Nem találok benne semmi vicceset, de demográfban egy sor demográfiai problémája Kínának. Az egyik demográfiai probléma, azaz inbalansz az egyensúlynak a hiánya nők és férfiak között. Egy csak van, egy sokkal van.

Sokkal több fiú gyerek van, mint lány gyerek van most. A történelem folyamán erre egy mód volt ezt a ezt a sor, ezt az ezt a fölösleget valahogy felhasználni és a tutira, hogy háború. Tehát mikor van egy s s. Van egy többség olyan fiatal férfiakból, akiknek nincs semmi remény arra, hogy hogy családot alapítsanak, hogy karriert csináljanak, melynek meg gyerekeik kell, ilyeneknek, satöbbi, akkor ezekkel kell kezdeni valamit, különben szétszedik azt a társadalmat.

Ez mindig így volt. És akkor ezekkel általában mit csináltak, elküldték őket harcolni távoli országokban. Általában ez volt a megoldás, és van egy ilyen demográfiai én mozgatórugói is. E mögött [00:39:00] a kínai expanzió mögötti Mit kell csinálni ezekkel a ezekkel az energiákkal? A harmadik dolog pedig föltevődik a kérdés az, hogy milyen irányba megy el Kína tulajdonképpen Kínának a jelenlegi gazdasági Modellje.

De egyre kevésbé lesz fenntartható, és Kína gazdasági modellje, jelenlegi gazdasági modell csak úgy fenntartható, hogy az Egyesült Államok biztosítja Kína számára a lehetőséget arra, hogy Kína exportálja termékeit a világ minden országába. Ha ez nem következik be. Mondjuk, hogy a globalizáció bizonyos szinten összeomlik, akkor Kína kénytelen lesz internetes birodalomként működni és kitörni ezekből a szigeteknek a gyűrűjéből, amik ami ilyen fordított szorította forgásba fogják.

Ezeknek a szigeteknek az egyik legfontosabb YA osztály van tulajdonképpen. Tehát van itt geo geopolitikai megfontolás is, hogy miért kell Kínának elfoglalnia Tajvant. És

Fekete Rita: hát ugye ez itt az előbb említettem itt az idő intervallumokat, s amikor az oroszok annak a lépéséről, hogy megtámadták Ukrajnát, [00:40:00] arról esik szó.

Gyakran mondják, hogy a Kovi utáni ilyen nehéz időszakot használta ki Oroszország arra, hogy ezt meglépi ezt a lépést, hiszen úgy ítélte meg, hogy a Nyugat most éppen eléggé le van ahhoz gyengülve. Hogy hathatós lépést tudjon erre tenni. Ha Kínát nézzük, és azt, hogy hogyan időzíthet esetleg Tajvannal kapcsolatban, akkor megint egy nagyon ideális időszak van, hiszen Amerikát meg a Nyugatot nemcsak a Kovi utáni gazdasági helyreállás gyengítette le, hanem ez az orosz ukrán háború, Az energiakérdés és egy sor más kérdés is problémaként tornyosul

Robert C. Castel: felette.

Igen, igen. Hát ez egy nagyon fontos, nagyon fontos megállapítás, és azok, akik csak a fizikai, fizikai összetevőit keresik ennek az ezek az egyenletnek, hogy mik, amivel megpróbálják kiszámítani azt, hogy mikor dönt úgy Kína, hogy na most készen vagyunk arra, hogy hogy támadjunk, annak azoknak egyetlenegy dolgot mondhatok.

Egy tábornok soha nem lesz készen, mindig még több [00:41:00] fegyvereket, több emberanyagot, több tervezést. Több gyakormidig többet akar mindenből. Ez természetes. Viszont a politikai vezetők azt mondják, hogy mikor a mérleg két serpenyőjére teszem az én relatív erőmet és a másik fél relatív gyengeségét, akkor lehet, hogy a kettő egy ideális helyzetet hoz létre per pillanat.

Lehet, hogy én nem vagyok teljesen készen, nincsenek meg még a partraszálló hajóim, meg a repülőgép anyahajóim, meg minden, amit az optimisták hiányolnak a kínai fölkészültségben. Viszont ahogy mondta, a másik fél nagyon gyenge. Tehát volt van a bolt akkor véd volt, van. Ez a belső megosztása nyugatnak, ez a hidegpolgárháborúja.

