A Razkumov Központ adatai szerint, amelyeket az Ukrán Vallási Információs Szolgálat (RISU) tett közzé, a megkérdezettek legalább 74 százaléka hívőnek vallotta magát. Ez a szám 2021-ben még csak 69 százalék volt.
Ugyanakkor csökkent a nem hívők és a "meggyőződéses ateisták" száma. A nem hívők esetében ez az arány 13 százalékról 12,2 százalékra csökkent, a "meggyőződéses ateisták" esetében pedig 3,4 százalékról 2,1 százalékra.
A közlemény szerint a háború számos változást okozott az ukrán társadalom vallási szövetében.
"A szó szerint állandó stressz hatására megváltozott a vallással kapcsolatos hozzáállása a közvéleménynek, az egyházzal szembeni elvárások, valamint az egyháznak a társadalom, az állam és az egyén életében betöltött szerepének megítélése is megváltozott. Megváltozott a vallásosság jellege és mélysége, a hívőtársakkal és a lelkipásztorokkal való kommunikáció igénye is"
- áll a közleményben.
Az életkor és a régió szintén tényezőnek bizonyult. A 18-29 év közötti fiatal felnőttek tapasztalták a legnagyobb növekedést a vallásosságban.
A 18-24 éves korosztályban 48,2 százalékról 60,6 százalékra ugrott az arány.
A 25-29 évesek esetében a hívők száma közel 9 százalékponttal, 56,1 százalékról 65,1 százalékra emelkedett. Közép- és Kelet-Ukrajnában volt a legnagyobb növekedés, míg nyugaton csökkenés volt tapasztalható.
