Spanyol kutatók jelentették be felfedezéseiket egy új dokumentumfilmben, amelynek címe: Kolumbusz DNS: Az igaz eredet. A film a spanyol közszolgálati tévécsatornán, a TVE-n került adásba. A tudósok 2003 óta vizsgálnak DNS-mintákat a sevillai székesegyházban eltemetett maradványaiból, amelyeket a 15. századi felfedező végső nyughelyének tartanak.
A dokumentumfilmben José Antonio Lorente, a granadai egyetem törvényszéki orvostani professzora, aki a kutatást vezette, elmondta, hogy az elemzések alapján Kolumbusz DNS-e „összhangban van” azzal, hogy zsidó származású lehetett.
A 21 éves kutatás során DNS-szakértők összehasonlították a maradványokat Kolumbusz ismert rokonainak és leszármazottainak mintáival.
„Van DNS-ünk Kolumbusz Kristóftól, nagyon töredékes, de elegendő. És Fernando Colon-tól, a fiától is van DNS-ünk”
– mondta Lorente professzor a CNN-nek.
„És mind a férfi Y-kromoszómában, mind Fernando anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-ében találhatóak olyan jellemzők, amelyek összhangban vannak a zsidó eredettel.”
Korábban úgy hitték, hogy Kolumbusz Genovából, Olaszországból származott, egy gyapjúiparos családba született 1451-ben. Az évek során azonban történészek feltételezték, hogy a felfedező görög, baszk, portugál vagy brit lehetett. Bár a kutatók nem tudták pontosan meghatározni Kolumbusz születési helyét, 25 lehetséges helyszín elemzése után arra jutottak, hogy valószínűleg a spanyol mediterrán térségből származott.
„A DNS azt jelzi, hogy Kolumbusz Kristóf eredete a nyugati Földközi-tenger térségében van”
– mondta Lorente professzor.
„Ha a 15. században nem éltek zsidók Genovában, akkor kevés az esélye annak, hogy onnan származott. Az olasz félsziget többi részén sem volt jelentős zsidó közösség, amely szintén gyengíti ezt a feltételezést.”
A becslések szerint mintegy 300 ezer zsidó élt Spanyolországban a „katolikus királyok” korában, amikor II. Ferdinánd király és Izabella királynő a zsidókat és a muszlimokat keresztény hitre térésre vagy száműzetésre kényszerítette. A zsidók kiűzése 1492-ben történt, ugyanabban az évben, amikor Kolumbusz elindult első útjára Amerikába.
Most a kutatók úgy vélik, hogy Kolumbusz vagy elrejtette zsidó származását, vagy áttért a katolicizmusra, hogy elkerülje a vallási üldöztetést. A „szefárd” kifejezés a héber „Szeferád” szóból ered, amely az Ibériai-félszigetre, azaz a mai Spanyolországra és Portugáliára utal.
A tanulmány eredményeként Lorente professzor azt is megerősítette, hogy a sevillai székesegyházban található maradványok valóban Kolumbuszé.
„Az eredmény szinte teljesen megbízható”
– mondta.
Kolumbusz 1506-ban halt meg a spanyol Valladolid városában. Azt kívánta, hogy Hispaniolán temessék el, amely ma Haiti és a Dominikai Köztársaság területén található. Maradványait 1542-ben vitték oda, majd 1795-ben Kubába helyezték át, végül 1898-ban Sevillába került.
Ferdinánd király és Izabella királynő támogatásával Kolumbusz négy utat tett meg az Atlanti-óceánon keresztül Spanyolország számára. Azonban hódításait – valamint az amerikai őslakosok ellen elkövetett népirtást és gyarmatosítást – széles körben elítélték. Ennek eredményeként sok amerikai állam és város úgy döntött, hogy a Kolumbusz-nap ünnepét átnevezi, hogy elismerjék az őslakos amerikaiak elleni erőszakot, amely Kolumbusz és legénysége partot érésével kezdődött.