Nyugaton belül van az orosz ukrán háború. Lesz most egy újabb választási ciklus, ez az időközi választások Amerikában, és szerintem a úgy Oroszország, mint Kína mindent bele fog tenni, hogy káoszt keverjen. Ebből is itt van egy ilyen. Van egy ilyen tévhit. Van egy ilyen mém, hogy az oroszok. Abból, hogy Trump pártján álltak a legutolsó választásokon vagy 2016 ban nem.

Az oroszok a Káosz pártján álltak, azt akarták, hogy minél nagyobb legyen a káosz [00:42:00] az amerikai politikai rendszeren belül, és mikor ezt kellett támogatni, ezt támogatták, akkor azt kellett támogatni, akkor azt támogatták. Tehát ez a Kínának és Oroszországnak a célja, és nem kizárt, hogy holnap reggel, vagy esetleg ma délután 6 órakor úgy fognak dönteni a kínaiak, hogy ez az a pillanat, amikor ezt a lépést érdemes meglépni.

Fekete Rita: És itt a sok sok gazdasági meg energiakérdés, meg satöbbi mellett aggasztó jelenség látni a vezetésnek a válságát. ügye Amerika élén egy olyan elnök áll, akinek a vezetési képességeit szerintem többször vonták kétségbe, mint az előző elnökök bármelyikének a képességeit. Tehát nem kell ilyen messzire mennünk, mert itt van Európa, ahol rekord alacsony támogatottsággal vezetnek országokat, akár Olasz Olaf Scholz nak, a német kancellárnak a támogatottsága is rekord alacsony ahhoz képest, ahogy előtte ebben a hivatalt elfoglaló személyeknek a támogatottsága volt.

És itt van ugye Nagy Britannia, ahol pedig 44 nap után volt kénytelen lemondani a brit miniszterelnök. [00:43:00]

Robert C. Castel: Kell e nekem Van ugye egész sorokkal, tehát vannak ennek technikai okai is. Valamikor ezek a politikusok e a pártokon belül nőttek föl, mondjuk úgy, és ott tanulták meg ezt a szakmát, mint a politikusoknak a szakmáját, és elsajátítottak olyan képességeket, amik alkalmassá tették őket arra, hogy.

Kompromisszumokat kovácsoljanak össze, átok szövetségeket tudjanak. El tudják ezt a politikai rendszert menedzselni? Manapság már nincsenek pártok, pártok helyett. Leglegtöbb nyugati országban látjuk azt, hogy vannak ilyen listák. Általában keresnek egy egy médiafigurát, akinek ismert az arca, és eladják, mint egy terméket.

Tehát nincs ideológia, nincs semmi. Van egy médiatermék, aki egy hús vér ember, de ő egy médiatermék, és őt ő adják el. De nincs alatta se egy párt egy ideológiával, egy egy egy egy egy párt mechanizmussal, amelyik, amelyik ki tudja emelni demokratikus úton, belső választások útján a legjobb politikusokat, és azokat szépen lassan tolja fölfelé, hanem nem összeállnak média és médiamogulok, és azok azok.[00:44:00]

Találják meg azt az arcot, akit el lehet adni a következő választásokon, és gyakorlatilag ez a legitimitásnak a válsága, amit látunk Nyugaton, az elsősorban legitimitás válsága is. Van ennek még egy sor oka is. Én nem tudom, mennyi időnk van ezt kibontani, de van egy egész sor oka annak, hogy miért így néz ki a képviseleti demokrácia nyugaton, ahogy kinéz.

Fekete Rita: Ígérem, hogy vissza fogunk még térni erre a kérdésre a következő hetekben. Mára viszont ennyi fért a tűzvonalba. Robert Szikla elnök Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!

Robert C. Castel: Én köszönöm. Viszontlátásra!

Fekete Rita: Hallgatóimnak pedig hadd mondjam el, hogy jövő héten csütörtökön ugyanakkor ugyanitt találkozunk majd búcsúzik a szerkesztő műsorvezető, Fekete Rita.

Nyomj ESC-t a kilépéshez!

© 2022 Hit Rádió

Sikeresen előfizettél, csomagod: Hit Rádió
Nagyszerű! Már csak a fizetés van hátra! Hit Rádió
Jó újra látni! Sikeresen bejelentkeztél!
Szuper! A fiókod aktív és mindenhez hozzáférsz!.
Sikeresen mentve a számlázási információk!
Sikertelen mentés!
A link sajnos elévült.