Hit Rádió

headtext helye

Friss hírek

2018.01.04.
Fenesi Tímea

Egymillió aláírás az európai kisebbségek jogaiért

noiportal.hu

A Hit Live adásában Tárnok Balázzsal, a Rákóczi Szövetség jogi szakértőjével beszéltünk a nemzeti kisebbségek jogainak egységes uniós szabályozásáról.

A Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult civilszervezet, melynek célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatása, annak hosszútávú fennmaradása érdekében kulturális, nyelvi örökségünk ápolása, a kapcsolatok és a magyar identitás megerősítése.

A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, mely az Európában őshonos nemzeti kisebbségek védelmére irányul, 2017 tavaszán jegyezte be az Európai Bizottság. Az aláírásgyűjtést a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) hívta életre. A kezdeményezés célja, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon az őshonos nemzeti közösségek jogaival a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tavalyi kongresszusán a politikai pártok mind egyetértettek abban, hogy az ügy rendkívül lényeges nemzetpolitikai szempontból és a magyarság fennmaradása miatt.

A Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencében élő külhoni magyar közösségek jogait tartja szem előtt, viszont a kezdeményezés az Európában őshonos, történelmileg hagyományosnak számító nemzeti kisebbségek védelmére összpontosít. Kiemelt figyelmet kap Erdély, ahol több mint 250 ezer aláírás gyűlt össze. A romániai RMDSZ-nek nagy szerepe volt abban, hogy ez 2013-ban elindult. Felvidéken a Magyar Közösség Pártja körülbelül ötvenezret gyűjtött össze. A gyűjtés több más európai országban zajlik, például Baszkföldön, illetve Dél-Tirolban, Franciaországban a Bretagne kisebbség gondozásában, Szlovéniában, Horvátországban, Hollandiában, Ausztriában és a balti államokban egyaránt.

Az Európai Unióban jelenleg nincs átfogó szabályzás, amely megfelelőlen szabályozná a nemzeti kisebbségek védelmét. Az elmúlt hat évtized során már többször felmerült ez a téma, viszont nem sikerölt konszenzusra jutni. Ha egy új hatáskört kívánunk a közösség számára biztosítani, az a tagállamok együttes hozzájárulását tenné szükségessé. Ugyanakkor a nemzeti kisebbségek védelme nagyon érzékeny ügy tud lenni bizonyos országok számára. Románia és Szlovákia például rendkívül vehemensen harcolt az aláírásgyűjtés megvalósulása ellen.

És hogy mivel lehetne egy kisebbségben élő emberen segíteni? A javaslatcsomag a nyelvi jogok, regionális politikát érintő támogatások, audiovizuális médiaszolgáltatások terén próbál „muníciót” nyújtani, amire a nemzeti közösség nyelve, kultúrája megmaradása érdekében lenne szükség. Ebben a kérdésben Magyarország példaértékű, hiszen tizenhárom bejegyzett nemzetiségről tudunk, akiket szerteágazó jogok illetnek meg. Ám ez nem mondható el minden európai tagállamról.

Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol alkotmányos szinten sem ismerik el a kisebbségek létét, Franciaország is meglehetősen szigorúan lép fel az ilyen törekvések ellen. A jelenlegi cél tehát az egymillió aláírás összegyűjtése, hiszen ebből akkor lesz egy konkrét ügy és lehet „kényszeríteni” az Európai Bizottságot arra, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel és adjon választ arra, hogy tervez-e jogalkotási aktusra irányuló javaslatot benyújtani a jövőben – magyarázta Tárnok Balázs.